Főmenü megnyitása

Márkus László (színművész)

magyar színész

Márkus László (Budapest, 1927. június 10.Budapest, 1985. december 30.) Kossuth- és háromszoros Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.

Márkus László
Márkus László (1971)
Márkus László (1971)
Életrajzi adatok
Született 1927. június 10.
Budapest
Elhunyt 1985. december 30. (58 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek 19451985
Híres szerepei Claudius
Shakespeare: Hamlet
Turai
Molnár F.: Játék a kastélyban
Harpagon
Molière: A fösvény
Norrison
Molnár F.: Egy, kettő, három
gróf Podweisz Elek
Egy óra múlva itt vagyok
Plumpudding
Bob herceg
Király László
Az ötödik pecsét
Lubomirszky Tivadar sztaroszta
Kísértet Lublón
Díjai
Kossuth-díj1983
Jászai Mari-díj1956, 1963, 1972
Kiváló művész1980
Érdemes művész1976

Márkus László az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkus László témájú médiaállományokat.
Pécsi Sándor (balra) és Márkus László (jobbra) Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus című darabjának előadásán (1968)

Pályafutása és művészeteSzerkesztés

ÉletútjaSzerkesztés

1927-ben Budapesten született. Édesanyja Fleischmann Margit, pozsonyi zsidó kereskedőcsalád gyermeke, édesapja Márkus Endre volt. Egy fiúgyermekeknél előforduló rendellenesség következtében felnőtt korára aszexuálissá vált, ami magánéletére és pályájára is kihatott. 19341945 között tanulmányait különböző intézményekben folytatta. A nyilasuralom alatt édesanyjával többször a Dunához vezényelték, kisebb szerencsével azonban mindig megmenekültek. 1945-ben Szegeden Lehotay Árpád magántanítványa lett. Az év december 21-én Zilahy Lajos A tizenkettedik óra című darabjában lépett először színpadra. 19471951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Lehotay Árpád volt az osztályfőnöke. Végzése éve november 1-jén a debreceni Csokonai Színház, 1957-től haláláig a fővárosi Madách Színház tagja volt. 1975 őszén mutatkoztak először betegsége tünetei (leukémiában szenvedett).[1] 1982-ben megműtötték, ezután látszólag felgyógyult és újra játszott. 1985. december 30-án, a szilveszteri tévéműsor felvétele után, öltözőjében hunyt el.

Márkus László, a színészSzerkesztés

Sokoldalú, rendkívüli tehetségű művész volt, jellegzetes humorát bohózatokban, vígjátékokban mutatta meg, de mély jellemláttató képessége a drámai szerepekben is utánozhatatlanul érvényesült. Emlékezetes figurákat teremtett Molnár Ferenc, William Shakespeare és Molière darabjaiban. Számtalan film- és televíziós szerep, rádiófelvétel őrzi munkáját. Filmen először az Ütközet békében[2] című 1951-es alkotásban tűnt fel, majd olyan klasszikusokkal folytatta, mint a Két félidő a pokolban, A tizedes meg a többiek, a Régi idők focija vagy Az ötödik pecsét Király Lászlója. Utóbbi produkcióban Latinovits Zoltán és Őze Lajos partnereként alkotott maradandót.

SzerepeiSzerkesztés

Színházi alakításaiSzerkesztés

  • Achard: A bolond lány – Sévigné
  • Beaumarchais: Figaro házassága – Don Basilio
  • Brecht: Koldusopera – Tigris Brown
  • Brecht: Kurázsi mama – első verbuváló
  • Brecht: Kaukázusi krétakör – kövér herceg
  • Csehov: Cseresznyéskert – Piscsik
  • Csehov: Három nővér – Kuligin
  • Csehov: Jubileum – Kuzma Nyikolajevics Hirin, a hajlott korú bankkönyvelő
  • Dürrenmatt: A nagy Romulus – Romulus
  • Gogol: A revizor – Hlesztakov
  • Gorkij: Nyaralók – Szuszlov
  • Gorkij: Éjjeli menedékhely – báró
  • Hubay Miklós: Néró játszik – Néró (a szerző az ő számára írta a darabot)
  • Hubay Miklós – Vas IstvánRánki György: Egy szerelem három éjszakája – Viktor
  • Victor Hugo: Királyasszony lovagja – lakáj
  • Huszka Jenő: Gül Baba – Zülfikár
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Bóni
  • Lengyel Menyhért: A waterlooi csata – Romberger, az igazgató
  • Mérimée: A művésznő hintaja – alkirály
  • Molière: Tudós nők – Trissotin
  • Molière: Tartuffe – Orgon
  • Molière: Fösvény – Harpagon
  • Molnár Ferenc: A hattyú – Albert herceg
  • Molnár Ferenc: Olympia – Krehl csendőr alezredes
  • Molnár Ferenc: Előjáték Lear királyhoz – dr. Ernő Géza, egyetemi magántanár
  • Molnár Ferenc: Játék a kastélyban – Turai
  • Molnár Ferenc: Egy, kettő, három – Norrison
  • Molnár Ferenc: Ibolya – Színigazgató
  • Molnár Ferenc: A doktor úr – dr. Sárkány
  • Polgár András: Töltsön egy estét a Fehér rózsában – Kalivoda
  • Shaffer: Black Comedy – Brindsley Miller
  • Shakespeare : Othello – Rodrigo
  • Shakespeare: Hamlet – Claudius
  • Shakespeare: Rómeó és Júlia – Benvolio
  • Shakespeare: A vihar – Kapitány ill. Kormányos (Szeged); Stephano (Madách Színház)
  • Shakespeare: III. Richárd – Buckingham
  • "Shakespeare: Ahogy tetszik" - Jacques
  • Shaw: Az ördög cimborája – Christy
  • Shaw: Szent Johanna – Warwick grófja
  • Shaw: Warrenné mestersége – Crofts
  • Szabó Magda: Régimódi történet – Jablonczay Kálmán
  • Szakonyi Károly: Adáshiba; vendégként a Játékszínben – Bódog
  • Szolovjov: Csendháborítók – Bokharai emír

Televíziós és filmszerepeiSzerkesztés

 
Márkus László sírja, felirata: „Nyugodj békében színészkirály”
(Budapest, Farkasréti temető: 22-1-196.)

SzinkronszerepeiSzerkesztés

HangjátékokSzerkesztés

  • A Mester és Margarita (1976)
  • A csizmás kandúr (1981)
  • Alice csodaországban
  • Naplopó és Lókötő (1982)
  • Bárány Boldizsár (1983)

KitüntetéseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. B. Fábri Magda (szerk.): Márkus László. Budapest-Print Kft., Bp., 2003. 20. ill. 96. o. ISBN 963-695-134-9
  2. http://magyar.film.hu/hmdb/filmek/10296/utkozet-bekeben.html

További információkSzerkesztés