Főmenü megnyitása

Gellért Endre (Budapest, 1914. október 1.Budapest, 1960. március 1.[2]) Kossuth-díjas magyar színész, rendező, főiskolai tanár, érdemes- és kiváló művész.

Gellért Endre
Született 1914. október 1.
Budapest
Elhunyt 1960. március 1. (45 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Regéczy Margit
SzüleiGellért Oszkár
Foglalkozása
Iskolái Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (1932-1935)
Kitüntetései
Halál okaöngyilkosság
Sírhely Farkasréti temető (41-1-160)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért Endre témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

A Margit körúti, majd a Rökk Szilárd utcai iskolába járt, gimnáziumi tanulmányait a Berzsenyi Dániel Reálgimnáziumban végezte. 1932-ben jelentkezett a Színművészeti Akadémiára, amit 1935-ben végzett el. A Magyar Színházhoz szerződött, később a Vígszínház tagja lett. 1935-ben beiratkozott a budapesti egyetem művészettörténeti szakára. Fél év után abbahagyta tanulmányait, mivel színházi elfoglaltságai miatt nem tudta tovább folytatni. 1938-ban a Független Színpad színésze lett, majd rendezője. Első rendezése 1939-ben Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői című vígjátékának rendezése volt. A Színészkamarától 1939-ben kapott működési engedélyt. Órakereskedőnél dolgozott, majd tisztségviselő és lektor volt a Nyugat Könyvkiadónál. 1939-től 1940-ig katonai szolgálatot teljesített. Kimenői alkalmával fellépett a Vigadóban rendezett irodalmi esteken. 1941-ben két hétre ismét behívták, majd 1942-ben ismét. Ekkor egészségi okok miatt leszerelték. 1944-ben ismét behívták, innen 1944. december 6-án megszökött, s a Velencei-tótól gyalog indult Budapestre. 1945. február 2-án érkezett a fővárosba. A Nemzeti Színház színésze, később segédrendezője, majd rendezője, 1950-től főrendezője lett. 1945-től óraadó tanárként tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1946-tól rendes tanára lett. 1948. január 1-jétől a színtanszak vezetőjévé nevezték ki. 1947-ben Párizsban járt egy ösztöndíj keretében. 1950 nyarán feleségül vette Regéczy Margitot, aki rádió bemondónő volt. 1950 és 1960 között kiemelkednek a George Bernard Shaw-darabok rendezései (Szerelmi házasság, Tanner John házassága, Pygmalion), és nevéhez fűződik 1954-ben, az addig betiltott Az ember tragédiája színpadra állítása. Utolsó színpadi rendezése Csehov: Ványa bácsi című darabja volt. 1960. március 1-jén öngyilkosságot követett el.[3]

Színpadi szerepeiSzerkesztés

RendezéseiSzerkesztés

KönyveSzerkesztés

  • Helyünk a deszkákon

DíjaiSzerkesztés

 
Gellért Endre sírja a Farkasréti temetőben. Pátzay Pál alkotása

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2019. szeptember 9.
  2. Halotti bejegyzése a Budapest XIV. kerületi polgári halotti akv. 289/1960. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 14.)
  3. Színészkönyvtár. [2010. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 10.)

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés