Technikai nevelés

A technikai nevelés Magyarországon az 1980-as évektől két évtizeden át egyetemi szinten is megvalósult a tanárképzésben. Ekkor fogalmazódott meg a technikai nevelés néhány fontos alapelve. Ezek azután beépültek az egyetemi tantárgyakba is. A témakörhöz kapcsolódó területeket szinte a tantárgycímekkel is körvonalazhatjuk. Például Ember és technika, Rendszer és modell, Anyagtechnológia, Géprendszertan.

A technikai műveltség

A technikai műveltség olyan ismeretek és célszerű magatartás rendszerezett összessége, amellyel az ember képes:

• a technikai környezetben tájékozódni
• a természeti, társadalmi és technikai környezetéhez aktívan alkalmazkodni
• technikai környezetéről újabb ismereteket szerezni" (Szűcs Ervin: Technika és rendszer)
• környezetét a technika segítségével megóvni és fejleszteni

A technikai nevelés története

Őskor

Az írásbeliség kialakulása előtti kultúrák nevelési szokásairól a törzsi kultúrák megismerése által alkothatunk képet. Az ilyen népcsoportokat az összehasonlító etnográfia és az antropológia foglalkozik.

A nevelés jellemzői

• az ismeretszerzés forrása maga az élet
• a felnőttek munkavégzését utánozva, játékosan tanultak a gyerekek kicsinyített munkaeszközök segítségével
• a felserdült fiatalok nevelése a sámán irányításával folytatódott, aki felkészítette őket a beavatás szertartására
• a beavatási szertartásra való felkészülés során tanulták meg a közösség életét szabályozó törvényeket, a törzs eredetmítoszát és a törzsi rítusokat

Ókor

Mezopotámia

A tanítás a gyerek egész napját kitöltötte. A tanítás irodalmi szemelvények másolásából, memorizálásból, fordításból (sumérről akkád nyelvre) állt. A tanítás anyagában matematikai és geometriai feladatok is szerepeltek.

Egyiptom

A leendő papok magasabb műveltséget nyújtó szemináriumokon ismerkedtek meg a rituálé szabályaival, teológiával, szent könyvekkel. Emellett természettudományokat is tanultak: matematikát, geometriát, asztrológiát.

A technika és életvitel tantárgy napjainkban

A tantárgy célja

• rendszerszemléletű gondolkodásmód kialakítása
• környezeti károsodások és azok megelőzési módjainak bemutatása
• a fenntartható fejlődés összefüggéseinek és követelményeinek megismertetése
• a természeti, társadalmi és technikai rendszerek komplex bemutatása

A tantárgy fő témakörei

• Az ember és környezete
• A kommunikáció eszközei és módjai; kommunikációs rendszerek
• Anyagok és átalakításuk
• Energia
• Tervezés, építés
• Közlekedési ismeretek
• Háztartástan, életvitel
• Gazdálkodás

A tantárgy módszertani jellemzői

• cselekvésközpontú
• képességek fejlesztése
• problémaközpontú
• divergens gondolkodásra nevel
• a tanulói munka önálló
• a munkát a tanuló szervezi
• funkcionális szemlélet
• a munkadarab példa, a problémamegoldás célja
• gazdaságosságra nevel
• sikertelenség leküzdésére nevel
• szintetizálja a tantárgyakat

Irodalom

• Kővári Istvánné: Kézikönyv az 1-2. osztályos technika és életvitel tantárgyhoz. Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2006.
• Mészáros-Németh-Pukánszky: Neveléstörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.
• Szücs Ervin: Dialógusok a műszaki tudományokról. 2., átdolgozott és bővített kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976.
• Szücs Ervin: Rendszer és modell I. II. Egyetemi jegyzet (J3-1393 és J3-1452), Tankönyvkiadó, Budapest
• Nagy Ferenc (főszerk.) (1992): Magyarok a természettudomány és a technika történetében.

Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest (ISBN 9635931719)