Főmenü megnyitása

Tardona község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

Tardona
A református templom és környéke (2008)
A református templom és környéke (2008)
Tardona címere
Tardona címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállás község
Polgármester Balla György[1]
Irányítószám 3644
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség1043 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség82,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,3 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájTardonai-dombság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tardona (Magyarország)
Tardona
Tardona
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 19″, k. h. 20° 32′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 19″, k. h. 20° 32′ 02″
Tardona (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tardona
Tardona
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tardona weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tardona témájú médiaállományokat.
A református templom

FekvéseSzerkesztés

A megye nyugati részén, a Bükk-vidéken, a településről elnevezett dombság területén fekszik. Kazincbarcika és Dédestapolcsány irányából közelíthető meg.

TörténeteSzerkesztés

Első írásos említése 1240-ből származik. Legkorábbi ismert birtokosa a Kán nemzetségből származó Gyula bán volt,[4] melyre címerállata az oroszlánra emlékeztet.[5] A Turduna alakban írt nevű település valószínűleg a közeli dédesi vár tartozéka volt. IV. Béla, György fia Miklós gömöri ispánnak adta. Ekkor készült az a bizonyos oklevél, melyben először szerepel a falu neve és a település határának leírása, amely egészen Szentlélekig, a pálos-kolostorig terjedt. A 14. században a dédesi várral együtt a Palóczi család kezébe került. A következő évszázad a gyakori tulajdonosváltások kora. Főbb birtokosok a Szathmáryak, a Szentimreiek, a Csányiak. Egyik ilyen tulajdonos váltás 1585. június 15-én amikor Balassi Bálint egyik faluját, a Hevesben fekvő Tardonát famulusának, Pozsgai Gáspárnak adományozza szolgálatai fejében,[6] amely a pataki ostrom volt.[7] A Rákóczi-szabadságharcot követően a reformátusok 1732-ben a régi templom helyén új fatemplomot építettek, amelyben 1775-ben tűz ütött ki és leégett. 1786-1789 között épült fel a mai is álló kőtemplom.

A Bükk lábánál fekvő, egykor vadregényes környezetben elhelyezkedő falu ma a legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik. Jókai Mór a szabadságharc bukása után a feltételezett megtorlások elől itt keresett és talált menedéket addig, míg felesége, Laborfalvi Róza nem szerzett számára menlevelet. A Jókai-háznak nevezett épületben (egykori elemi iskola és tanítói lakás) kapott helyet a nagy mesemondó emlékszobája, tájházzal együtt.

Híres nemesek Tardona történetében:

  • Telepi Györgynek birtoka volt Tardonán, fia Telepy Károly ezen a birtokon töltötte betegsége egy idejét az 1840-es években.[8] Telepi György 3. felesége Csányi Zsuzsanna színésznő, aki Csányi Béninek, a Jókai Mórt bújtató nemesnek a húga.

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[9]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

Nevezetességei és turisztikai látványosságaiSzerkesztés

Az író bujdosásának emlékét őrzi a régi iskola épületének kisszobája. Láthatók relikviák, régi regények, képek. Az épület többi helyisége tájházként működik, ahol a néprajzi gyűjteményből mutatnak be válogatást, felelevenítve a helyi gazdálkodás, a lakáskultúra jellegzetes tárgyait, eszközeit.

  • Csányi Benjámin sírja

A Jókai Mórt bújtató földesúr sírja a mai napig megtalálható a község temetőjében, a sírt 2018-ban felújították.

  • Tardonai-horgásztó (Borókás-dűlő), honlapja
  • Református templom

A templom oldalát Jókai-emléktábla díszíti.[10]

  • Jókai-túra: évente megrendezett ügyességi és tudásteszt túra.

A Jókai Mór Emléktúra Facebook oldala

  • Tardona-vulkán: főként miocén-kori vulkáni anyagok (andezit és andezit-breccsa) találhatóak a maradványokban. Az eredeti vulkán több kürtővel rendelkezett. Mára már csak sziklák, sziklakibúvások jelzik eredeti helyét.

InfrastruktúraSzerkesztés

A község infrastruktúrája teljesen kiépített: ivóvíz, szennyvízhálózat, vezetékes gáz, kábeltelevízió, korszerű közvilágítás, 11 km portalanított út.

Megjelenése irodalmi művekbenSzerkesztés

„Egy nyáron, egy ősszel, egy télen bujdostam én ezekben az erdőkben, üldözöttje a hatalomnak. Házigazdám a derék Csányi Béni, nemes úr volt, földesúr; hatszáz hold erdő birtokosa. Kis szántóföldjét maga szántotta fiaival. Álnév alatt rejtegettek. Tudta mindenki, hogy bujdosó vagyok; senki sem árult el. A falut Tardonának hívták (...)”

– Gyűjteményes díszkiadás, 1993 (a 314. oldal lábjegyzete)

„Én Tardonán bujdokoltam. Áldottak legyenek azok a szép bükkfák, amik bennünket elrejtegettek, de még áldottabb legyen a nép, mely titkunkat megőrizte, a veszélyt elhárította rólunk, házát vendégszeretettel nyitá meg előttünk, akkor midőn a vendéglátás tilalmas volt, s szeretetével enyhíté lesújtó bánatunkat. Holtomig emlékezetes marad rám nézve ez a szép vidék.”

Lillafüredi Állami Erdei Vasút ?Szerkesztés

A vonalat 1997-98-ban tervezték, de végül nem épült meg. A mahócai szárnyvonalból Tizesbérc állomás előtt ágazott volna ki és északi irányba 5,7 km-en át Tardonáig tartott volna. Eleinte megvolt a szükséges pénz, de a környezetvédők megakadályozták, és mire a bíróság megállapította, hogy nincs igazuk a szükséges források már nem voltak meg.

Ma álmodozás szinten tervezik a megépítést, de pénz híján nem építették meg, ugyanis már Tizesbércnél sincsenek sínek. 29 éves tanulmányok szerint 70 millió forintra lenne szükség.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tardona települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Benkő Lóránd: Doboka és társai
  5. Nemzeti jelképek
  6. Irodalomtörténeti Közlemények 1962. 66. évf. 6. füzet
  7. A STOLLWERK 28. oldal
  8. dr. D. Fehér Zsuzsa – N. Újvári Magda (szerk.): A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 4. szám (Budapest, 1963) Telepy Katalin: Telepy Károly ifjúkora. Naplótöredéke 1848—49-ből
  9. A nemzetiségi népesség száma településenként
  10. E községben rejtőzött 1849-ben a hatalom üldözése elől hazánk nagy költője: Jókai Mór
    Borsod Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület
  11. Balogh Béni: Éleskővár kincse (bükki mondák) Budapest, Móra Könyvkiadó, 1971]
  12. Átmentette Tardona néphagyományait Boon.hu, 2019. október 19.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés