Főmenü megnyitása

Dercsényi Dezső

magyar művészettörténész

Dercsényi Dezső (Vác, 1910. július 17.Budapest, 1987. június 22.[2]) Kossuth- és Herder-díjas művészettörténész, a művészettörténeti tudományok doktora.

Dercsényi Dezső
Dercsényi Dezső a székesfehérvári kőtár rendezésekor, 1938
Dercsényi Dezső a székesfehérvári kőtár rendezésekor, 1938
Született 1910. július 17.
Vác
Elhunyt 1987. június 22. (76 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar[1]
Foglalkozása művészettörténész,
egyetemi tanár
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Dercsényi Dezső témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte.[2] 1936 és 1949 között előadó volt a Műemlékek Országos Bizottságánál, 1953-ig osztályvezető a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjánál, majd 1957-ig műemléki előadó az Építészeti Tanács titkárságán és az Országos Építésügyi Hivatalban. Ezután kinevezték az Építésügyi Minisztérium műemléki osztályának vezetőjévé. 1965 és 1975 között az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos igazgatóhelyettese volt. 1951-től 1967-ig műemlékvédelmet és magyar középkori művészetet tanított a budapesti egyetemen. Doktori fokozatát 1974-ben szerezte meg.

Munkássága a háború utáni magyar műemlékvédelemben éppúgy meghatározó jelentőségű,[2] mint az ahhoz kapcsolódó feladatok, eredmények nemzetközi elismertetése és a hazai nagyközönséggel való megismertetése terén. Kutatói és oktatói tevékenysége során mindenekelőtt a középkori magyar művészettel, valamint a műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott.[2] Szakirodalmi munkássága ugyancsak meghatározó: számos könyvet és rengeteg publikációt írt, szerkesztette a Művészettörténeti Értesítő című szakfolyóiratot (1952–61), a Magyarország műemléki topográfiája című hatalmas, többkötetes munkát, valamint munkatársa volt számos lexikonnak.

CsaládjaSzerkesztés

Édesapja, id. Dercsényi Dezső (1874–1945) a Váci Hírlap főszerkesztője, tulajdonosa és kiadója volt.
Fia, Dercsényi Balázs (1940–2003) ugyancsak jeles művészettörténészként, hasonlóan nagy tudással, szakmai felkészültséggel és felelősséggel szolgálta a hazai műemlékvédelem ügyét.
A család 1944 végén költözött Vácról Budapestre, miután politikai és egzisztenciális okokból kénytelen volt elhagyni szülővárosát.[3]

In memoriamSzerkesztés

Vác városa 1992-ben és 2008-ban emléktáblát avatott a Dercsényiek tiszteletére.[4]

Fontosabb könyveiSzerkesztés

  • A somogyvári Szt. Egyed-apátság maradványai (1934)
  • Nagy Lajos kora (1938; reprint: 1990)
  • A mozaik (1943)
  • A székesfehérvári királyi bazilika (1943)
  • Az esztergomi Porta Speciosa (1947)
  • Visegrád műemlékei (1951)
  • Pécs (Pogány Frigyessel és Szentkirályi Zoltánnal; 1956, 1966)
  • A jáki templom (1957, 1979)
  • Románkori művészet I–III. (1958–62)
  • Vác (Granasztói Pállal; 1960)
  • Az esztergomi királyi palota (1965, 1975)
  • Románkori építészet Magyarországon (1972, 1974)
  • Kis magyar művészettörténet (Zádor Annával; 1980)
  • Mai magyar műemlékvédelem (1980)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  2. a b c d Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 164. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  3. Archivált másolat. [2015. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  4. http://www.vaconline.hu/esemenyek/emlektabla-a-harmadik-dercsenyinek.html
  5. http://www.vac.hu/docs/Diszpolgarok_jav_2013_09_30.pdf

ForrásokSzerkesztés

  • Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna, Genthon István. Akadémiai Kiadó, 1965. (Vol. I.: Dercsényi Dezső szócikke az 529. oldalon)
  • Dercsényi Balázs: Dercsényi Dezső. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 245-246. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.