Hófehérke és a hét törpe (film, 1937)

	Hófehérke és a hét törpe ; (Snow White and the Seven Dwarfs)
	1937-es amerikai animációs film
	A hét törpe
Rendező	David Hand; William Cottrell; Wilfred Jackson; Larry Morey; Perce Pearce; Ben Sharpsteen;
Producer	Walt Disney
Alapmű	Grimm fivérek: Hófehérke
Műfaj	fantasy, kaland, musical, romantikus, vígjáték, zenés
Forgatókönyvíró	Dorothy Ann Blank; Richard Creedon; Merrill De Maris; Otto Englander; Earl Hurd; Dick Rickard; Ted Sears; Webb Smith;
Hang	Adriana Caselotti; Lucille LaVerne; Roy Atwell; Otis Harlan; Pinto Colvig; Scotty Mattraw; Billy Gilbert; Eddie Collins; Stuart Buchanan; Moroni Olsen; Harry Stockwell;
Zene	Frank Churchill; Paul Smith; Leigh Harline;
Operatőr	Maxwell Morgan
	Gyártás
Gyártó	Walt Disney Productions
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Nyelv	angol; + magyar (szinkron);
Játékidő	83 perc
Költségvetés	1 488 000 USD (becsült)
Képarány	1,37:1
	Forgalmazás
Forgalmazó	RKO Pictures; MOKÉP (mozi, 1962); InterCom Zrt. (VHS/DVD, 2001);
Bemutató	1937. december 21.; 1. magyar változat:; 1962. szeptember 13.; 1982. december 2. (felújítás); 1992. június 5. (felújítás); 2. magyar változat:; 2001. október 9. (VHS, DVD);
Korhatár
	Kronológia
Kapcsolódó film	Hófehérke és a hét törpe (1987)
Kapcsolódó műsor	A 7T
	További információk
	weboldal; IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hófehérke és a hét törpe témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk az 1937-ben bemutatott amerikai rajzfilmről szól. Hasonló címmel lásd még: Hófehérke (egyértelműsítő lap).

A Hófehérke és a hét törpe (eredeti cím: Snow White and the Seven Dwarfs) 1937-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely a Grimm fivérek Hófehérke című meséje alapján készült. Az 1. világhírű Disney-film, amit David Hand rendezett. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Dorothy Ann Blank, Richard Creedon, Merrill De Maris, Otto Englander, Earl Hurd, Dick Rickard, Ted Sears és Webb Smith írta, a zenéjét Frank Churchill, Paul Smith és Leigh Harline szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés, kalandos fantasyfilm. Amerikában 1937. december 21-én, Magyarországon 1962. szeptember 13-án, felújított változattal 1982. december 2-án és 1992. június 5-én mutatták be a mozikban. Az első magyar változattal 1994-ben adták ki először VHS-en, melyen az eredeti 1962-es szinkron volt némi módosítással (a narrátort lecserélték Mécs Károlyra, a herceget pedig Németh Sándorra), majd új magyar szinkronnal 2001. október 9-én adták ki VHS-en és DVD-n az InterCom forgalmazásában.

1989-ben az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára e rajzfilmet "kulturálisan, történelmileg vagy esztétikailag jelentősnek" tekintette, és kiválasztotta a Nemzeti Filmregiszter megőrzésére, és az Amerikai Filmintézet listáján szerepel, mint Minden idők 100 legjobb amerikai filmje között. 2008 óta a legnagyobb amerikai animációs filmnek számít.

CselekménySzerkesztés

Volt egyszer egy szép királylány, Hófehérke, akit mostohaanyja, a királynő nevelt. Hogy elrejtse a lány szépségét ócska rongyokat viseltetett vele és a legalantasabb munkákat bízta rá. Egy nap egy herceg meghallva Hófehérke énekét bement a palotába és megpillantva a leányt azonnal szerelmes lett belé. A rendkívül hiú uralkodó minden nap megkérdezte a varázstükrét, ki a legszebb a világon, s egy napon azt a választ kapta: Hófehérke.

A királynő erre megparancsolta udvari vadászának, hogy ölje meg Hófehérkét, s vigye el neki bizonyságul a lány szívét. A vadász azonban megkönyörült Hófehérkén, s nem bántotta. Hófehérke az erdőben sétálva rábukkant a hét törpe házára, amelyet alaposan kitakarított, majd vacsorát is főzött. A hazatérő törpék értetlenül fogadták a történteket, végül azonban megtalálták Hófehérkét, akinek megengedték, hogy náluk maradjon.

A királynő eközben újra varázstükréhez fordult, amely elárulta neki, hogy Hófehérke még mindig él, s továbbra is ő a legszebb. Erre a királynő varázserejét bevetve, vénasszonnyá változott, s mérgezett almát készített. Rájött, hogy van ellenszere a méregnek, mégpedig az igaz szerelem csókja, de nem aggódott, hiszen ha Hófehérke halott, a törpék úgyis eltemetik. Másnap pedig megjelent Hófehérkénél, hogy rávegye, fogyassza el. A gonosz terv sikerrel járt, Hófehérke holtan esett össze. Látva mindezt a törpék, felkergették a királynőt egy hegy tetejére, akibe belecsapott a villám, s lezuhant. Hófehérkét üvegkoporsóba tették, hogy szépsége örökké látható maradjon. Megjelent azonban a királyfi, Hófehérke szerelme, s egy utolsó csókot lehelt kedvese ajkára, aki ettől felébredt. Ettől fogva boldogan éltek, míg meg nem haltak.

SzereplőkSzerkesztés

Szereplő		Eredeti hang	Magyar hang
magyarul	angolul	Eredeti hang	1. magyar változat^[3] (MOKÉP, 1962)	2. magyar változat^[4] (InterCom, 2001)
Hófehérke	Snow White	Adriana Caselotti	Váradi Hédi Házy Erzsébet (ének)	Oroszlán Szonja
Hófehérke	Snow White	A gyönyörű hercegnő, a mese főhősnője. Haja fekete, mint az ében, ajka vörös, mint a vér, bőre fehér, mint a hó.
A királynő / gonosz boszorkány	The Queen / The Witch	Lucille LaVerne	Lukács Margit Vay Ilus	Szabó Éva
A királynő / gonosz boszorkány	The Queen / The Witch	Hófehérke hiú és gonosz mostohaanyja, aki a világszépe akar lenni, mint ő.
Tudor	Doc	Roy Atwell	Csákányi László	Bodrogi Gyula
Tudor	Doc	A rangidős szemüveges törpe, a törpék vezetője.
Vidor	Happy	Otis Harlan	Márkus László	Dobránszky Zoltán
Vidor	Happy	Egy vidám törpe.
Morgó	Grumpy	Pinto Colvig	Egri István	Garas Dezső
Morgó	Grumpy		Egy mogorva törpe.
Szundi	Sleepy		Bálint György	Harsányi Gábor
Szundi	Sleepy		Egy álmos törpe, aki ásítozik.
Szende	Bashful	Scotty Mattraw	Suka Sándor	Haumann Péter
Szende	Bashful	Egy félénk törpe.
Hapci	Sneezy	Billy Gilbert	Garics János	Makay Sándor
Hapci	Sneezy	A szénanáthás törpe, aki állandóan tüsszög, de viccesen.
Kuka	Dopey	Eddie Collins	Harkányi Endre	saját hangján
Kuka	Dopey	A törpék egyike, egy fiatal törpe, aki nem tud beszélni.
Vadász	The Huntsman	Stuart Buchanan	Képessy József	Konrád Antal
Vadász	The Huntsman	A királynő vadásza; őt bízzák meg azzal, hogy ölje meg Hófehérkét (ám ő ehelyett egy vadkant ejt el és viszi vissza annak szívét bizonyítékként).
Varázstükör	Magic Mirror	Moroni Olsen	Pálos György	Sinkó László
Varázstükör	Magic Mirror	A királynő varázstükre, de általában egy álarc.
Herceg	The Prince	Harry Stockwell	Németh Sándor	Széles László Nyári Zoltán (ének)
Herceg	The Prince	Barna-hajú herceg, Hófehérke szeretője.
Mesélő	Narrator	–	Pálos György (mesélő, 1962) Mécs Károly (mesélő, 1994)	Szersén Gyula Bozai József (bevezető narráció, 1994)
Mesélő	Narrator	–

BetétdalokSzerkesztés

Magyar			Angol
Dal	Előadó		Dal	Előadó
Dal	1962	2001	Dal	Előadó
A vágyam	Házy Erzsébet	Oroszlán Szonja	I'm Wishing	Adriana Caselotti
Téged szeretlek	Németh Sándor	Nyári Zoltán	One Song	Harry Stockwell
Nem búsulok én	Házy Erzsébet	Oroszlán Szonja	With a Smile and a Song	Adriana Caselotti
A munka dal	Házy Erzsébet	Oroszlán Szonja	Whistle While You Work	Adriana Caselotti
Hej-hó	Csákányi László Márkus László Egri István Bálint György Suka Sándor Garics János	Bodrogi Gyula Dobránszky Zoltán Garas Dezső Harsányi Gábor Haumann Péter Makay Sándor	Heigh-Ho	Roy Atwell Otis Harlan Pinto Colvig Scotty Mattraw Billy Gilbert
Mosakodási dal			Bluddle-Uddle-Um-Dum (The Washing Song)
Törpék jódlizási dala			The Silly Song (The Dwarfs' Yodel Song)
Más vágyam nincs csak ő	Házy Erzsébet	Oroszlán Szonja	Some Day My Prince Will Come	Adriana Caselotti

Fontosabb díjak és jelölésekSzerkesztés

A mára klasszikussá vált filmet eredetileg csak a legjobb filmzene kategóriájában jelölték Oscar-díjra, azonban egy évvel később, 1939-ben az Amerikai Filmakadémia egy különdíjjal jutalmazta: „innovatív technikájával milliókat bűvölt el és úttörője volt a szórakoztatás új területének” – áll az indoklásban. Walt Disney, mint a film producere a díjat – stílusosan – hét kis Oscar-szobrocskával együtt vehette át. Hófehérke tiszteletére pedig 1987-ben a hollywoodi hírességek sétányán csillagot helyeztek el.^[5]^[6]