Főmenü megnyitása

Pataki Ferenc (fejszámoló)

magyar fejszámoló művész

Pataki Ferenc (Dombóvár, 1921. január 20.2017. augusztus 25.) magyar fejszámoló művész.

Pataki Ferenc
2008, Dombóvár
2008, Dombóvár
Született 1921. január 20.
Dombóvár
Elhunyt 2017. augusztus 25. (96 évesen)[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása fejszámoló művész
Kitüntetései Érdemes művész (1983)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje
Dombóvár díszpolgára (2004)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pataki Ferenc témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

1921. január 20-án született Dombóváron.[2] 1939-ben érettségizett a Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumban. Két és fél évig munkaszolgálatos volt a második világháború idején. A háború után három évig orosz hadifogságban volt, ahol fakitermeléseken dolgozott.

Különleges képessége már 3-4 éves korában megmutatkozott. Ötéves korától mint csodagyerek Budapesten a Lakner Gyermekszínházban szerepelt vasárnap délelőttönként. 1952-ben letette az artistavizsgát, és különböző kultúrházakban, iskolákban lépett fel. Igen rövid idő alatt megtanulta (5-5 nap) a német, angol, orosz, svéd nyelvet alapfokon. Meghívásra fellépett a Szovjetunióban, Svédországban, Angliában, az NSZK-ban, dolgozott varietékben és a televízióban is.

Bár eredeti foglalkozása kalapos, az ötvenes években az egész ország fejszámoló művészként ismerte és szerette meg. Fejben többjegyű számok összeszorzását végezte közönség előtt, olyan előadóművészként volt közismert, aki a tudást humorral ötvözve adta elő.[3] Közönségét elkápráztatta gyorsaságával. A mutatvány úgy történt, hogy a közönség mondott két- és három- vagy többjegyű számokat, amelyeket az „előadóművész” azonnal fejben kezdett összeszorozni, és diktálta a végeredmény számjegyeit egyenként, hátulról kezdve. A nyolc-tízjegyű számok összeszorzása, osztása sem okozott gondot neki, és eljutott addig, hogy tizenkét-tizennégy jegyű számokból vont köbgyököt viszonylag igen rövid idő alatt.

A fejszámolásSzerkesztés

Mivel akkoriban a gyerekek az iskolában a szorzást egymás mellé írt számokból kiindulva, a részszorzatokat egymás alá írva, a végeredményt pedig az eltolt számsorok összeadásával kapták meg, a Patakit ellenőrzőknek sokkal lassabban ment a számolás, főleg, hogy akkor még számológépek sem léteztek erre a célra.

A fejben számoláshoz arra van szükség, hogy az ember rövid távú emlékezete vagy munkamemóriája tágasabb legyen, mint az átlagemberé, és hogy ismerje a szorzásnak egy másik, könnyebben vizualizálható és így könnyebben megjegyezhető módját. Ez a módszer magyarázza, miért adta meg Pataki a végeredményt hátulról és egyesével.[4]

Más fejben szorzó magyar tehetségek is ismertek, például Gerő Zsolt.

Megjegyzendő, hogy a szorzásnak nincs térben végezhető műveleti formája, vissza kell vezetni összeadásra, ami hosszadalmas, ezért a szorzótáblát kívülről kell megtanulni, legalább az egyjegyű számok szintjén. Emellett vannak nevezetes, könnyen memorizálható szorzatok is, amelyeket szintén fel lehet ilyen célra használni. A másik módszer a részszorzatok memorizálása és felhasználása. Ismét másik módszer a hatványok alapján történő kiegészítő műveletek.

A fejszámolás szorzás esetében úgy könnyebb, ha az ember az összeszorzandó számokat egymás alá írja:

Pl.

 49
 73

vagy általánosan

 AB
 CD

A lépések a következők:

Megszorozzuk B-t D-vel, és az eredmény utolsó számjegyét megjegyezzük: 27 - 7 (M)

Ezután keresztbeszorzunk ekképpen: A × D plusz B × C, plusz a maradék első tagja M(2) [vagyis fejben elvégezve 77, amelynek az utolsó számjegyét (7) a maradék elé téve megjegyezzük (77)].

Most összeszorozzuk az A-t a C-vel, és hozzáadjuk az új maradékot (7), ami 35-öt ad, és ezt a meglévő maradék elé illesztjük:

3577

DíjakSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Elhunyt Pataki Ferenc
  2. „Szenes Hanna volt a nagy szerelmem” Szombat, 2008-03-25
  3. Gyorsabb, mint a számológép. [2009. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 5.)
  4. Nem biztos, hogy a rövid távú emlékezet csak a vizuális emlékképekre támaszkodik, hiszen az ember ilyenkor néha hangosan is gondolkodik és a látvány hangképének „visszhangjára” számítva növeli meg az emlékezeteben tartás idejét.
  5. Hiller István oktatási és kulturális miniszter kitüntetéseket adott át a Magyar Kultúra Napja alkalmából

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés