Márkus László (színművész)

(1927–1985) magyar színész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 6. 2 változtatás vár ellenőrzésre.

Márkus László (Budapest, 1927. június 10. – Budapest, 1985. december 30.) Kossuth- és háromszoros Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.

Márkus László
Márkus László 1971-ben
Márkus László 1971-ben
Született1927. június 10.[1][2]
Budapest
Elhunyt1985. december 30. (58 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
SzüleiFráter Gedeon
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1951)
Kitüntetései
Halál okaleukémia
SírhelyeFarkasréti temető (22-1-196)
Színészi pályafutása
Aktív évek1945–1985
Híres szerepei

A Wikimédia Commons tartalmaz Márkus László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Pécsi Sándor (balra) és Márkus László (jobbra) Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus című darabjának előadásán (1968)

Pályafutása és művészete

szerkesztés

1927-ben Budapesten született. Édesapja Márkus Endre (1900) magánhivatalnok, egy gazdag budapesti bankárcsalád legifjabb tagja, a Sylvania Fakereskedelmi Részvénytársaság cégvezetője. Édesanyja Fleischmann Margit (1902–1993), pozsonyi zsidó kereskedőcsalád gyermeke.[4] A szülők 1926. március 18-án kötöttek házasságot Budapesten.[5] Apai nagyszülei Márkus Ödön és Schwarcenberg Szeréna, anyai nagyszülei Fleischmann Simon és Spiegel Róza voltak.

Márkus Endre feleségével és fiával előbb az Andrássy úton, majd a Katona József utcában lakott egy nagy polgári lakásban. A cselédeken kívül alkalmaztak egy úgy nevezett Fräuleint is, akitől Márkus László megtanult németül. Szülei 12 év házasság után, 1938-ban elváltak.

Már elemi iskolás korától kezdve gyakran ücsörgött az iskola helyett inkább mozikban, nem is volt jó tanuló. 19341945 között tanulmányait több különböző intézményben folytatta. A középiskolát 10 évesen a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban kezdte, innen egy év után eltanácsolták, akkor került a kaposvári Gróf Tisza István Református Gimnáziumba. Első teátrumi élményét Lakner Bácsi Gyermekszínháza jelentette, ahová szereplőnek is jelentkezett, de a lámpaláztól alig tudott megszólalni. A nyilasuralom alatt édesanyjával származásuk miatt — állítása szerint — összesen tizenkétszer a Dunához vezényelték, szerencsével azonban mindig megmenekültek. A háború végén elköltözött édesapjához Szegedre, hogy ott fejezze be a gimnáziumot. Végül jól fizetett magántanárok vizsgáztatták le a hetedik, nyolcadik osztály anyagából. 1945-ben Szegeden Lehotay Árpád magántanítványa lett. Az év december 22-én Zilahy Lajos A tizenkettedik óra című darabjában lépett először színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban. Később alakította Arzént Molnár Ferenc A hattyú című darabjában, valamint a hóhért Az ördög cimborájában.

Édesanyja 1946-ban feleségül ment Fráter Gedeonhoz, az Operaház karnagyához, akit Márkus László apjaként szeretett. Később, kapcsolatai révén, ő maga is sokat segítette fiát a színművészeti főiskolára való bejutásért. 19471951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Lehotay Árpád volt az osztályfőnöke. Negyedéves vizsgaelőadását 1951 júniusára hirdették meg: a Major Tamás rendezte Úrhatnám polgárban játszotta volna Jourdain urat, azonban néhány nappal a bemutató előtt őt és fakereskedő-malomtulajdonos[6] édesapját a rendőrök a Békés megyei Okány községbe telepítették ki, ahol tíz napig arisztokraták, polgári értelmiségiek társaságában kapálta a cukorrépát. Major Tamás közbenjárására térhettek vissza a fővárosba. 1951-ben megszerezte színész diplomáját. Ezután behívták katonának, de mivel hirtelen rosszullétei és súlyosabb kórok tünetei miatt a szolgálat nehezebb részeit nem kellett teljesítenie. Hotti Éva ajánlotta be Márkust Téri Árpádnak a debreceni Csokonai Színházba, ahol 1951. november 1-vel szerződtették. 1956-ban nyerte el első Jászai Mari-díját a Hamlet Claudius szerepéért. 1956. október 23-ára Goldoni Két úr szolgája c. darabjának főpróbáját tűzték ki, a nézőtér azonban üres maradt a forradalom miatt, amiért Márkus felháborodott. „Őrjöngtem. Egyesek csitítgattak, hogy mit képzelek, amikor forradalom van, én meg hisztizek egy szerep miatt. Meg voltam sértődve! Ne vessen meg ezért senki. Engem az érdekelt, hogy tele legyen a nézőtér és tapsoljanak a sikeres alakításomnak.”

1957-től haláláig a fővárosi Madách Színház tagja volt. A színpadon túli világban Kiss Manyit és Pécsi Sándort mondta barátjának, akik komédiás lényükkel egyben színészi bálványai voltak. Miközben sok kolléga került közel a szívéhez, köztük Körmendi János, Almási Éva, Domján Edit, Gábor Miklós vagy Sztankay István. Kiss és Pécsi halála után Márkus Lászlónak már csak édesanyjával maradt mély kapcsolatban, bár ezt szüntelen viták fűszerezték. Külön lakásban, de egymáshoz közel laktak.

Különcségeit – gyűrűk, parfümök, sztárallűrök – bátran vállalta, pályatársai így szerették.[6] Sokat költött magára és szeretteire. Karácsonykor még a színház kazánfűtőjének is ajándékot vett. 1975 őszén mutatkoztak rajta először a leukémia tünetei.[7] 1982-ben megműtötték, ezután másfél évre elhagyta a színpadot, és a kezelések hatására látszólag felgyógyult és újra játszott. 1983-ban megkapta a Kossuth-díjat, rá egy évre jelent meg Harangozó Márta vele készített interjúkötete. 1985. december 30-án, a szilveszteri tévéműsor próbafelvétele után, öltözőjében szívrohamot kapott[6] és elhunyt.

Bár egyesek szerint homoszexuális, valószínűbb, hogy egy fiúgyermekeknél előforduló, de kivizsgálatlan fejlődési rendellenesség következtében aszexuális volt, ami magánéletére és pályájára is kihatott. Foglalkoztatta a házasság gondolata, gyermekre is vágyott. Akadt volna is feleségjelölt, azonban Márkus külön lakásban képzelte volna el életüket.[forrás?]

Márkus László, a színész

szerkesztés

Sokoldalú, rendkívül tehetséges művész volt. Jellegzetes humorát bohózatokban, vígjátékokban mutatta meg, de mély jellemláttató képessége a drámai szerepekben is utánozhatatlanul érvényesült. Maga is elismerte, hogy saját külön világában él, önző és magának való, de nem korlátolt. Emlékezetes figurákat teremtett Molnár Ferenc, William Shakespeare és Molière darabjaiban. Számtalan film- és televíziós szerep, rádiófelvétel őrzi munkáját. Filmen először az Ütközet békében[8] című 1951-es alkotásban tűnt fel, majd olyan klasszikusokkal folytatta, mint a Két félidő a pokolban, A tizedes meg a többiek, a Régi idők focija vagy Az ötödik pecsét Király Lászlója. Utóbbi produkcióban Latinovits Zoltán és Őze Lajos partnereként alkotott maradandót. Emlékezetes alakítása a Meztelen diplomata (1963) főszerepe.[6]

Színpadi alakításai

szerkesztés
 
Márkus László emléktáblája egykori lakhelyén, a Csanády utca 12/a alatt
 
Márkus László sírja, felirata: „Nyugodj békében színészkirály”
(Budapest, Farkasréti temető: 22-1-196.)
  • Achard: A bolond lány... Sévigné
  • Beaumarchais: Figaro házassága... Don Basilio
  • Brecht: Koldusopera... Tigris Brown
  • Brecht: Kurázsi mama... első verbuváló
  • Brecht: Kaukázusi krétakör... kövér herceg
  • Csehov: Cseresznyéskert... Piscsik
  • Csehov: Három nővér... Kuligin
  • Csehov: Jubileum... Kuzma Nyikolajevics Hirin, a hajlott korú bankkönyvelő
  • Dürrenmatt: A nagy Romulus... Romulus
  • Gogol: A revizor... Hlesztakov
  • Gorkij: Nyaralók... Szuszlov
  • Gorkij: Éjjeli menedékhely... báró
  • Hubay Miklós: Néró játszik... Néró (a szerző az ő számára írta a darabot)
  • Hubay Miklós – Vas IstvánRánki György: Egy szerelem három éjszakája... Viktor
  • Victor Hugo: Királyasszony lovagja... lakáj
  • Huszka Jenő: Gül Baba... Zülfikár
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő... Bóni
  • Lengyel Menyhért: A waterlooi csata... Romberger, az igazgató
  • Mérimée: A művésznő hintaja... alkirály
  • Molière: Tudós nők... Trissotin
  • Molière: Tartuffe... Orgon
  • Molière: Fösvény... Harpagon
  • Molnár Ferenc: A hattyú... Albert herceg
  • Molnár Ferenc: Olympia... Krehl csendőr alezredes
  • Molnár Ferenc: Előjáték Lear királyhoz... dr. Ernő Géza, egyetemi magántanár
  • Molnár Ferenc: Játék a kastélyban... Turai
  • Molnár Ferenc: Egy, kettő, három... Norrison
  • Molnár Ferenc: Ibolya... Színigazgató
  • Molnár Ferenc: A doktor úr... dr. Sárkány
  • Polgár András: Töltsön egy estét a Fehér rózsában... Kalivoda
  • Shaffer: Black Comedy... Brindsley Miller
  • Shakespeare : Othello... Rodrigo
  • Shakespeare: Hamlet... Claudius
  • Shakespeare: Rómeó és Júlia... Benvolio
  • Shakespeare: A vihar... Kapitány ill. Kormányos (Szeged); Stephano (Madách Színház)
  • Shakespeare: III. Richárd... Buckingham
  • Shakespeare: Ahogy tetszik... Jacques
  • Shaw: Az ördög cimborája... Christy
  • Shaw: Szent Johanna... Warwick grófja
  • Shaw: Warrenné mestersége... Crofts
  • Szabó Magda: Régimódi történet... Jablonczay Kálmán
  • Szakonyi Károly: Adáshiba; vendégként a Játékszínben... Bódog
  • Szolovjov: Csendháborítók... Bokharai emír

Játékfilmek

szerkesztés

Tévéfilmek

szerkesztés

Tévésorozatok

szerkesztés

Szinkronszerepei

szerkesztés
Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1939 Óz, a csodák csodája (első-két magyar szinkron) Zeke / Gyáva oroszlán Bert Lahr 1960
1976
1942 A gyanú árnyékában (1. magyar szinkron) Joseph Newton Henry Travers 1984
1944 A hetedik kereszt (1. magyar szinkron) Dr. Loewenstein Steven Geray 1959
1946 Lehull az álarc Michel Lemaret Michel Simon 1967
1947 Eszményi férj (1. magyar szinkron) N/A N/A 1962
1953 A kapitány paradicsoma N/A N/A
1954 Párizs levegője (1. magyar szinkron) N/A N/A
1956 Svejk, a derék katona Josef Svejk Rudolf Hrušínský 1957[9]
1957 A spessarti fogadó Knoll, a rabló Wolfgang Neuss 1970
Csendes Don (1. magyar szinkron) Mitka Korsunov Borisz Novikov 1958
Svejk, a derék katona 2. Josef Svejk Rudolf Hrušínský
1958 Az én drága párom (1. magyar szinkron) Jevgenyij Rogyionovics Sztyepanov Jurij Medvegyev 1959
Csillagok Kurt Erik S. Klein
Csodagyerekek Konferanszié Wolfgang Neuss
Én és a tábornok (1. magyar szinkron) Norman Pitkin / Otto Schreiber tábornok Norman Wisdom 1965
Menekülés az árnyéktól Vostry Bohus Smutný 1959
Rendkívüli történet N/A N/A
1959 A béke első napja Német tiszt Heinz Braun 1960
Ballada a katonáról Gavrilkin, őrkatona a vonaton Alekszandr Kuznyecov
Foma Gorgyejev (1. magyar szinkron) N/A N/A
Rózsák az államügyésznek Paul, teherautó-sofőr Wolfgang Neuss
1960 A bérgyilkos (1. magyar szinkron) N/A N/A 1963
A kalandor St. Auban Ivan Malré 1961
A kutyás hölgy Chinovnik Jurij Medvegyev 1960
Ferrara hosszú éjszakája N/A N/A 1962
Kettétört amulett Anaximandros Herbert Grünbaum 1961
1961 A lelkiismeret lázadása Kreisler, Gestapo tiszt Karl-Heinz Schröder 1962
A szép amerikai Marcel Perrignon Robert Dhéry
A világ minden aranya (1. magyar szinkron) N/A N/A
Az utolsó ítélet (1. magyar szinkron) N/A Giacomo Furia 1963
Két élet N/A N/A 1961
Láng az utcákon Felszólaló a szakszervezeti gyűlésen N/A 1963
Malachiás csodája N/A N/A 1962
Meglepetés a cirkuszban N/A N/A
1962 A prágai tréfacsináló Josef Strašlipka Rudolf Hrušínský 1963
Gyilkosság Gateway-ben N/A N/A 1962
Mi olaszok és a nők Nello Mario De Simone 1964
1963 3+2 N/A N/A
A gyilkos és a lány Tadeusz Wróblewski, mérnök Gustaw Lutkiewicz 1963
Hogyan lettem vezérigazgató? (1. magyar szinkron) Baudu felügyelő Michel Serrault 1970
Kezek a város felett (1. magyar szinkron) ? ? 1964
Maigret felügyelő – IV/4. rész: A Majestic pincéi Donge Ivor Salter 1969
Méhkirálynő Riccardo Riccardo Fellini 1963
1964 Az aranyfej Lionel Pack, a szakállas Buddy Hackett 1964
Folytassa, Kleo! (1. magyar szinkron) ? ? 1965
1965 A hős, aki fél Honza Vavřinec Rudolf Hrušínský 1966
Rigócsőr királyfi N/A N/A 1968
Szerelmi körhinta Hellberg professzor Heinz Rühmann
1966 Riporterek gyöngye R.E. Bartlett őrnagy Dered Bond 1979
1968 Ivan Makarovics N/A N/A 1982[10]
Szeszélyes nyár Antonín Dura Rudolf Hrušínský 1969
1969 A nagy bankrablás (1. magyar szinkron) Pious Blue tisztelendő Zero Mostel 1979
Kései virágok Jegoruska Jurij Puzirjov 1972
1970 Szerelmesek és más idegenek[11] Johnny Harry Guardino 1982
1972 Mr. Süket trükkjei (1. magyar szinkron) Meyer Meyer nyomozó Jack Weston
Tizenkét hónap (1. magyar szinkron) ? ? 1975
1973 Botrány a nyaralóban N/A N/A 1974
Tehetségek és hódolók Iraklij Sztratonics Dulebov Nyikolaj Gricenko 1977
1974 A békesség kora ? ? 1976
Piedone 2.: Piedone Hongkongban (1. magyar szinkron) Morabito Renato Scarpa 1977
1976 A kétbalkezes és az örömlány (1. magyar szinkron) Joe Knox Oliver Reed 1979
1977 Annie Hall Komikus Johnny Haymer 1980
Kétcsillagos szálloda Sam Turner Kenneth More 1979
Lidércnyomás Az emberi kapcsolatok rendezője Jean Yanne
1978 Kaliforniai lakosztály Sidney Cochran Michael Caine 1980
Őrült nők ketrece (1. magyar szinkron) Albin Mougeotte / Zaza Napoli Michel Serrault
1980 Őrült nők ketrece 2. (1. magyar szinkron) 1983
1981 A dolgok értelme Ralph Bonner Alec McCowen 1985
Év Cím Szereplő Szinkron év
1959 Diplomácia, óh! Amphibulos miniszterelnök 1960
Az ordító egér (1. magyar szinkron) Gloriana hercegnő / Miniszter / Tully Bascombe 1970
1961 Csak ketten játszhatják (két-három magyar szinkron) John Lewis 1962
1970
1983
1962 A törvény balkeze (1. magyar szinkron) Pearly Gates 1964
Torreádor-keringő (1. magyar szinkron) Leo Fitzjohn tábornok 1966
1963 Rózsaszín párduc 1.: A rózsaszín párduc (1. magyar szinkron) Jacques Clouseau felügyelő 1977
1965 Mi újság, cicamica? (1. magyar szinkron) Dr. Fritz Fassbender 1985
1966 Elcserélt küldemények Dr. Pratt 1983
1970 Hoffman úr Benjamin Hoffman 1978
1974 Puha ágyak, kemény csaták (1. magyar szinkron) Latour tábornok / Robinson őrnagy / Herr Schroeder / Adolf Hitler / Elnök / Kyoto herceg 1983
Rózsaszín Párduc 4.: A rózsaszín párduc visszatér (1. magyar szinkron) Jacques Clouseau felügyelő
1979 Isten hozta, Mister! Chance Kertész 1984
Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1929 Hadfiak Stan Laurel Stan Laurel 1980
1931 Jótett helyébe… 1981
Kegyelmet kérünk! 1980
Kísért a múlt 1981
1932 Gépzongora 1979
Mars!
Stan és Pan, a regiment gyöngyei 1981
1933 Piszkos munka 1980
Stan és Pan Chicagóban
Stan és Pan nősül, avagy az eljátszott esküvő 1981
1934 Az eleven kísértet 1980
1935 Aki másnak licitál, maga esik bele 1981
Fogat fogért 1979
1936 Rokonok 1981
1940 Stan és Pan, az oxfordi diákok Stan Laurel / Lord Paddington
1941 Kétszemélyes nagyzenekar (1. magyar szinkron) Stan Laurel 1980
1945 Stan és Pan, a torreádorok (1. magyar szinkron) Stan Laurel / Don Sebastian 1979
1951 Stan és Pan: Utópia (1. magyar szinkron) Stan Laurel 1968

Rajzfilmek

szerkesztés
Év Cím Szereplő Szinkronhang Szinkron év
1937 Hófehérke és a hét törpe (1. magyar szinkron) Vidor Otis Harlan 1962
1949 Hamupipőke Guszti egér Jimmy MacDonald 1958[12]
1950 Bátor Jankó N/A N/A 1969
1958 Csipkerózsika (1. magyar szinkron) Lipót király Taylor Holmes 1966
1966 Frédi, a csempész-rendész (1. magyar szinkron) Kavicsi Béni Mel Blanc 1978
1975 Hugó, a víziló Szultán Robert Morley 1975

Rajzfilmsorozatok

szerkesztés
Év Cím Szereplő Szinkronhang Szinkron év
1960-1965 Frédi és Béni I-V. (1. magyar szinkron)[13] Kavicsi Béni Mel Blanc 1967-1980
1979 Don Quijote de la Mancha (1. magyar szinkron) N/A N/A 1984

Hangjátékok

szerkesztés
  • Román György: Mint a tenger árja (1949)
  • Szimonov, Konsztantin: Orosz kérdés (1949)
  • Bokor-Kertész: Vidám brigád (1951)
  • Dienes András: Vak Bottyán (1951)
  • Szentgyörgyi Elvira: Háráp Álb (1951)
  • Szergej Antonov: A béke küldötte (1952)
  • Erdődy János: A korona rabszolgái (1957)
  • Somogyi Pál: Tűz Kárpátalján (1957)
  • Petrolay Margit: A tandíj (1958)
  • Sásdi Sándor: Az intéző úr (1959)
  • Shakespeare, William: Rómeó és Júlia (1961)
  • Fésűs Éva: A kíváncsi királykisasszony (1962)
  • Passuth László: A holtak nem harapnak (1962)
  • Stoenescu-Octavian: Magaviseletből elégtelen (1962)
  • Agárdi Péter: Gólyák a tilosban (1964)
  • Bárány Tamás: A fiam nem a lányom (1964)
  • Csehov, Anton Pavlovics: Platonov szerelmei (1964)
  • Egner, Thorbjorn: Három rabló (1964)
  • Fáklyavivők - dalok, hősök, emlékek (1964)
  • Karinthy Ferenc: Hátország (1964)
  • Mirodan, Alain: Lélekfelelős (1964)
  • Moldova György: Sötét angyal (1964)
  • Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (1964)
  • Thackeray: A hiúság vására (1964)
  • Török Sándor: Április (1964)
  • Bokor Péter: Elloptak egy Nobel-díjat (1965)
  • Tóth Károly: Claudius, az isten (1965)
  • Nusics, Branislav: A gyanús személy (1966)
  • Sok a szöveg (1966)
  • Hubay Miklós: Néró, a legjobb fiú (1967)
  • Kürti András: A Mittalon-ügy (1969)
  • Kisfaludy Károly: Kérők (1970)
  • Erle Stanley Gardner: A Bedford-gyémántok (1971)
  • Feldek, Lubomir: Mindenki királysága (1971)
  • Gábor Andor: Dollárpapa (1971)
  • Ivan Osztrikov: Repülj, mint a sas! (1971)
  • Christie, Agatha: Alibi (1972)
  • Plater, Alan: Az a mizé a lépcsőházban (1972)
  • Bernard Mazéas: Meleg családi élet Sloop úréknál (1973)
  • Karinthy Frigyes: Kiáltvány (1973)
  • Karinthy Frigyes: Minden másképp van (1973)
  • Karinthy Frigyes: Megnyomok egy gombot (1973)
  • Mándy Iván: Pesti mozik (1973)
  • Mándy Iván: Lépcsőházban (1974)
  • Petan, Zarko: A hasonmás (1974)
  • Szabó Magda: Tündér Lala (1974)
  • Csiky Gergely: Az udvari kalap (1975)
  • Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker? (1975)
  • Wasylyk, Stephen: John Smith balesete (1975)
  • Dürrenmatt: Késő őszi esti órán (1976)
  • Bulgakov, Mihail: A Mester és Margarita (1976)
  • Vészi Endre: Nyulacskáim (1977)
  • Erich Knight: Gyere haza, Lassie! (1978)
  • Corteline, Georges: Első vizit (1979)
  • Szabó Magda: Sziget-kék (1979)
  • A csizmás kandúr (1981)
  • Karc - 1981 december (1981)
  • Mezei András: Ló az operában (1981)
  • Saint-Exupery: A kis herceg (1981)
  • Alice csodaországban
  • Naplopó és Lókötő (1982)
  • Bárány Boldizsár (1983)
  • Békés Pál: Körborz (1985)
  • Bakó Ágnes: Misóka (1985)
  • Gyárfás Miklós: Becsületének oka ismeretlen (1985)
  • Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1986)
  • Saint-Exupèry, Antoine de: A kis herceg (1986)

Díjai, elismerései

szerkesztés
  1. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven)
  3. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  4. Hogy volt?!, Márkus László (magyar nyelven). MédiaKlikk. [2021. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 18.)
  5. A házasságkötés bejegyezve a Budapest V. ker. állami házassági akv. 166/1926. folyószáma alatt.
  6. a b c d Sümegi
  7. B. Fábri Magda (szerk.): Márkus László. Budapest-Print Kft., Budapest, 2003. 20. ill. 96. o. ISBN 963-695-134-9
  8. http://magyar.film.hu/hmdb/filmek/10296/utkozet-bekeben.html
  9. A magyar szinkron 1957-ben készült, és a hazai mozikban 1958. június 5-én mutatták be.
  10. A magyar szinkron 1982-ben készült, és a televízióban 1983. április 3-án adták le.
  11. A magyar szinkron 1982-ben készült, és a televízióban 1983. április 10-én adták le.
  12. A magyar szinkron 1958-ban készült, és a hazai mozikban 1961. március 9-én mutatták be.
  13. A Frédi és Béni című rajzfilmsorozat 1-5. évad 140 epizódjából kiválasztott 59 részben.

További információk

szerkesztés