Főmenü megnyitása

Lakner Artúr (Zólyom, 1893. április 7.Németország, 1944.)[5] magyar író, forgatókönyvíró, filmdramaturg, rendező, színházigazgató, Lakner Bácsi Gyermekszínházának alapítója.

Lakner Artúr
Élete
Született 1893. április 7.
Zólyom
Elhunyt 1944 (50 évesen)
Németország
Nemzetiség magyar
Szülei Lakner Jakab, Krausz Róza
Házastársa Wollner Ágnes
Gyermekei Lakner Lívia (1919–1996)[1][2]
Lakner Noémi[3] (1922)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakner Artúr témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Lakner Jakab foltozósuszter és Krausz Róza fiaként született zsidó családban. Összesen 14-en voltak testvérek, akikből 10-en maradtak életben. Lakner Artúr az első világháborúban a fronton szolgált.[6] 1916. november 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette a nála három évvel idősebb Wollner Ágnest, Wollner József és Kohn Mária leányát.[7]

1919-ben a Corvin filmgyár dramaturgja volt, 1924-ig a filmgyár intézője. 1924-től Charlie Chaplin, Harold Lloyd, Buster Keaton némafilmjeinek egyéni humorú magyar felirataival tűnt fel. 1926-ban átvette a Royal Apollo filmszínház vezetését és 1937-ig mind a Royal Apollo, mind a hozzá tartozó 7 premiermozi igazgatója volt. Írt színdarabokat is. Zenés gyermekszíndarabjai főleg a Vígszínházban kerültek bemutatásra, ahol 1930-1938 között tartott állandó gyermekelőadásokat. Édes Mostoha című gyermek operettjéből 1935-ben filmet írt. 1935. november 3-án a Magyar Mozgóképszínházi és Filmipari Tisztviselők Országos Szövetségének társelnöke lett.[8]

1935 novemberében a Magyar Film Iroda műtermében elkezdték az első magyar szinkron elkészítését és az alkotók dramaturgnak kérték fel. Az ő feladata volt, hogy a Négy és fél muskétás című film német szövegét magyarra igazítsa át. A Hófehérke című Walt Disney-filmben a hét törpe neveit (Tudor, Vidor, Morgó, Szende, Szundi, Hapci és Kuka) ő találta ki.[9] A Fészek Klub örökös tagja volt.[10]

1944-ben a zsidó származása miatt behívót kapott a Rökk Szilárd utcai gyűjtőtáborba. Ekkor orvosoktól próbált igazolást szerezni, hogy a szíve nem egészséges, a felhívott jó barátai pedig letették a kagylót, nem akarván abba a gyanúba keveredni, hogy egy zsidón segítenek.[11] Az utolsó hír Kecskemétről érkezett róla, amikor a marhavagonba való beszállásra vártak a pályaudvaron, és ott is a sínek mellett az időt kihasználva, az elhurcolásra váró gyerekeknek játszott.[12] Ezután Németországba hurcolták, ahol nyoma veszett. A budapesti központi járásbíróság 1945. március 15-ei dátummal holttá nyilvánította.[13]

Nehéz lenne felsorolni azt a sok száz gyereket, aki neki köszönhette színészi vagy művészi pályáját, vagy akár későbbi hírnevét. A teljesség igénye nélkül „Lakner-gyerekek” voltak: Ruttkai Éva, Galambos Erzsi, Kishegyi Árpád, Lakatos Gabriella, Pataki Ferenc, Rónai András, Ferrari Violetta, Szombathelyi Blanka, Váradi Kató és Zsolnai Hédi.

KitüntetéseiSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • Jégkirály Kincse (gyerekdarab, Lajtai Lajos zeneszerzővel)
  • Füllentő Péter (dráma, 1932)
  • Királyok kincse (dráma, 1932)
  • Édes mostoha (regény és dráma, 1933)
  • Csipkerózsika (dráma, 1936)

IdézetekSzerkesztés

Az élet megtanított arra, hogy pillanatnyi örömért ne áldozzam fel egész életem boldogságát.
– Lakner Artúr[14]
Milyen jó lenne, ha az élet is olyan volna, mint a fekete palatábla az iskolában: ami velünk történik, azt mind krétával írná fel valami titkos kéz, és amikor visszatekintünk a múltra, egyszerűen letörölhetnénk azt, ami nem sikerült.
– Lakner Artúr[14]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lakner Lívia, http://textlib.bparchiv.hu (hozzáférés: 2018. szept. 26.)
  2. Elhunyt Lakner Lívia, Magyar Nemzet 59. évfolyam, 142. szám - 1996. június 19. (online: adtplus.arcanum.hu)
  3. Lakner Noémi. GYN. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 25.
  4. Lakner Noémi, http://textlib.bparchiv.hu (hozzáférés: 2018. szept. 26.)
  5. Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 497/1949. folyószáma alatt.
  6. Lakner Lívia: Lakner bácsi és száz gyereke. [Budapest], 1993, Lord Könyvkiadó, 7. o.
  7. A házasságkötés bejegyezve Budapest VII. ker. állami házassági anyakönyv 1139/1916. folyószáma alatt.
  8. Lakner 1993. 19.
  9. Lakner 1993. 14.
  10. Lakner 1993. 13.
  11. Lakner 1993. 64.
  12. A Gyermekszínház története. gyermekszinhaz.uw.hu. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 7.)
  13. A budapesti központi járásbíróság Pk. 583841/1948-5 sz. jogerős végítélete.
  14. a b Lakner Artúr idézetek. citatum.hu. (Hozzáférés: 2013. április 7.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Lakner Artúr: Édes mostoha (magyar nyelven). bookline.hu. (Hozzáférés: 2013. április 6.)
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., 2005, Magyar Nemzeti Filmarchivum, 602. o.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Szepes Mária: Emberek és jelmezek (305. old.), Édesvíz kiadó - 2017.