Balogh Béni

magyar író, pedagógus, mondagyűjtő

Balogh Béni (Nekézseny, 1922. augusztus 1.Keszthely, 2000.) magyar író, pedagógus, mondagyűjtő.

Balogh Béni (Benjámin)
Élete
Születési név Balogh Benjámin
Született 1922. augusztus 1.
Nekézseny
Elhunyt 2000.[1] (77 évesen)
Keszthely
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, mese, monda
Első műve Gyöngyhúrú citera

ÉleteSzerkesztés

1922-ben Nekézsenyben született. Itt élt 1935-ig. A szülei jómódú parasztok voltak, akik a fiukból is gazdálkodót akartak nevelni. Ő azonban tanulni vágyott, így jutott el a sajószentpéteri polgári iskolába. Ezután Sárospatakon tanult tovább a Református Tanítóképzőben, ahol népiskolai tanítói oklevelet szerzett.

A 2. világháborúban 1943-tól katonaként szolgált. 1945 májusában szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1946 végén szabadult. 1947-ben a Miskolci Gazdaképző Iskola tanítója lett. Ezután a Budapesti Pedagógiai Főiskola magyar-történe­lem szakára került, de nem államvizsgázhatott, mert a szüleit kuláknak nyilvánították. Ezután különböző gyárakban dolgozott, mint segédmunkás. 1957-ben rehabilitálták, így államvizsgát tehetett Szegeden, és megkapta tanári diplomáját. Tanított Ózdon, Délegyházán, Pilisborosjenőn, majd egészen 1983-ig, nyugdíjba vonulásáig Budapesten tanárként és könyvtárosként dolgozott.

MunkásságaSzerkesztés

1941-től írt, publikált, művei rendszeresen megjelentek különféle napilapok gyermekrovataiban, a Pajtásban, és a Dörmögő Dömötörben, valamint a Kisdobosban, melynek évekig külső munkatársa volt.

Az alkotásaiban szülőföldjén, Észak-Magyarországon játszódó történelmi eseményeket elevenít meg. Első sikerét az 1958-ban megjelent Gyöngyhúrú citera című regénye hozta meg. Önéletrajzi ihletésű művei: a Vadócok a Bükkben (1984) és a Szivárvány a Sajó felett (1987) gyermekkora élményeinek állítanak emléket. Az ifjúságnak főként elbeszéléseket, mondákat, regényeket, meseregényeket írt.

MűveiSzerkesztés

  • Gyöngyhúrú citera (meseregény, 1958)
  • Éleskővár kincse (bükki mondák, 1971)
  • Vidróczki a nevem! (életrajzi regény, 1979)
  • Szépen szálló sólyommadár (mesék, mondák, históriák, 1981)
  • Vadócok a Bükkben (önéletrajzi regény, 1984)
  • A rablólovag aranyai (regék, mondák, 1986)
  • Szivárvány a Sajó felett (ifjúsági regény, 1987)
  • Omló bástyákon hulló csillagok (mondák, regék, históriák, 1990)
  • A hét oroszlán vára (mesegyűjtemény, 1992)
  • A Vadkörtefa királyfi (mesék, 1992)
  • Vártornyok és harangok (Balassagyarmat, 1993)
  • Csatára fel! (ifjúsági regény, 1994, 1998)
  • Magyar királymondák (1994, 1998, 2007)
  • A hóförgeteg lovasa (mondák, 1999)
  • Balogh Béni: Magyar regék és mondák (2006)

KitüntetéseiSzerkesztés

Balogh Béni Irodalmi EmlékhelySzerkesztés

2006. szeptember 26-án nyílt meg Nekézsenyben, a régi iskola épületében a Balogh Béni Irodalmi Emlékhely,[2] ahol az író könyvei mellett fényképek, személyes tárgyak idézik fel alakját.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés