Márkus László (színművész)

magyar színész

Márkus László (Budapest, 1927. június 10.Budapest, 1985. december 30.) Kossuth- és háromszoros Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.

Márkus László
Márkus László 1971-ben
Márkus László 1971-ben
Életrajzi adatok
Született 1927. június 10.
Budapest
Elhunyt 1985. december 30. (58 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek 19451985
Híres szerepei
  • Claudius
  • Shakespeare: Hamlet
  • Turai
  • Molnár F.: Játék a kastélyban
  • Harpagon
  • Molière: A fösvény
  • Norrison
  • Molnár F.: Egy, kettő, három
  • gróf Podweisz Elek
  • Egy óra múlva itt vagyok
  • Plumpudding
  • Bob herceg
  • Király László
  • Az ötödik pecsét
  • Lubomirszky Tivadar sztaroszta
  • Kísértet Lublón
Díjai
Kossuth-díj1983
Jászai Mari-díj1956, 1963, 1972
Kiváló művész1980
Érdemes művész1976

Márkus László IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkus László témájú médiaállományokat.
Pécsi Sándor (balra) és Márkus László (jobbra) Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus című darabjának előadásán (1968)

Pályafutása és művészete

Életútja

1927-ben Budapesten született. Édesapja Márkus Endre (1900), egy gazdag budapesti bankárcsalád legifjabb tagja, a Sylvania Fakereskedelmi Részvénytársaság cégvezetője. édesanyja Fleischmann Margit (1902-1993), pozsonyi zsidó kereskedőcsalád gyermeke.[1] Márkus Endre feleségével és egy szem fiával előbb az Andrássy úton, majd a Katona József utcában lakott nagyméretű polgári lakásban: a cselédek mellett volt egy úgy nevezett Fräulein is, akitől Márkus László megtanulta a német nyelvet. Szülei 12 évnyi házasság után, 1938-ban elváltak.

Bár egyesek szerint homoszexuális volt, valószínűbb, hogy egy fiúgyermekeknél előforduló, de kivizsgálatlan rendellenesség következtében felnőtt korára aszexuálissá vált, ami magánéletére és pályájára is kihatott. Már elemi iskolás korától kezdve gyakran ücsörgött az iskola helyett inkább mozikban, nem is volt jó tanuló. 19341945 között tanulmányait több különböző intézményeben folytatta. A középiskolát 10 évesen a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban kezdte, innen egy év után eltanácsolták, akkor került a kaposvári Gróf Tisza István Református Gimnáziumba. Első teátrumi élményét Lakner bácsi gyerekszínháza jelentette, ahová szereplőnek is jelentkezett, de a lámpaláztól alig tudott megszólalni. A nyilasuralom alatt édesanyjával származásuk miatt - saját állítása szerint - összesen tizenkétszer a Dunához vezényelték, szerencsével azonban mindig megmenekültek. A háború végén elköltözött édesapjához Szegedre, hogy ott fejezze be a gimnáziumot. Végül jól fizetett magántanárok vizsgáztatták le a hetedik, nyolcadik osztály anyagából. 1945-ben Szegeden Lehotay Árpád magántanítványa lett. Az év december 21-én Zilahy Lajos A tizenkettedik óra című darabjában lépett először színpadra.

Édesanyja 1946-ban ment hozzá Fráter Gedeonhoz, az Operaház karnagyához – akit Márkus László apjaként szeretett. Később, kapcsolatai révén, ő maga is sokat segítette a fiát a színművészeti főiskolára való bejutásért. 19471951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Lehotay Árpád volt az osztályfőnöke. Negyedéves vizsgaelőadását 1951 júniusára hirdetik meg: a Major Tamás rendezte Úrhatnám polgárban játszaná Jourdain urat. Néhány nappal a bemutató előtt őt és édesapját a rendőrök a Békés megyei Okány községbe telepíti ki. Tíz napig művelt arisztokraták, polgári értelmiségiek társaságában kapálja a cukorrépát. Mindeközben a kommunistáknál beágyazott, több színésztársa sorsát erősen meggyötrő Major Tamás kijárja, hogy Márkusék visszatérhessenek a fővárosba. 1951 november 1-jén a debreceni Csokonai Színház, 1957-től haláláig a fővárosi Madách Színház tagja volt. Márkus László színpadon túli világában Kiss Manyit és Pécsi Sándort mondta barátjának, akik komédiás lényükkel egyben színészi idoljai voltak. Miközben sok kolléga került közel a szívéhez, köztük Körmendi János, Almási Éva, Domján Edit, a már említett Gábor Miklós, vagy Sztankay István. Ám a két idol – Kiss és Pécsi – halála után Márkus Lászlónak valójában az édesanyja volt az egyetlen, akivel mély kapcsolatban maradt, amit szüntelen viták fűszereztek. Külön lakásban laktak, de egymás közelében. Sokat költött magára és mindenkire, akit szeretett. Karácsonykor a színház kazánfűtőjének is ajándékot vett.

1975 őszén mutatkoztak először betegsége tünetei, ugyanis leukémiában szenvedett.[2] 1982-ben megműtötték, ezután másfél évre elhagyta a színpadot, kezeléseken esett át, miután látszólag felgyógyult és újra játszott. 1983-ban megkapta a Kossuth-díjat, rá egy évre jelent meg Harangozó Márta vele készített interjúkötete. 1985. december 30-án, a szilveszteri tévéműsor próbafelvétele után, az öltözőjében hunyt el.

Márkus László, a színész

Sokoldalú, rendkívüli tehetségű művész volt, jellegzetes humorát bohózatokban, vígjátékokban mutatta meg, de mély jellemláttató képessége a drámai szerepekben is utánozhatatlanul érvényesült. Maga is elismerte, hogy saját külön világában él, önző és magának való, de nem korlátolt. Emlékezetes figurákat teremtett Molnár Ferenc, William Shakespeare és Molière darabjaiban. Számtalan film- és televíziós szerep, rádiófelvétel őrzi munkáját. Filmen először az Ütközet békében[3] című 1951-es alkotásban tűnt fel, majd olyan klasszikusokkal folytatta, mint a Két félidő a pokolban, A tizedes meg a többiek, a Régi idők focija vagy Az ötödik pecsét Király Lászlója. Utóbbi produkcióban Latinovits Zoltán és Őze Lajos partnereként alkotott maradandót.

Szerepei

Színházi alakításai

  • Achard: A bolond lány – Sévigné
  • Beaumarchais: Figaro házassága – Don Basilio
  • Brecht: Koldusopera – Tigris Brown
  • Brecht: Kurázsi mama – első verbuváló
  • Brecht: Kaukázusi krétakör – kövér herceg
  • Csehov: Cseresznyéskert – Piscsik
  • Csehov: Három nővér – Kuligin
  • Csehov: Jubileum – Kuzma Nyikolajevics Hirin, a hajlott korú bankkönyvelő
  • Dürrenmatt: A nagy Romulus – Romulus
  • Gogol: A revizor – Hlesztakov
  • Gorkij: Nyaralók – Szuszlov
  • Gorkij: Éjjeli menedékhely – báró
  • Hubay Miklós: Néró játszik – Néró (a szerző az ő számára írta a darabot)
  • Hubay Miklós – Vas IstvánRánki György: Egy szerelem három éjszakája – Viktor
  • Victor Hugo: Királyasszony lovagja – lakáj
  • Huszka Jenő: Gül Baba – Zülfikár
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Bóni
  • Lengyel Menyhért: A waterlooi csata – Romberger, az igazgató
  • Mérimée: A művésznő hintaja – alkirály
  • Molière: Tudós nők – Trissotin
  • Molière: Tartuffe – Orgon
  • Molière: Fösvény – Harpagon
  • Molnár Ferenc: A hattyú – Albert herceg
  • Molnár Ferenc: Olympia – Krehl csendőr alezredes
  • Molnár Ferenc: Előjáték Lear királyhoz – dr. Ernő Géza, egyetemi magántanár
  • Molnár Ferenc: Játék a kastélyban – Turai
  • Molnár Ferenc: Egy, kettő, három – Norrison
  • Molnár Ferenc: Ibolya – Színigazgató
  • Molnár Ferenc: A doktor úr – dr. Sárkány
  • Polgár András: Töltsön egy estét a Fehér rózsában – Kalivoda
  • Shaffer: Black Comedy – Brindsley Miller
  • Shakespeare : Othello – Rodrigo
  • Shakespeare: Hamlet – Claudius
  • Shakespeare: Rómeó és Júlia – Benvolio
  • Shakespeare: A vihar – Kapitány ill. Kormányos (Szeged); Stephano (Madách Színház)
  • Shakespeare: III. Richárd – Buckingham
  • "Shakespeare: Ahogy tetszik" - Jacques
  • Shaw: Az ördög cimborája – Christy
  • Shaw: Szent Johanna – Warwick grófja
  • Shaw: Warrenné mestersége – Crofts
  • Szabó Magda: Régimódi történet – Jablonczay Kálmán
  • Szakonyi Károly: Adáshiba; vendégként a Játékszínben – Bódog
  • Szolovjov: Csendháborítók – Bokharai emír

Televíziós és filmszerepei

 
Márkus László sírja, felirata: „Nyugodj békében színészkirály”
(Budapest, Farkasréti temető: 22-1-196.)

Szinkronszerepei

Filmek

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1939 Óz, a csodák csodája (első-két szinkron) Zeke / Gyáva oroszlán Bert Lahr 1960
1976
1942 A gyanú árnyékában (1. szinkron) Joseph Newton Henry Travers 1984
1944 A hetedik kereszt (1. szinkron) Dr. Loewenstein Steven Geray 1959
1946 Lehull az álarc Michel Lemaret Michel Simon 1967
1947 Eszményi férj (1. szinkron) n. a. n. a. 1962
1953 A kapitány paradicsoma n. a. n. a.
1954 Párizs levegője (1. szinkron) n. a. n. a.
1956 Svejk, a derék katona Josef Svejk Rudolf Hrušínský 1958
1957 A spessarti fogadó Knoll, a rabló Wolfgang Neuss 1970
Csendes Don (1. szinkron) Mitka Korsunov Borisz Novikov 1958
Svejk, a derék katona 2. Josef Svejk Rudolf Hrušínský
1958 Az én drága párom (1. szinkron) Jevgenyij Rogyionovics Sztyepanov Jurij Medvegyev 1959
Csillagok Kurt Erik S. Klein
Csodagyerekek Konferanszié Wolfgang Neuss
Én és a tábornok (1. szinkron) Norman Pitkin / Otto Schreiber tábornok Norman Wisdom 1965
Menekülés az árnyéktól Vostry Bohus Smutný 1959
Rendkívüli történet n. a. n. a.
1959 A béke első napja Német tiszt Heinz Braun 1960
Ballada a katonáról Gavrilkin, őrkatona a vonaton Alekszandr Kuznyecov
Foma Gorgyejev (1. szinkron) n. a. n. a.
Rózsák az államügyésznek Paul, teherautó-sofőr Wolfgang Neuss
1960 A bérgyilkos (1. szinkron) n. a. n. a. 1963
A kalandor St. Auban Ivan Malré 1961
A kutyás hölgy Chinovnik Jurij Medvegyev 1960
Ferrara hosszú éjszakája n. a. n. a. 1962
Kettétört amulett Anaximandros Herbert Grünbaum 1961
1961 A lelkiismeret lázadása Kreisler, Gestapo tiszt Karl-Heinz Schröder 1962
A szép amerikai Marcel Perrignon Robert Dhéry
A világ minden aranya (1. szinkron) n. a. n. a.
Az utolsó ítélet (1. szinkron) n. a. Giacomo Furia 1963
Két élet n. a. n. a. 1961
Láng az utcákon Felszólaló a szakszervezeti gyűlésen n. a. 1963
Malachias csodája n. a. n. a. 1962
Meglepetés a cirkuszban n. a. n. a.
1962 A prágai tréfacsináló Josef Strašlipka Rudolf Hrušínský 1963
Gyilkosság Gateway-ben n. a. n. a. 1962
1963 A gyilkos és a lány Tadeusz Wróblewski, mérnök Gustaw Lutkiewicz 1963
Az aranyfej Lionel Pack, a szakállas Buddy Hackett 1964
Hogyan lettem vezérigazgató? (1. szinkron) Baudu felügyelő Michel Serrault 1970
Kezek a város felett (1. szinkron) ? ? 1964
Maigret felügyelő – IV/4. rész: A Majestic pincéi (tv-sorozat) Donge Ivor Salter 1969
Méhkirálynő Riccardo Riccardo Fellini 1963
1964 Folytassa, Kleo! (1. szinkron) ? ? 1965
1965 A hős, aki fél Honza Vavřinec Rudolf Hrušínský 1966
Rigócsőr királyfi ? ? 1968
Szerelmi körhinta Hellberg professzor Heinz Rühmann
1966 Riporterek gyöngye R.E. Bartlett őrnagy Dered Bond 1979
1968 Szeszélyes nyár Antonín Dura Rudolf Hrušínský 1969
1969 A nagy bankrablás (1. szinkron) Pious Blue tisztelendő Zero Mostel 1979
Kései virágok Jegoruska Jurij Puzirjov 1972
1970 Szerelmesek és más idegenek Johnny Harry Guardino 1982
1972 Mr. Süket trükkjei (1. szinkron) Meyer Meyer nyomozó Jack Weston
Tizenkét hónap (1. szinkron) ? ? 1975
1973 Botrány a nyaralóban n. a. n. a. 1974
1974 A békesség kora ? ? 1976
Piedone 2.: Piedone Hongkongban (1. szinkron) Morabito Renato Scarpa 1977
1976 A kétbalkezes és az örömlány (1. szinkron) Joe Knox Oliver Reed 1979
1977 Annie Hall Komikus Johnny Haymer 1980
Kétcsillagos szálloda Sam Turner Kenneth More 1979
Lidércnyomás Az emberi kapcsolatok rendezője Jean Yanne
1978 Kaliforniai lakosztály Sidney Cochran Michael Caine 1980
Őrült nők ketrece (1. szinkron) Albin Mougeotte / Zaza Napoli Michel Serrault
1980 Őrült nők ketrece 2. (1. szinkron) 1983
1981 A dolgok értelme Ralph Bonner Alec McCowen 1985

Peter Sellers-filmográfia

Év Cím Szereplő Szinkron év
1959 Diplomácia, óh! Amphibulos miniszterelnök 1960
Az ordító egér (1. szinkron) Gloriana hercegnő / Miniszter / Tully Bascombe 1970
1961 Csak ketten játszhatják (két-három szinkron) John Lewis 1962
1970
1983
1962 A törvény balkeze (1. szinkron) Pearly Gates 1964
Torreádor-keringő (1. szinkron) Leo Fitzjohn tábornok 1966
1963 Rózsaszín párduc 1.: A rózsaszín párduc (1. szinkron) Jacques Clouseau felügyelő 1977
1965 Mi újság, cicamica? (1. szinkron) Dr. Fritz Fassbender 1985
1966 Elcserélt küldemények Dr. Pratt 1983
1970 Hoffman úr Benjamin Hoffman 1978
1974 Puha ágyak, kemény csaták (1. szinkron) Latour tábornok / Robinson őrnagy / Herr Schroeder / Adolf Hitler / Elnök / Kyoto herceg 1983
Rózsaszín párduc 3.: A rózsaszín párduc visszatér (1. szinkron) Jacques Clouseau felügyelő 1984
1979 Isten hozta, Mister! Chance Kertész

Stan és Pan-filmsorozat

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1929 Hadfiak Stan Laurel Stan Laurel 1980
1931 Jótett helyébe… 1981
Kegyelmet kérünk! 1980
Kísért a múlt 1981
1932 Gépzongora 1979
Mars!
Stan és Pan, a regiment gyöngyei 1981
1933 Piszkos munka 1980
Stan és Pan Chicagóban
Stan és Pan nősül, avagy az eljátszott esküvő 1981
1934 Az eleven kísértet 1980
1935 Aki másnak licitál, maga esik bele 1981
Fogat fogért 1979
1936 Rokonok 1981
1940 Stan és Pan, az oxfordi diákok Stan Laurel / Lord Paddington
1941 Kétszemélyes nagyzenekar (1. szinkron) Stan Laurel 1980
1945 Stan és Pan, a torreádorok (1. szinkron) Stan Laurel / Don Sebastian 1979
1951 Stan és Pan: Utópia (1. szinkron) Stan Laurel 1968

Rajzfilmek

Év Cím Szereplő Szinkronhang Szinkron év
1937 Hófehérke és a hét törpe (1. szinkron) Vidor Otis Harlan 1962
1940 Pinokkió (1. szinkron) Második kikiáltó a búnyósok házánál John McLeish
Negyedik kikiáltó a nagy háznál Clarence Nash
1949 Hamupipőke Guszti egér James MacDonald 1958[4]
1950 Bátor Jankó n. a. n. a. 1969
1958 Csipkerózsika (1. szinkron) Lipót király Taylor Holmes 1966
1966 Frédi, a csempész-rendész (1. szinkron) Kavicsi Béni Mel Blanc 1978
1975 Hugó, a víziló Szultán Robert Morley 1975

Rajzfilmsorozatok

Év Cím Szereplő Szinkronhang Szinkron év
1960-1965 Frédi és Béni I-V. (1. szinkron) Kavicsi Béni Mel Blanc 1967-1982
1979 Don Quijote de la Mancha (1. szinkron) n. a. n. a. 1984

Hangjátékok

  • Román György: Mint a tenger árja (1949)
  • Bokor-Kertész: Vidám brigád (1951)
  • Dienes András: Vak Bottyán (1951)
  • Erdődy János: A korona rabszolgái (1957)
  • Somogyi Pál: Tűz Kárpátalján (1957)
  • Petrolay Margit: A tandíj (1958)
  • Shakespeare, William: Rómeó és Júlia (1961)
  • Passuth László: A holtak nem harapnak (1962)
  • Stoenescu-Octavian: Magaviseletből elégtelen (1962)
  • Agárdi Péter: Gólyák a tilosban (1964)
  • Fáklyavivők - dalok, hősök, emlékek (1964)
  • Karinthy Ferenc: Hátország (1964)
  • Móricz: Aranyos öregek (1964)
  • Thackeray: A hiúság vására (1964)
  • Török Sándor: Április (1964)
  • Tóth Károly: Claudius, az isten (1965)
  • Sok a szöveg (1966)
  • Hubay Miklós: Néró, a legjobb fiú (1967)
  • Kürti András: A Mittalon-ügy (1969)
  • Kisfaludy Károly: Kérők (1970)
  • Erle Stanley Gardner: A Bedford-gyémántok (1971)
  • Gábor Andor: Dollárpapa (1971)
  • Agatha Christie: Alibi (1972)
  • Bernard Mazéas: Meleg családi élet Sloop úréknál (1973)
  • Kiáltvány (1973)
  • Karinthy Frigyes: Minden másképp van (1973)
  • Mándy Iván: Lépcsőházban (1974)
  • Szabó Magda: Tündér Lala (1974)
  • Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker? (1975)
  • Stephen Wasylyk: John Smith balesete (1975)
  • Dürrenmatt: Késő őszi esti órán (1976)
  • Bulgakov: A Mester és Margarita (1976)
  • Vészi Endre: Nyulacskáim (1977)
  • Erich Knight: Gyere haza, Lassie! (1978)
  • Szabó Magda: Sziget-kék (1979)
  • A csizmás kandúr (1981)
  • Saint-Exupery: A kis herceg (1981)
  • Alice csodaországban
  • Naplopó és Lókötő (1982)
  • Bárány Boldizsár (1983)
  • Békés Pál: Körborz (1985)
  • Bakó Ágnes: Misóka (1985)
  • Gyárfás Miklós: Becsületének oka ismeretlen (1985)
  • Antoine de Saint-Exupèry: A kis herceg (1986)

Kitüntetései

Jegyzetek

  1. Hogy volt?!, Márkus László (magyar nyelven). MédiaKlikk. (Hozzáférés: 2021. július 18.)
  2. B. Fábri Magda (szerk.): Márkus László. Budapest-Print Kft., Bp., 2003. 20. ill. 96. o. ISBN 963-695-134-9
  3. http://magyar.film.hu/hmdb/filmek/10296/utkozet-bekeben.html
  4. A szinkron 1958-ban készült, és a hazai mozikban 1961. március 9-én mutatták be.

Források

További információk