Amadeus (film)

1984-ben bemutatott amerikai–csehszlovák filmdráma

Az Amadeus 1984-ben bemutatott amerikai–csehszlovák filmdráma Miloš Forman rendezésében. A forgatókönyvet Peter Shaffer saját 1979-ben megjelent Wolfgang Amadeus Mozart életét bemutató színdarabja alapján írta. A címszerepet Tom Hulce, Antonio Salierit pedig F. Murray Abraham alakította, aki ezzel elnyerte az Oscar-díj a legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést.

Amadeus
(Amadeus)
1984-es amerikai–csehszlovák film

A film magyar moziplakátja
A film magyar moziplakátja
RendezőMiloš Forman
Producer
  • Saul Zaentz
  • Michael Haussman
AlapműAmadeus
Műfaj
  • életrajzi film
  • musicalfilm
  • filmdráma
  • flashback film
  • kosztümös film
ForgatókönyvíróPeter Shaffer
Főszerepben
Zene
OperatőrMiroslav Ondříček
VágóMichael Chandler
JelmeztervezőTheodor Pištěk
Gyártás
GyártóOrion Pictures
Ország Amerikai Egyesült Államok
Csehszlovákia
Nyelvangol
Forgatási helyszín
Játékidő
  • 161 perc
  • 160 perc
Költségvetés18 000 000 $
Képarány2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
  • 1984
  • 1984. szeptember 6. (Westwood)[1]
  • 1984. szeptember 12. (New York)[1]
  • 1984. szeptember 19. (Amerikai Egyesült Államok)[1]
  • 1984. október 26. (Németország)[2]
  • 2013. július 19. (Magyarország)[3]
Korhatár12 III. kategória (rendezői változat, NFT/0866/2013)
Bevétel
  • 90 000 000 $ (világszerte)
  • 51 973 029 $ (Amerikai Egyesült Államok)
További információk
SablonWikidataSegítség

Történet szerkesztés

A kerettörténet Mozart halála után húsz évvel kezdődik, amikor Salieri egy tébolydában meggyónja egy fiatal papnak, hogy az ifjú zsenit tulajdonképpen ő küldte a másvilágra. Ezután az „obszcén gyermek” fiatalkori, nem egyszer megdöbbentő kalandjai következnek; remek zenei memóriája megmutatkozása, csodagyerekként való bemutatkozása Mária Terézia bécsi udvarában, első bizarr találkozása Constanzéval, európai körútja. Hazatérve, a salzburgi hercegérsek szolgálatából való szökése után, ismét Bécsben, immár a kalapos király udvarában próbál zsíros zenei állást találni. Eközben mélyen megbántja a főzeneigazgató Salierit, akadémikus stílusának kifigurázásával, aki azonnal észreveszi Mozart utolérhetetlen, isteni tehetségét. Ám a mindent németesíteni igyekvő császár nem bánja, hogy a kis pimasz kitúrja a nagy olasz mestert a helyéből. Mozart megnősül és lehetőségei feletti életszínvonalon él nejével és nagyszámú bohém barátjával. Közben ontja magából zseniális műveit, amelyeket javítgatás nélkül, mintegy mennybéli sugallatra kottáz le könnyedén. Szigorú apja, Leopold Mozart azonban még halála után is nyomasztó árnyként kísérti, ezúttal Salieri álarca mögül, aki rekviemet rendel nála. Közben ágynak esik, s éppen Salierit kéri fel, hogy vesse papírra eme utolsó műve tollbamondását. A varázsfuvola premierje alatt, magányosan leheli ki lelkét. József császár-féle, puritán utolsó útjára senki sem kíséri el. A kerettörténethez visszatérve, már az öngyilkosság gondolatát fontolgató Salierit a géniusz illetlen kacaja kínozza éjjel-nappal.

Szereplők szerkesztés

Szerep Színész[4] Magyar hangja
1. magyar változat
(1990)[5]
2. magyar változat
(2001)[6]
Antonio Salieri F. Murray Abraham Gáti Oszkár
Wolfgang Amadeus Mozart Tom Hulce Gyabronka József
Constanze Mozart Elizabeth Berridge Eszenyi Enikő
Leopold Mozart Roy Dotrice Blaskó Péter
Emanuel Schikaneder Simon Callow Márton András Csankó Zoltán
Katerina Cavalieri Christine Ebersole Farkas Zsuzsa Kovács Nóra
II. József császár Jeffrey Jones Szilágyi Tibor
Orsini-Rosenberg gróf Charles Kay Sinkó László
Weberné Barbara Bryne Tábori Nóra Nagy Anna
Johann von Strack gróf Roderick Cook Uri István
Karl Mozart Milan Demjanenko nem beszél
Vogler atya Richard Frank Rátóti Zoltán
Bonno udvari karmester Patrick Hines Csákányi László Horkai János
Colloredo hercegérsek Nicholas Kepros Bács Ferenc Áron László
Salieri inasa Philip Lenkowsky Gesztesi Károly Karácsonyi Zoltán
Van Swieten báró Jonathan Moore Végvári Tamás
Lorl cselédlány Cynthia Nixon Csonka Ibolya Solecki Janka
Kórházi dolgozó Brian Pettifer Rudolf Péter
Salieri komornyikja Vincent Schiavelli Sörös Sándor
Arco gróf Douglas Seale Kenderesi Tibor
Parókaárus Karl-Heinz Teuber Kerekes József

Háttértörténet szerkesztés

Zene szerkesztés

A filmben többek között az alábbi zenedarabokból hallhatók részletek:

Nr. Zeneszerző, cím, előadó Időtartam
1 Mozart: Sinfonie Nr. 25 in g-Moll, KV 183: 1. Satz Allegro con brio, Sir Neville Marriner 7:52
2 Mozart: Eine kleine Nachtmusik – Serenade in G-Dur, KV 525: 1. Satz, Academy of St. Martin in the Fields 5:41
3 Pergolesi: Stabat Mater: Quando Corpus Morietur und Amen, Academy of St. Martin in the Fields 4:18
4 Mozart: Salieris Marsch verwandelt zu Non più andrai (aus: Hochzeit des Figaro, KV 492), Simon Preston 1:48
5 Mozart: Serenade Nr. 10 in B-Dur, KV 361 "Gran Partita": 3. Satz Adagio, Sir Neville Marriner 6:13
6 Mozart: Die Entführung aus dem Serail, KV 384: Jannissaries Chor, Academy of St. Martin in the Fields 4:25
7 Mozart: Die Entführung aus dem Serail, KV 384: Türkisches Finale, Suzanne Murphy 1:28
8 Mozart: Große Messe in c-Moll, KV 427: Kyrie, Felicity Lott 6:29
9 Mozart: Konzert für Flöte, Harfe und Orchester C-Dur, KV 299: 2. Satz Andantino, Osian Ellis 8:34
10 Mozart: Sinfonie Nr. 29 in A-Dur, KV 201: 1. Satz Allegro moderato, Sir Neville Marriner 5:43
11 Mozart: Adagio in C-Dur für Glasharmonika, KV 617A, Brussels Virtuosi und Marc Grauwels und Thomas Bloch 6:02
12 Mozart: Konzert in Es-Dur KV 365: 3. Satz Rondeaux (Allegro), Imogen Cooper 7:13
13 Mozart: Sinfonia concertante für Violine und Viola Es-Dur, KV 364: 1. Satz Allegro maestoso, Academy of St. Martin in the Fields und Csaba Erdélyi und Levon Chilingirian und Sir Neville Marriner 13:37
14 Mozart: Zaide, KV 344: Arie "Ruhe sanft", Felicity Lott 6:27
15 Giordani: Caro mio bene, Michele Espostio 2:37
16 Mozart: Klavierkonzert Nr. 22 in Es-Dur, KV 482: 3. Satz Allegro – Andante, von Ivan Moravec 11:01
17 Mozart: Die Hochzeit des Figaro: Ecco la marcia (3. Akt), Academy of St. Martin in the Fields 2:32
18 Mozart: Die Hochzeit des Figaro: Ah tutti contenti (4. Akt), von Sir Neville Marriner 2:37
19 Traditional: Bubak und Hungaricus, Academy of St. Martin in the Fields 1:18
20 Salieri: Axur: Finale, Academy of St. Martin in the Fields 1:11
21 Mozart: Klarinettenkonzert in A-Dur, KV 622: 2. Satz D-Dur, Sir Neville Marriner 12:19
22 Mozart: Don Giovanni, KV 527: Komtur-Szene (2. Akt), Academy of St. Martin in the Fields 6:59
23 Mozart: Klavierkonzert Nr. 20 in d-Moll, KV 466: 2. Satz, Romance, Sir Neville Marriner 12:19
24 Mozart: Die Zauberflöte, KV 620: Ouvertüre, Academy of St. Martin in the Fields 6:51
25 Mozart: Die Zauberflöte: Arie der Königin der Nacht (Der Hölle Rache kocht in meinem Herzen), Louisa Kennedy 2:58
26 Mozart: Requiem, KV 626: Introitus (Orchestereinführung), Academy of St. Martin in the Fields 1:02
27 Mozart: Requiem, KV 626: Dies irae, Academy of St. Martin in the Fields 1:52
28 Mozart: Requiem, KV 626: Rex tremendae majestatis, Academy of St. Martin in the Fields 2:06
29 Mozart: Requiem, KV 626: Confutatis, Academy of St. Martin in the Fields 2:21
30 Mozart: Requiem, KV 626: Lacrimosa, Academy of St. Martin in the Fields 3:47
31 Mozart: Klavierkonzert Nr. 20 in d-Moll, KV 466: 2. Satz Romance, Imogen Cooper 9:57
összesen: 157:18

