Wikipédia

Sinkó László

magyar színész

Sinkó László (Budapest, 1940. március 18. – Budapest, 2015. július 31.[1][2]) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész öccse.

Sinkó László
Sinkó László fortepan 148084.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Sinkovits László
Született 1940. március 18.
Budapest
Elhunyt 2015. július 31. (75 évesen)
Budapest
Sírhely Budakalász
Házastársa Tóth Gabriella (h. 1968–2015)
Szülei Sinkovits Jenő
Göndöcs Terézia
Gyermekei Sinkó Andrea
Sinkó Máté
Rokonai Sinkovits Imre (testvér)
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek 1959–2014
Híres szerepei Übü papa
Alfred Jarry: Übü király
Grabowski
Macskafogó
Macskafogó 2.
Díjai
Kossuth-díj1995
Jászai Mari-díj1974
Kiváló művész1987
Érdemes művész1982
További díjak
Sinkó László IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Sinkó László témájú médiaállományokat.

Élete

1962-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1966-ig a debreceni Csokonai Színház, majd 1982-ig a Nemzeti Színház tagja volt; ez évben alapító tagja a budapesti Katona József Színháznak, ahol tizenkét szezont töltött. 1994-től 1998-ig az Új Színház színésze, 1998–2003 között szabadúszó; 2003-tól haláláig a Nemzeti Színház örökös tagja volt.

Hosszú ideig Anthony Hopkins állandó magyar szinkronhangja volt. Többször megszólaltatta Jack Nicholsont, Gene Hackmant és Leslie Nielsent is. A Macskafogóban ő Grabowski hangja.

Két alkalommal rendezőként is bemutatkozott: Halleluja (1995); Nyugállomány előtt (2001).

2011-ben Budakalász díszpolgára lett.[3]

Halála

2015. július közepén feleségével 50. házassági évfordulójukat készültek megünnepelni. Az évforduló napján elesett, eltört a bordája és légmellet kapott. A Honvéd Kórházba került, ahol tíz nap után, július 31-én tüdőembóliában elhunyt.[4] Az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekintette a művészt.[5] Halála másnapján a Duna TV Mestersége színész című portrésorozatában a róla szóló epizóddal emlékezett rá, az M3 az Übü király színházi felvételét adta le, a Klubrádió pedig augusztus 20-án megismételte a róla készített portréműsort, amely első ízben akkor hangzott el, amikor 2014-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották.

2015. augusztus 12-én szűk családi, baráti körben temették el a budakalászi temetőben.[6]

Családja

Felesége Tóth Gabriella magyar-történelem szakos tanárnő volt.[7] Gyermekeik: Andrea (1967) és Máté. Lánya a magyar ritmikus sportgimnasztika legsikeresebb versenyzőjeként két szeren: buzogánnyal és karikával 1987-ben világbajnoki 5. helyezett, majd a szöuli olimpián összetettben 6., pontszerző helyezést ért el.[8]

Származása

Sinkó László családfája
Sinkó László
(Budapest, 1940. márc. 18.–
Budapest, 2015. júl. 31.)
színész 		Apja:
Sinkovits Jenő
(Budapest, 1901. jún. 9.–
Budapest, 1977. márc. 19.)
vendéglős 		Apai nagyapja:
Sinkovits Vince
(Németszentgrót, 1861. márc. 30.–
Kispest, 1932. okt. 2.)
magánzó 		Apai nagyapai dédapja:
Sinkovics József
Apai nagyapai dédanyja:
Frisch Mária
Apai nagyanyja:
Vojnovits Teréz
(Körmend, 1867. feb. 21.[9] –
 ?) 		Apai nagyanyai dédapja:
Vojnovits István
[10]
Apai nagyanyai dédanyja:
Németh Dorottya
[10]
Anyja:
Göndöcs Terézia
(Strém, 1905. máj. 22.[11] –
Budapest, 1991. nov. 20.) 		Anyai nagyapja:
Göndöcs Lajos
(Zalaszentiván, 1872. jan. 21.[12] –
 ?) 		Anyai nagyapai dédapja:
Göndöcs Vendel[13]
Anyai nagyapai dédanyja:
Goldfinger Borbála[13]
Anyai nagyanyja:
Posch Teréz
(Ókörtvélyes, 1879. dec. 31.[14] –
 ?) 		Anyai nagyanyai dédapja:
Posch Ferenc[15]
Anyai nagyanyai dédanyja:
Neubauer Julianna[15]

Szerepeiből

Színház

Film

Szinkron- és narrátori munkái

Magyar filmek

Narrátora és résztvevője a Magyarországot bemutató túrafilmeknek:

Narrátor további dokumentumfilmekben:

Külföldi filmek

Hangja a magyar nézők számára összefonódott Anthony Hopkinsszal, akit 1975-től kezdve mintegy 17 filmben szinkronizált.

Hangjáték

  • Életem, emlékeim – Benedek Marcell vallomása (1968)
  • Sós György: Aranycsont (1969)
  • Andrej Kucsajev: Vakleszállás (1970)
  • Gosztonyi János: A meghajszolt szelíd (1970)
  • Vihar Béla: Az utas (1970)
  • Boros Lajos-Vámos Miklós: Felfüggesztés (1971)
  • Hegedűs Géza: Szemiramisz szerelme (1971)
  • Wolfgang Kohlhaase: Kérdések egy fényképhez (1971)
  • Jókai Anna: Általános foglalkoztató (1973)
  • Moldova: Börtönválogatott (1974)
  • Balzac: Éva lánya (1975)
  • Balzac: Betti néni (1976)
  • Forgács István: Papírhold (1976)
  • Pedro Calderon de la Barca: Úrnő és komorna (1977)
  • Vilhelm Moberg: A hosszú út (1977)
  • Giles Cooper: Kapdelcica (1978)
  • Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1979)
  • Louis MacNeice: Találkája volt (1979)
  • Effi Briest (1982)
  • Ez mind én volnék, avagy tán túl későn vacsoráltam az este? (1982)
  • Csemer Géza: Forintos doktor (1982)
  • Matteo Bandello: A pajzán griffmadár (1982)
  • Schwajda: A Szent család (1982)
  • Kopányi György: Ember a semmiben (1983)
  • Georges-Emmanuel Clancier: Tétova szeretők (1984)
  • Marja Kurkela: Korcsolya (1984)
  • Bárdos Pál: A Kancsal és a démonok (1985)
  • Kormos István: N.N. utolsó bolyongása (1986)
  • Moldova György: Vigyázat, harapok! (1986)
  • Balázs Attila: Mont Blanc hava (1987)
  • Gilles Segal: A világ legnagyobb bábszínháza (1987)
  • Oscar Wilde: A boldog herceg (1987)
  • Rákosy Gergely: Az óriástök (1987)
  • Szakonyi Károly: Homloklövés (1987)
  • Sziveri János: A csiga vére (1988)
  • Száraz György: A megközelíthetetlen (1988)
  • Tükörképünk 37 darabban – Hamlet (1988)
  • Hernádi Gyula: Homokzsák-keringő (1989)
  • Erdődy János: Barberina, Európa csillaga (1991)
  • Fromaget: A Próféta rokona (1991)
  • Ruitner Sándor: Lacrimosa (1991)
  • Bulgakov: Színházi regény (1992)
  • Danilo Kis: Éjszaka, köd (1992)
  • Páskándi Géza: Augustus katonái (1994)
  • August Strindberg: Álomjáték (1997)
  • Csehov: Sirály (1997) .... Dorn doktor
  • Jaroslav Hasek: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (1997)
  • Weöres Sándor: Kétfejű fenevad (1997)
  • Salamon András: Az utolsó perc (2007)

Hangoskönyvek

  • Durrell: A feltalálók – Történetek „emberi” állatokról
  • Jókai: Bosszú a túlvilágon – Fantasztikus történetek
  • Poe: A kút és az inga
  • Márai: Füves könyv
  • Mikszáth: Új ember – régi ember

Díjak, elismerések, kitüntetések

Jegyzetek

  1. ↑ A házassági évfordulóján került kórházba Sinkó László, 2015. augusztus 3. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
  2. ↑ Koncz Tamás, Jankovics Márton: Meghalt Sinkó László. origo.hu. Origo, 2015. augusztus 1. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  3. ↑ Ki tudott törni testvére árnyékából
  4. ↑ Fái: TÍZ NAPIG KÜZDÖTT ÉLETÉÉRT SINKÓ LÁSZLÓ. borsonline.hu. Bors, 2015. augusztus 3. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
  5. ↑ Saját halottjának tekinti az Emmi Sinkó Lászlót. origo.hu. Origo, 2015. augusztus 1. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
  6. ↑ Titokban temették el Sinkó Lászlót. blikk.hu. Blikk, 2015. augusztus 12. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  7. ↑ Csáki Judit (2009. november 12.). „"Oválisra püföltem a vödröt"”. Magyar Narancs (46). (Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 1.)  
  8. ↑ Forró Péter: Kecsesen, ritmikusan libbent fel a csúcsra. http://archivum.magyarhirlap.hu/. Magyar Hírlap, 2013. július 19. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)[halott link]
  9. ↑ Születési ideje bejegyezve a körmendi kereszteltek anyakönyv 15/1867. folyószáma alatt.
  10. ↑ a b Vojnovits szüleinek neve bejegyezve a körmendi kereszteltek anyakönyv 15/1867. folyószáma alatt.
  11. ↑ Születése bejegyezve a strémi polgári születési anyakönyv 31/1905. folyószáma alatt.
  12. ↑ Születési ideje bejegyezve a zalaszentiváni kereszteltek anyakönyv 5/1872. folyószáma alatt.
  13. ↑ a b Lajos szülei neve bejegyezve a zalaszentiváni kereszteltek anyakönyv 5/1872. folyószáma alatt.
  14. ↑ Születési ideje és helye bejegyezve a strémi házassági anyakönyv 12/1900. folyószáma alatt.
  15. ↑ a b Posch szüleinek neve bejegyezve a strémi házassági anyakönyv 12/1900. folyószáma alatt.
  16. ↑ A Színházi adattárban rögzített első szerepe: Nemzeti Színház. 1962. február 2.
  17. ↑ Ritka jubileum egy színész pályáján. A Három nővér című Csehov darab három magyarországi bemutatójának is részese. 1985-ben Versinyint alakította az Ascher Tamás által rendezett produkcióban. Ezt követően kétszer játszhatta el Csebutikin, az ezredorvos szerepét. A 2003-as Bárka színházi produkciót Catalina Buzoianu; a 2010-es Nemzeti színházi előadást Andrei Şerban rendezte.
  18. ↑ Pályáját meghatározó vendégjátékok Kecskeméten
  19. ↑ Utolsó bemutatója: Nemzeti Színház, Gobbi Hilda Színpad. 2013. október 19.
  20. ↑ [1]
  21. ↑ [2]
  22. ↑ [3]
  23. ↑ [4]
  24. ↑ [5]

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sinkó_László&oldid=24223911”