Wikipédia

Jávori István (író)

magyar író, tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 6.

Jávori István József (Miskolc, 1960. szeptember 20. –) általános iskolai tanár, író, wikipédista.

Jávori István
2019-ben (Dusza Evelin felvétele)
2019-ben
(Dusza Evelin felvétele)
Élete
Született1960. szeptember 20. (64 éves)
magyar Miskolc
Nemzetiségmagyar
HázastársaBialkó Ildikó
GyermekeiJávori Mária (1986)
Jávori Zsuzsa (1990)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)novella
Első műveVáltozástenger
A Wikimédia Commons tartalmaz Jávori István témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Jávori István (egyértelműsítő lap).

Élete

szerkesztés
 
Érettségi tablókép (1978)

Édesapja Jávori István, édesanyja Káplár Mária. 1962-től Kazincbarcikán él. Gyermekkorában nyolc évig tanult zongorázni, aktívan sportolt: röplabdázott, a KVSE igazolt versenyzője volt. 1978-ban az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolában érettségizett és vegyészlaboráns szakmunkás bizonyítványt szerzett. Ezután a Borsodi Vegyi Kombinátban dolgozott, majd a szülei korai halála után Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán történelem-népművelés szakon szerzett diplomát. 1979. október 2-án kezdett el tanítani, eleinte képesítés nélküli nevelőként, majd 1984-től történelem szakos tanárként. Alberttelepen a Körzeti Általános Iskolában egy tanévet töltött el, Tardonán a Jókai Mór Általános Iskolában 19 évig tanított. Közben 18 hónapig sorkatonai szolgálatot teljesített (1985–1986) Kalocsán és Budapesten. 1992-től 1995-ig a tanítás mellett Egerben az Eszterházy Károly Főiskolán magyar nyelv és irodalom szakos másoddiplomát szerzett. 1999-től Kazincbarcikán dolgozik az Árpád Fejedelem Tagiskolában.

Felesége Bialkó Ildikó, tanítónő, két gyermekük: Mária (középiskolai magyartanár) és Zsuzsa (okleveles fordító és tolmács).[1]

Pedagógusként

szerkesztés
 
A pályakezdő tanár (1984)

Általános iskolában – több mint 45 éve – tanít magyar nyelvet, irodalmat és történelmet. [2] A pályafutása során 14 tanulóközösségnek volt az osztályfőnöke. Élen járt ünnepi műsorok, rendezvények, vetélkedők, kirándulások, táborozások szervezésében, lebonyolításában. Tanítványai kiemelkedően szerepeltek vers- és prózamondásban, 2007 és 2017 között helyi, regionális és nemzetközi szavalóversenyeken 28 első helyezést értek el.[3][4]

18 éven keresztül (Tardonán 13, Kazincbarcikán 5 évig) az iskolai könyvtár munkáját irányította. Tanítványaival (1988–1999) Móra Könyvklubot alapított, működtetett. 1988 és 1999 között a Tardonai Diáksportkör elnöki tisztét is betöltötte. Sportcsoportvezetőként (sakk, asztalitenisz) az általa felkészített tanulók szép sikereket értek el körzeti, városi és megyei versenyeken.

20 évig (1985-től 2005-ig) tagja volt a Tájak–Korok–Múzeumok Egyesületnek, Tardonán TKM Baráti Kört szervezett. 1986 és 1989 között úttörő csapatvezetőként, majd diákönkormányzat-vezetőként segítette a diákok tanórán kívüli ismeret- és élményszerző tevékenységét. A tardonai Jókai Mór Úttörőcsapat 1988-ban Kiváló Úttörőmunkáért kitüntetésben részesült.

1994-ben a Magyar Televízió dokumentumfilmet készített Tardonáról. Ebben a munkában külső segítőként – Jókai- és Mikszáth-idézetek válogatásában, a közreműködő diákok felkészítésében – vett részt.[5]

 
Portré 2006-ból

2007–től szerkeszti az Árpád Fejedelem Tagiskola honlapját.

Irodalom- és sportkedvelő wikipédista. Gyakran az életét és a vérét a honfitársaiért feláldozó pedagógus. A mindenkori jelen viharos változástengerét szemlélve az alternatív történelem jövőjében kalandozó magyar, nyugalomra vágyó európai.
– Írta önmagáról az Álomkód című kötetben (2019, 132. oldal).

2014 tavaszán a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pedagógusok a Nemzeti Pedagógus Kar Országos Küldöttgyűlésének tagjává választotta.[6] 2014. október 4. napjától 2016. október 4. napjáig az NPK Borsod-Abaúj-Zemplén megyei küldöttgyűlésének is tagja.

2014. november 30-ig feltöltötte az E-portfólióját az Oktatási Hivatal feltöltőfelületére, 2015 júniusában – tagiskolájában elsőként – minősítették, az eljárás során megfelelt, 100%-ot ért el, 2016. január 1-jétől a pedagógus II. fokozatba lépett.[7]

2024-ben Kazincbarcika várossá nyilvánításának 70. évfordulóján a „Miénk a város!” – 10 évente megrendezésre kerülő – lakóhelyismereti és -történeti komplex 4 fordulós levelező verseny győztes csapatának felkészítő tanára volt.[8]

Pályafutása során kiemelt figyelmet fordított a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulókra, részt vett tanítványaival az Útravaló Ösztöndíjprogramban (Út a középiskolába).[9]

Szakdolgozatai

szerkesztés

Íróként

szerkesztés
 
Jávori István 2008-ban
 
A Kun Bélától Árpádig (Jubileumi évkönyv 1970–2010) szerkesztője

Művei

szerkesztés

Cikkei újságokban, folyóiratokban

szerkesztés
  • 2005 óta publikál: újságokban,[11] folyóiratokban,[12][13] internetes oldalakon.[14]

Pedagógusok Lapja

szerkesztés
2006, 2007, 2022
Időpont A cikk címe
2006. november 22. Reformmese
2007. február 12. Porszem[15]
2022. december Szolgálati pléd[16]

Kazincbarcikai Közélet

szerkesztés
2006–2007
Időpont A cikk címe
2006. június 29. Rozsdaövezet
2006. augusztus 24. Változástenger
2006. szeptember 7. Szőnyegbombázás
2006. szeptember 14. Szlovákbarátság
2006. október 19. Szemétkiállítás
2006. november 2. Galaktikus utazás
2006. december 15. Karácsony előtt
2007. február 22. Jövőmese
2007. március 14. Két kiállítás emlékképei
2007. április 5. Életkori sajátosság
2007. május 17. Fontos-e a név?

Kazincbarcikai Mozaik

szerkesztés
2008–2011
Időpont A cikk címe
2008. augusztus 15. Nyugdíj előtt
2009. március 21. Barbár idők
2009. május 11. A versmondó lány
2009. szeptember 2. Három élet
2010. december 16. A Péczeli József szavalóversenyen jártunk Putnokon
2010. december 16. Alapítványi bál az Árpád Fejedelem Tagiskolában
2011. január 20. A 14. Tollas Tibor szavalóversenyen jártunk Nagybarcán

Köznevelés

szerkesztés
2006–2011
Időpont A cikk címe
2006. október 20. Bolygósors
2008. december 19. Az egyik szemem sír, a másik nevet
2009. október 2. „Téged örömömben, jókedvemben alkottalak…”[17]
2011. május 13. Egyetértek a korhatár leszállításával
2011. szeptember 30. Az oktatás jövője: folyóírás és tankönyv nélkül? (internetes változatban)
2011. október 28. Az oktatás jövője: folyóírás és tankönyv nélkül? (papíralapon, szerkesztve, fotóval)

Fókusz

szerkesztés
2006–2010
Időpont A cikk címe Oldal
2006. december Egy elfelejtett könyv – Apuleius: Az aranyszamár[18] 69-73. oldal
2009. január Az egyik szemem sír, a másik nevet[19] 61-64. oldal
2010. március Képek egy pedagógus életéből[20] 88-94. oldal

Ő-szülő Kikelet

szerkesztés
2016–
Időpont A cikk címe Oldal
2016. május 45. évfordulóra (vers) 4. oldal
2016. szeptember Segítség (vers) 2. oldal
2016. december Az alma meg a fája (novella) 5. oldal
2017. június Itt vannak a fecskéink! (novella) 9. oldal
2017. december Beszélő térfigyelő kamerák (novella) 6. oldal
2018. március Nostradamus nevet (novella) 11–12. oldal
2018. 2. szám Olvasnak-e a földönkívüliek fantasztikus könyveket? (karcolat) 11. oldal
2019. 4. szám Bemutatkozás 1. oldal
Karácsonyi történet (novella) 3–4. oldal
Kazincbarcika 2054 (vers) 4. oldal
60 (vers) 8. oldal
2020. 2. szám Világjárvány (vers) 4. oldal

További munkái

szerkesztés
 
Versíró pályázat (eredményhirdetés) 2014. március 7.
  • A 2013-ban megjelent Az én mesém 6. kötetében[21] olvasható a Robotmese című története.[22]
  • A Kazinci Klub 2017. április 11-én megjelent Őszülő kikelet című hangoskönyve két novelláját (Macskasors, Az alma és a fája) tartalmazza.[23]
  • A 2017 májusában megjelent Kuckóversek című hangoskönyv IV. részében (10 perc monda a környékről) a Hármas forrás című története hallható.[24]
  • A Lélekvetés (Kazinci Klub, 2018) antológiában található egy verse (Segítség) és két története (Itt vannak a fecskéink!, Macskasors).[25]
  • Pelle Anna (szerk.): A jövő városa – Kazincbarcika 100 (antológia) 2019 – Kazincbarcika 2054 (vers, 19. oldal)
  • Az Álomkód (Kazinci Klub, 2019) antológiában található a Nostradamus nevet című karcolata (132–138- oldal).[26]
  • Lélekszirom (Kazinci Klub, 2022) antológia: Tankák (versek), Beavatkozás (novella), Világjárvány (vers), Kazincbarcika 2054 (vers) (78−83. oldal)
  • Szívszilánkok (Kazinci Klub, 2023) antológia: Nyugdíj előtt (elbeszélés), Szolgálati pléd (vers)

Költőként

szerkesztés
  • A 2015-ben az Ajándék Kazincbarcikának – 60 – antológiában (Kazincbarcika, 2015, fotók: Fodor Péter, borítógrafika: László Erzsébet) ISBN 9789631214734[27] megtalálható a 60 című verse.
  • A 2016 májusától megjelenő Ő-szülő Kikelet című irodalmi folyóiratban folyamatosan publikál. Itt jelent meg – többek között – egykori iskoláját köszöntő 45. évfordulóra és a modern kori népvándorlással foglalkozó Segítség című verse is.

Sci-fi rajongóként

szerkesztés
 
Rocker és sci-fi rajongó (1982)

2005-ben az Árpád Fejedelem Tagiskolában Ifjúsági Galaktika Baráti Kört alapított, novellái, recenziói és könyvkritikái jelentek meg a Solaria, az Intergalaktika, a scifi.hu és az SFportal.hu oldalán.

Wikipédia-szerkesztőként

szerkesztés
 
Wikitalálkozó Budapesten, 2018. május 19-én

Elismerései

szerkesztés
 
Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Művelődéséért emlékplakett – 10 éves
  • A Közösségért jelvény arany fokozata (Tardona, 1985. március 18.)
  • Élenjáró hallgató – sorkatonaként (Kalocsa, 1985. augusztus 2.)
  • Miniszterhelyettesi dicséret és jutalom – sorkatonaként (Budapest, 1986. augusztus 7.)
  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Művelődéséért emlékplakett – 10 év (Tardona, 1988)
  • Eredményes sportvezetői munkáért – dísztárgy (Kazincbarcika, 1998. december 18.)
  • Oklevél és tárgyjutalom Kazincbarcika város és az Árpád Fejedelem Téri Általános Iskola kulturális életében végzett kiemelkedő és eredményes tevékenységért (Kazincbarcika, 2001. január 22.)
  • Eredményes oktató-nevelő munkáért – Kazincbarcika címerével díszített ólomkristály üvegváza (Kazincbarcika, 2003. december 18.)
  • Oklevél és tárgyjutalom Kazincbarcika kulturális életében végzett kiemelkedő munkáért (Kazincbarcika, 2009. január 22.)
  • Emléklap és tárgyjutalom a 20. véradás alkalmából – Magyar Vöröskereszt – (Kazincbarcika, 2009. november 25.)
  • Aranytoll (Karcolat írói díj) (2010)[31]
  • Igazgatói dicséret a 2009/2010-es tanévben végzett kiemelkedő munka elismeréseként (Kazincbarcika, 2010. június 18.)
  • Emléklap és tárgyjutalom a 30. véradás alkalmából – Magyar Vöröskereszt – (Kazincbarcika, 2012. november 28.)[32]
  • Tárgyjutalom a magyar közoktatás napja alkalmából rendezett városi ünnepségen (Kazincbarcika, 2013. december 12.)[33]
  • Aranydiploma – JONATÁN Első Országos Könyvmolyképző (Szeged, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013)[34]
  • Kazincbarcika várossá nyilvánításának 60. évfordulójának tiszteletére rendezett versíró pályázaton elért 1. helyezés[35][36][37] (Kazincbarcika, 2014. március 7.)
  • A városi pedagógusnapon Kazincbarcika Város Polgármesterének Elismerő Oklevele kitüntetésben részesült (Kazincbarcika, 2015. június 4.)[38]
  • Emléklap és tárgyjutalom a 40. véradás alkalmából – Magyar Vöröskereszt – (Kazincbarcika, 2016. november 30.)
  • Ezüst minősítés A jövő városa – Kazincbarcika 100 pályázaton vers kategóriában a Kazincbarcika 2054 című alkotásáért (2019. szeptember 11.)
  • Emléklap, plakett és tárgyjutalom az 50. véradás alkalmából – Magyar Vöröskereszt (2019. november 19.)
  • Emléklap és tárgyjutalom a 60. véradás alkalmából – Magyar Vöröskereszt (2023. december 8.)

Érdekességek

szerkesztés
 
Dúl Imre karikatúrája (2019)

Származása

szerkesztés
Jávori István József családfája
Jávori István József
(Miskolc, 1960. szept. 20.–)
tanár 		Apja:
Jávori István
(Tornanádaska, 1922. aug. 2.–
Kazincbarcika, 1978. dec. 15.)
sportvezető 		Apai nagyapja:
Jávori József
(Szepsi, 1893. máj. 20.–
Miskolc, 1970. ápr. 9.)
mozdonyvezető
Apai nagyanyja:
Miskovits Mária
(Szikafka, 1890. aug. 3.–
Miskolc, 1971. ápr. 14.)
Anyja:
Káplár Mária
(Miskolc, 1928. ápr. 23.–
Kazincbarcika, 1981. nov. 7.) 		Anyai nagyapja:
Káplár Béla
(Tolcsva, 1890. ápr. 6.–
Miskolc, 1963. jún. ?)
Anyai nagyanyja:
Czirják Irma
(Kassa, 1893. szept. 12.–
Miskolc, 1953. jan. 20.)

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának diplomaosztóján (Piliscsaba, 2015. július 24.)
  2. ↑ A pályája kezdetén (1979–1980) 3 hónapig tanulószobát vezetett, alsó tagozaton technikát tanított. A későbbiekben Tardonán: felső tagozaton 5 évig testnevelést (1980–1985), két évig kémiát (1982–1984) is.
  3. ↑ Czimer Bettina Archiválva 2013. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben 9 (2007–2009), Szynal Jonatán Archiválva 2013. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben 11 (2009–2013), Czimer Dorina 2 (2012), Zachar Jázmin Zorka 3 (2016–2017), Gass Eszter 2 (2016–2017), Ölveczki Boglárka 1 (2017) első helyezést ért el.
  4. ↑ Kiváló eredmények irodalmi versenyeken, pályázaton 2017. április 24.
  5. ↑ A falut Tardonának hítták 1994 március, YouTube (37:18)
  6. ↑ javori: A Nemzeti Pedagógus Kar alakuló közgyűlésén jártam (magyar nyelven). [2014. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 19.)
  7. ↑ Jávori István tanúsítványa
  8. ↑ Miénk a város! Lakóhelyismereti és -történeti verseny (2024) (magyar nyelven). pollackiskola.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
  9. ↑ Útravaló Ösztöndíjprogram
  10. ↑ Változástenger a Magyar Elektronikus Könyvtárban (Borsod Online). [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 27.)
  11. ↑ A Kazincbarcikai Közéletben 2006-ban és 2007-ben 13 írása jelent meg, a Kazincbarcikai Mozaikban 2008 és 2011 között 7, az Észak-Magyarország Szólástér rovatában 2005 és 2011 között ötven.
  12. ↑ Borsodi pedagógus írásai a Köznevelésben (Borsod Online, 2011. május 14.). [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 31.)
  13. ↑ Jávori István írásai a Köznevelésben, az ország egyetlen oktatási hetilapjában[halott link]
  14. ↑ Szerkesztő az Opont hírportálnál (2007–2014). [2012. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 29.)
  15. ↑ Pedagógusok Lapja Online
  16. ↑ Pedagógusok Lapja Online 2022. december, 23. oldal
  17. ↑ Országos Idegennyelvű Könyvtár - Monguz OPAC - Jávori István. [2016. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 1.)
  18. ↑ Fókusz : pedagógiai, közéleti lap (8. évf. 4. sz. / 2006.) Matarka - cikkek listája
  19. ↑ Fókusz : pedagógiai, közéleti lap (11. évf. 1. sz. / 2009.) Matarka - cikkek listája
  20. ↑ Fókusz : pedagógiai, közéleti lap (12. évf. 1. sz. / 2010.) Matarka - cikkek listája
  21. ↑ A mesekönyv adatlapja a Moly oldalán. [2013. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  22. ↑ Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  23. ↑ A hangfelvételek a Kazincbarcikai Városi Televízióban készültek. A kiadó a Szikra Alapítvány volt.
  24. ↑ Kuckóversek - hangoskönyvborító
  25. ↑ Kazinci Klub - Antológia 2018. Lélekvetés című könyvbemutató Archiválva 2019. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Kolorline.hu, 2019. január 19.
  26. ↑ Álomkód Kolorline.hu, 2019. december 14.
  27. ↑ Az Ajándék Kazincbarcikának - 60 című antológia adatlapja a Moly oldalán
  28. ↑ A szócikkíró verseny eredményhirdetése a KSH oldalán
  29. ↑ Wikipédia:Wikimédia Magyarország/56-os szócikkíró verseny/Díjak, eredmények
  30. ↑ Barcikai siker wikipédiás versenyen Kolorline.hu, 2020. augusztus 24.
  31. ↑ Karcolat - Írói díjak. [2013. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 5.)
  32. ↑ Emléklap a városi ünnepségen (2012. november 28.). [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 5.)
  33. ↑ Kazincbarcikai Mozaik, 2013. december 21. (7. oldal)
  34. ↑ Aranydiploma - Elismerő oklevél az olvasóvá nevelés terén végzett elkötelezett és kiváló munkáért (2011)[halott link]
  35. ↑ Versben mondom el: Kazincbarcika 60 éves Archiválva 2016. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Szuperinfó, 2014. március 14.
  36. ↑ Jávori István versét ítélték a legjobbnak - Kazincbarcika, 60 év rímekben. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 1.)
  37. ↑ Kazincbarcika első 60 éve rímekben díjátadó[halott link]
  38. ↑ A pedagógusokat ünnepelték Kazincbarcikán. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 10.)
  39. ↑ Kalasnyikov és Predator (blogbejegyzés). [2014. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 19.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
 
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Jávori István (író) témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jávori_István_(író)&oldid=27580115”