Főmenü megnyitása

Rónai András (eredetileg Rőmer) (Budapest, 1932. szeptember 14.Tel-Aviv, 2005. április 28.)[1] színész, rendező.

PályafutásaSzerkesztés

Zsidó családba született, édesapja parafa-kereskedő volt.[2] Tízévesen határozta el, hogy színésznek áll, és szülei tiltása ellenére 1942-ben csatlakozott Lakner Artúr gyerekszínházához.[3] Lakner magyarosította a nevét Rómaira, amit később egy műsorfüzetben hibásan Rónainak írtak, s ez ragadt rá a későbbiekben.[3] A második világháború után a többi Lakner-gyerekhez hasonlóan előbb a Magyar Színházban, majd az operettszínház ifjúsági előadásain lépett fel. A Pál utcai fiúk színpadi változatának egyik előadását követően – amelyben Áts Ferit játszotta – lépett oda hozzá Radványi Géza, aki felkérte a készülő Valahol Európában című filmjének egyik szerepére; ő játszotta Ficsúrt. Ekkorra azonban már túl volt első filmjén, mivel közvetlenül a háború után szerepelt Bródy Sándor A tanítónő című művének filmváltozatában, többek között Jávor Pállal együtt.[2][4] 1948-ban a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színházhoz szerződött, ahol azonban Várkonyi levette a műsorról azt a Fábri Zoltán rendezte darabot, amelyben ő is szerepelt volna. Ezt követően döntött úgy, hogy elhagyja Magyarországot, amelyre néhány hónappal később, 1949-ben került sor.[2][5]

Izraelbe vándorolt, ahol az első időkben építőipari munkásként dolgozott Tel-Avivban. Később behívták katonának, ahol a harci kiképzést követően a tábori színházhoz vezényelték, miután Izraelbe is eljutott a Valahol Európában egyik kópiája, és nagy sikerrel játszották. Első színpadi alakítására – nyelvi hiányosságai ellenére – a kritikusok is felfigyeltek, majd még a katonai szolgálat ideje alatt leszerződtette őt a tel-avivi városi színház, ahol két szezonnal később már főszerepet bíztak rá. Az ő ötlete nyomán jött létre az a magyar színház, amelyben nyaranta magyar színészek magyar nyelvű darabokat adtak elő.[2] Így fordult meg Izraelben például 1955-ben Jávor Pál,[2][3] aki ott is igen népszerű volt, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy zsidókat bújtatott a pincéjében a háború alatt.[2] Rónai – aki időközben a keresztnevét Avrahamra változtatta – 1963-ban került az izraeli nemzeti színházhoz, a Habimához.[2] Harminchárom éves korában itt ismerkedett meg Liával, a rigai származású katonalánnyal, akit három hónappal később feleségül vett.[2][4] Vezető színész lett a színházban, ahol összesen mintegy kétszáz szerepet bíztak rá az évtizedek során. Ezen kívül negyven izraeli, amerikai és német filmben játszott.[5] Kivándorlását követően a hatvanas évek elején járt először Magyarországon,[2] majd 1977-től egyre sűrűbben járt vissza, sok időt töltött az országban, és többször rendezett színházakban.[1]

ElismeréseiSzerkesztés

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

  • George (Steinbeck: Egerek és emberek)
  • Ficsúr (Molnár Ferenc: Liliom)
  • Almády (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban)
  • Dorante (Molière: Az úrhatnám polgár)
  • Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők)
  • Sade márki (Weiss: Marat/Sade)
  • Duncan (Ionesco: Macbeth)
  • Forlipopoli (Goldoni: Mirandolina)
  • Fülöp király (Dürrenmatt: János király)
  • Nagy Romulus (Dürrenmatt)
  • Pandarus (Shakespeare: Troilus és Cressida)

FordításaiSzerkesztés

  • Kishont F.: Házasságlevél (1990)
  • Chanoch Levin: Mesterség az élet (1991)
  • Kishont F.: Óh, óh, Rómeó! (1993)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g Eltemették Rónai András színművészt. kultúra.hu, 2005. május 2. (Hozzáférés: 2019. április 11.)
  2. a b c d e f g h i Falusy Zsigmond. „Itthonról haza – András és Avraham”, Népszabadság, 2003. április 19., 27. oldal  (HTML-változat)
  3. a b c Koltai Tamás (1982. szeptember 19.). „A Király uccából indult el…”. Új tükör, 28. o.  
  4. a b Rónai Andrással beszélget Nógrádi Gábor – Igen-Migen”, Kurír – esti kiadás, 1992. szeptember 1., 7. oldal 
  5. a b Z. L.. „Ficsúr meghalt”, Népszabadság, 2005. április 30., 16. oldal 
  6. Rónai András. Magyar színházművészeti lexikon. (Hozzáférés: 2019. április 11.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerk. Gelencsér Gábor. Bp., Magyar Filmunió, 1996
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996