Péliföldszentkereszt

Péliföldszentkereszt Bajót településrésze Komárom-Esztergom megye északkeleti részén, a Gerecse keleti nyúlványain, a Bajna, Nyergesújfalu és Bajót közötti területen, az 1119-es és 1125-ös utakat összekötő 1124-es út mentén. Régi búcsújáró hely, 13. századi temploma műemlék. Egy kálvária is található itt.

Péliföldszentkereszt
Péliföldszentkereszt légifotó.jpg
Közigazgatás
Település Bajót
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Péliföldszentkereszt (Magyarország)
Péliföldszentkereszt
Péliföldszentkereszt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 42′ 31″, k. h. 18° 35′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 31″, k. h. 18° 35′ 09″
A Wikimédia Commons tartalmaz Péliföldszentkereszt témájú médiaállományokat.

TörténelemSzerkesztés

Péliföldszentkereszt és környéke ősidők óta lakott hely, melyet a közelében található Berény-vár nevű, ismeretlen eredetű földvár, valamint az Öreg-kő sziklafalában lévő Jankovich-barlangban megtalált ősembermaradványok, a solutréi és a magdaléni kultúra számos ritka emlékei is bizonyítanak.

A települést az oklevelek 1243–1244-ben említik először, Peel (Pél) néven (Dl.4704), majd 1262-ben Pel alakban. 1358-ban a Nagymartoniak Bajót és Pél felének birtoklását igazolandó IV. Béla király 1243–1244 körüli oklevelét mutatták fel. 1265 előtt Buken comes (ispán) volt itt birtokos, azonban miután örökös nélkül halt meg, a király a birtokot Hontpázmány nemzetségbeli Ármai Pál veszprémi püspöknek és Benedek comesnek adta, de azt Buken özvegye visszakövetelte. 1307-ben Péli Halyfa fiai itteni földrészüket eladták a Bajótiaknak, és határát leírták. 1325-ben Szentemágócs nemzetségbeli Olaszi Fewlde fia János öröklött péli birtokát szintén a Bajótiaknak adta el.

Nagy valószínűséggel a török időkben lakatlanná vált, innen eredhet nevének Péliföld alakja: „prelidum Péliföld”. A Szent-Kereszt névrész temploma nevére utal.

Barkóczy Ferenc hercegprímás kolostort építtetett a nazarénusoknak, akik 1763 és 1770 között működtek itt. Utánuk a pálos rend letelepítését kísérelték meg először 1866 és 1867, majd 1903 és 1906 között. 1913 novemberétől a kegyhelyet Don Bosco Szalézi Társasága vette át.

1950-ben a szalézi rendet feloszlatták, az épületeket államosították. Vájárképző iskola és internátus működött itt 1950–1981 között, majd az emeletes zarándokház fogház lett, gondozottjai a szénbányában dolgoztak. A manzárdos teológiaépület a helyi TSZ vadászháza lett.

1988 és 1994 között a Nyolc Boldogság katolikus közösség lakta a kolostorépületet. 1992-től kezdve fokozatosan visszaköltözött a kolostorba a szalézi rend, jelenleg is ők üzemeltetik a helyet.

TurizmusSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés