Nagy Anna (színművész)
Nagy Anna (Budapest, 1940. június 6. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész.
| Nagy Anna | |
.jpg) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1940. június 6. (79 éves) Budapest |
| Élettárs | Huszárik Zoltán |
| Gyermekei | Huszárik Kata |
| Pályafutása | |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
| Aktív évek | 1963– |
| Híres szerepei |
Pacsirta Pacsirta Fruzsina Szindbád Kedvesanyám Árvácska |
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj | 1987 |
| Érdemes művész | 2013 |
| További díjak | Jászai Mari-díj (1987) |
| az IMDb-n PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Anna témájú médiaállományokat. | |
ÉleteSzerkesztés
Angyalföldön született. Már fiatalon vonzotta a színészet, gyakran járt a közeli moziba, édesanyjával pedig gyakorta megfordult a Budapesti Operettszínházban és szívesen adott elő a gangos ház udvarán, ahol felnőtt. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Nem vették fel elsőre a színművészetire, bár Gellért Endre utánaküldetett, hogy okvetlenül próbálkozzon még, hiszen a harmadik körből – amikor már csak 20-an voltak – esett ki, ráadásul 1958-ban 2500-an jelentkeztek. Ezután boltszámfejtőnek jelentkezett az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalatnál.
Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1959–1963 között. Osztályfőnöke Ádám Ottó volt, Vámos László, Várkonyi Zoltán, Fischer Sándor, Ungváry László tanították. Diplomavizsgáján Gorkij Kispolgárok című darabjában Tatyánát játszotta. A színművészeti főiskola befejezésekor Ádám Ottó a következő mondattal indította útjára: „Maga nagyon tehetséges, de nagyon nehéz pályája lesz”.
Rögtön a főiskola után Ranódy László filmrendező őt választotta címszereplőnek Kosztolányi Dezső Pacsirta című művének filmváltozatába, amiben Páger Antal és Tolnay Klári mellett –csinos, fiatalként – egy csúnya, javában eladósorban lévő lányt alakított.[1] Ebben az évben, a forgatás előtt veszítette el szüleit.[2] Nagy kihívást jelentett számára az is, hogy a megcsúnyítás miatti fogsor és kitömött arc új mimika megtanulását igényelte. Következő filmszerepe 1971-ben Huszárik Zoltán Szindbádjában a Téltündér, mely szerepében az előbbivel szemben a szépség és báj jelenik meg. Míg a Pacsirtában az arcjátékára helyeződött a hangsúly, ebben a mozgás és testbeszéd finom eszközeit volt módja megmutatni. A következő fontos filmszerepében, 1976-ban a szintén Ranódy László által rendezett Árvácskában a címszereplő, Csöre nevelőanyjaként hangjának legsokoldalúbb megjelenése érhető tetten.[1] Több, mint 40 játékfilmben és számos tévéfilmekben is szerepelt. A Pacsirta kapcsán Cannes-ban is megfordult, mint a női szereplők kategória jelöltje. Ennek ellenére mindig is a színház állt hozzá közelebb.
| „ | …Pártos Géza. Az éjjeli menedékhelyt rendezte, s amikor már ment az előadás, ott sétált hátul, a kulisszák mögött. Ő mesélte egyszer, hogy észrevette: Nagy Anna, aki a haldokló nőt játszotta, akkor is intenzíven átélte a szerepét, amikor a nézőtérről még nem is lehetett látni őt. „Maga a jó Istennek játszott, Anna” - mondta neki Géza bácsi. | ” |
– Koltai Róbert, Vasárnap magazin 1994.[3] | ||
1963–1966 között a debreceni Csokonai Színházban játszott – többek között Ruszt József, Fényes Márta és az akkori főrendező, Lengyel György korai rendezéseiben.[4] 1966–1994 között a Madách Színház tagja volt. Amikor odakerült Ádám Ottó volt az igazgató.[2] 1975–1983 között nem szerepelt színpadon. 1994-ben nyugdíjba küldték, de ezután is játszott Székesfehérváron, Szegeden, Gyulán is.[2] 2013. óta a Nemzeti Színházban vendégszerepel.[5] Játszott nagy drámákban és énekelt musicalekben is.[2]
Lánya, Huszárik Kata (1971). A 2010. óta adják elő a Fény-játékok című, Lázár Ervin novelláiból közösen összeállított önálló estjüket.[6] Gyermeke Huszárik Zoltántól született, egyedül nevelte. 2011-ben felhívást tettek közzé a „Huszárik Zoltán Alapítvány” létrehozására, születésének 80. és halálának 30. évfordulóján. Céljuk, hogy a filmrendező szülőházában, Domonyban, méltó helyre kerülnének a rajzai - kevesen tudják ugyanis, hogy nemcsak nagyszerű rendező, de kiváló grafikus is volt.[7] Az alapítványt neves művészekkel és közéleti személyiségekkel hozták létre.[8]Unokanővére: Petress Zsuzsa, unokabátyja Petress István.[9]
Színházi szerepeiSzerkesztés
A Színházi adattárban 2014. november 24-i lekérdezéskor regisztrált bemutatóinak száma: 72.[m 1][10]
- Páris apródja (Shakespeare: Rómeó és Júlia)[m 2]
- Gruse (Bertolt Brecht: Kaukázusi krétakör)
- Nyina (Csehov: Sirály)
- Elisa (Lerner–Loewe: My Fair Lady)
- Heléna (Shakespeare: Szentivánéji álom)
- Anna (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
- Titkárnő (George Bernard Shaw: Candida)
- Regina (Tamási Áron: Énekes madár)
- Néma Kata (Brecht: Kurázsi mama)
- Anfissza (Csehov: Három nővér)
- Tatjána (Gorkij: Kispolgárok)
- Tamara (Vologyin: Öt este)
- Mária (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja)
- Kanizsai Dorottya (Háy Gyula: Mohács)
- Sin asszony (Brecht: A szecsuáni jólélek)
- Bodice (Bond: Lear)
- Egérke (Örkény István: Macskajáték)
- Anya (Keyes–Korognai: Virágot Algernonnak)
- Öregasszony (Euripidész: Helené)
- Dajka (Euripidész: Andromakhé)
- Tótné (Örkény: Tóték)
- Gianetta (Heltai Jenő: A néma levente)
- Rebecca Nurse (Arthur Miller: A salemi boszorkányok)
- Mama (Molnár Ferenc: A testőr)
- Sári (Tamási Áron: Vitéz lélek)
FilmjeiSzerkesztés
JátékfilmekSzerkesztés
|
|
TévéfilmekSzerkesztés
|
|
Hangjáték, hangoskönyvSzerkesztés
- Móricz Zsigmond, Csajági János: Légy jó mindhalálig - Iluska (hangoskönyv, Magyar Rádió, 1980)[14]
- Füst Milán, Tóbiás Áron: Pegazus istállója - Szavakból épített katedrálisok (hangjáték, 1980)[15]
- Tandori Dezső: Franz Kafka három novellája HangJátékTér (hangjáték, 1983-2000)[16]
- Tordon Ákos: Esti mese - Egy öreg mozdony karácsonya (hangjáték, 1994)[17]
DíjaiSzerkesztés
- Jászai Mari-díj (1987)
- Életműdíj - 41. Magyar Filmszemle (2010)
- Zugló díszpolgára (2012)[18]
- Érdemes művész (2013)[19]
- Tolnay Klári-díj (2019)[20]
MegjegyzésekSzerkesztés
- ↑ A Színházi Adattár keresőjében a Nagy Anna keresőszóra 103 találatból 31 Nagy Annamária
- ↑ A Színházi Adattárban rögzített első bemutatója. Ódry Színpad - 1962. február 2.
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ a b Juhász Zsolt: Tél tündére Nagy Anna, Filmkultúra folyóirat - 2007. március 9.
- ↑ a b c d Varga Zsuzsa: A szárnyaló, örök Pacsirta, feol.hu - 2010. február 16.
- ↑ Szabó G. László: A patikus öröme Koltai Róbert tévésorozatot rendez; Vasárnap - családi magazin, 27. évfolyam, 25. szám - 1994. június 19.
- ↑ Folytatódnak a Csokonai-történetek - Nagy Anna és Huszárik Kata is vendég Archiválva 2016. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, szinhaz.hu - 2015. október 21.
- ↑ A Nemzeti Színház új társulata Archiválva 2016. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, metropol - 2013. május 3.
- ↑ Szakács Zsuzsa: Fény-Játékok Lázár Ervinnel (24. oldal), Hírhozó, a XVII. kerület önkormányzatának lapja XX. évfolyam 7. szám - 2010. április 22.
- ↑ A Huszárik Zoltán Alapítvány létrehozásáért, filmhu - 2011. október 14.
- ↑ A Huszárik Zoltán Alapítvány honlapja: Az Alapítvány tevékenysége[halott link] - (hozzáférés: 2016. június 5.)
- ↑ ArTea - művészeti portrémagazin 13. rész, vendég: Nagy Anna, D1 TV - 2009. április 5. (tv.animare.hu)
- ↑ Színházi Adattár: Előadások adatbázisa[halott link]
- ↑ Harmadnapon / The Third Day, film.indavideo.hu - (hozzáférés: 2015. június 9.)
- ↑ http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=g7e8cf769b206944539c41387e824dc51a
- ↑ Pillangó, Magyar Média Mecenatúra 2012 (hozzáférés: 2015. június 10.)
- ↑ Various – Légy Jó Mindhalálig, discogs.com (hozzáférés: 2016. június 5.)
- ↑ Pegazus istállója Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Bartók Rádió, nava.hu - 2007. március 9.
- ↑ HangJátékTér Franz Kafka három novellája Bartók Rádió, nava.hu - 2010. április 11.
- ↑ Esti mese - Egy öreg mozdony karácsonya, Kossuth Rádió, nava.hu - 2015. december 29.
- ↑ Díszpolgárok, zuglo.hu - 2015. március 12.
- ↑ Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kormány.hu, MTI: Átadták a művészeti díjakat Archiválva 2016. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben magyarteatrum.hu - 2013. március 22.
- ↑ Papageno: Átadták a Tolnay Klári-díjakat (magyar nyelven). Papageno, 2019. szeptember 14. (Hozzáférés: 2019. szeptember 14.)
ForrásokSzerkesztés
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Sulyok Máté: Gyalogember – Beszélgetés Nagy Anna színésznővel, a 41. filmszemle életműdíjasával, filmkultura.hu - 2010. január 15.
- Riersch Tamás: „Örülök, hogy Zuglónak eszébe jutottam”, Zuglói lapok XXII. évfolyam 22. szám - 2012. december 13.
- Hogy volt?!, Nagy Annát köszöntjük, mediaklikk.hu - 2015. június 8.
- Orbán Erika: Fény-játékok, Alkotónők magazin - 2016. március 18.
- Nagy Anna a PORT.hu-n (magyarul)
További információkSzerkesztés
- Nagy Anna az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Nagy Anna a magyar.film.hu-n
- MTI: A Pacsirta sikere Cannes; Békés Megyei Népújság, 19. évfolyam, 102. szám (library.hungaricana.hu) - 1964. május 4.
- Prokopp Dóra: Aranykor: Nagy Anna - magyar interjúsorozat (2006, I. évad 62. rész - 30') (online: Aranykor: Nagy Anna. a YouTube-on Krisztián Budai YouTube-csatornáján - 2013. júl. 21.)
- Schäffer Erzsébet: "Anyával nagyon összenőttünk" - Címlapinterjú Huszárik Katával és Nagy Annával, noklapja.nlcafe.hu - 2016. február 24.
- Család-barát: Anyák napi virágcsodák a Család-barátban[halott link] Kurucz Éva társ-műsorvezetői: Nagy Anna Jászai Mari-díjas, Érdemes művész és lánya, Huszárik Kata színművész, mediaklikk.hu - 2016. április 28.