Díjak és jelölések szerkesztés

Alkotói négy Golden Globe-díjat és nyolc Oscar-díjat nyertek vele, közöttük a legjobb filmnek és a legjobb rendezésért járót is.

Amerikai Egyesült Államok szerkesztés

Oscar, 1985:

Golden Globe, 1985:

1984 Los Angeles Film Critics Association Awards:

  • Elnyert (4)

Amerikai filmrendezők:

  • Elnyert (1)
    • Legjobb vágás (Nena Danevic és Michael Chandler)

Casting Society of America:

  • Elnyert (1)
    • Legjobb szereposztás (Mary Goldberg)

Directors Guild of America:

  • Elnyert (1)
    • Outstanding Directorial Achievement in Motion Pictures (Miloš Forman)

Kansas City Film Critics Circle Award:

  • Elnyert (1)
    • Legjobb színész (F. Murray Abraham)

American Film Institute:

Egyesült Királyság szerkesztés

BAFTA:

  • Elnyert (4)
  • Nevezés
    • Legjobb színész (F. Murray Abraham)
    • Legjobb jelmez (Theodor Pištěk)
    • Legjobb film (Miloš Forman és Saul Zaentz)
    • Legjobb látványtervezés (Patrizia von Brandstein)
    • Legjobb forgatókönyv-adaptáció (Peter Shaffer)

Olaszország szerkesztés

David di Donatello-díj:

  • Elnyert (3)
    • Legjobb külföldi rendező (Miloš Forman)
    • Legjobb külföldi színész (Tom Hulce)
    • Legjobb külföldi film

Ezüst Szalag díj:

  • Elnyert (2)
    • Legjobb színész – külföldi film (Tom Hulce)
    • Legjobb rendezés – külföldi film (Miloš Forman)

Franciaország szerkesztés

César-díj:

  • Elnyert (1)
    • Legjobb külföldi film

Japán szerkesztés

Japán Akadémiai díj:

  • Elnyert (1)
    • Legjobb idegen nyelvű film

Norvégia szerkesztés

Amanda-díj:

  • Elnyert (1)
    • Legjobb külföldi film

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Amadeus című dán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben az Amadeus (film) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. június 25.)
  2. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  3. http://nmhh.hu/dokumentum/198182/terjesztett_filmalkotasok_art_filmek_nyilvantartasa.xlsx
  4. Szereposztás az IMDb.com szerint
  5. Amadeus 1. szinkron, 1990. az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  6. Amadeus 2. szinkron, 2001. az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  7. The 57th Academy Awards (1985) Nominees and Winners. Academy of Motion Picture Arts and Sciences. (Hozzáférés: 2011. október 13.)
  8. Amadeus. The New York Times. [2008. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 1.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés