Főmenü megnyitása

Strém (németül: Strem) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.

Strém (Strem)
Páduai Szent Antal római katolikus plébániatemplom
Páduai Szent Antal római katolikus plébániatemplom
Strém címere
Strém címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Németújvári járás
Alapítás éve1443
Polgármester Bernhard Deutsch (ÖVP)
Irányítószám 7522
Körzethívószám 03324
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség
  • 919 fő (2016. jan. 1.)
  • 900 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság207 m
Terület23,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Strém (Ausztria)
Strém
Strém
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 02′ 40″, k. h. 16° 24′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 40″, k. h. 16° 24′ 50″
Strém weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Strém témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Németújvártól 8 km-re délkeletre, a Strém patak bal partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Területe már az ősi időkben is lakott volt. A belterülettől nyugatra, a strémi pincékhez menő úttól mintegy 100 méterre a vasúti töltés és a szabályozott Strém-patak közötti réten egy 50-60 méter széles 2 méter magasságban megemelt ovális magaslat található. Ezt mintegy 5-10 méter széles árok övezi. Ezt a nép által „Schlossriegel”nek nevezett platót egy ősi vizivár maradványának tartják, melyet semmilyen írásos adat nem támaszt alá. Strém területe a középkorban vaslelőhely volt.

A települést 1443-ban "Strem" alakban említik először. 1447-ben "Strem", 1482-ben "Streen", 1496-ban "Sthren", 1500-ban "Strem", 1556-ban "Stren", 1610-ben "Strem" alakban említik a korabeli forrásokban. A 15. században a Héderváry család birtoka volt.[2] Neve a Strém-pataknak, a Pinka jobb oldali mellékvizének nevéből származik. A szláv "strmen" (zúgó, meredekség) főnév a patak nevében egy ószláv "streum" alakra megy vissza . A patak régi magyar neve "Ezturmen" volt, mely néven már 1230-ban említik. 1532-ben a török, 1605-ben Bocskai, 1622-ben Bethlen hadai égették fel. 1704-ben és 1706-ban kurucok támadták. 1720-ban 63 portát számláltak itt. 1787-ben 149 házában 895 lakos élt. 1828-ban 174 háza volt 1090 lakossal. Templomát 1852-ben építették, plébániáját 1877-ben alapították.

Vályi András szerint " STREM. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Kúthoz nem meszsze, és annak filiája; határja meglehetős, borai középszerűek. "[3]

Fényes Elek szerint " Strem, horvát-német falu, Vas vgyében, 518 kath. lak. Jó bortermesztés. F. u. gr. Batthyáni család. Ut. p. Szombathely."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Strém, 137 házzal és 762 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Német-Ujvár. A község, mely a körjegyzőség székhelye, a Strém patak mellett, a tervezett körmend-németujvári vasútvonal mentén fekszik. Birtokosa gróf Batthány Kristóf."[5]

1910-ben 1383 lakosa volt, 1186 német, 121 horvát, 76 magyar.[6] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és Burgenland tartomány része lett.

2001-ben 949 lakosából 922 német, 18 magyar, 9 horvát volt.

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Strém témájú médiaállományokat.