Wikipédia

Nagyesztergár

magyarországi község Veszprém vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 22.

Nagyesztergár (németül Großestergei) község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.

Nagyesztergár
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Nagyesztergár címere
Nagyesztergár címere		 Nagyesztergár zászlaja
Nagyesztergár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásZirci
Jogállásközség
PolgármesterSzirbek Tiborné (független)[1]
Irányítószám8415
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség1105 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség62,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 36″, k. h. 17° 54′ 19″47.276761°N 17.905200°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 36″, k. h. 17° 54′ 19″47.276761°N 17.905200°E
Nagyesztergár (Veszprém vármegye)
Nagyesztergár
Nagyesztergár
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Nagyesztergár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyesztergár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ányos ház emléktáblája
Purgly-kastély
Millenniumi emlékmű

Fekvése

szerkesztés

Nagyesztergár a Bakonyban, Veszprém vármegyében, Zirctől 3 kilométer távolságban fekszik. Hangulatos, nyugodt falusias légkörű település, igazi kikapcsolódást biztosít az idelátogatóknak.

Főutcája a Zircet Mórral összekötő 8216-os út, amely itt nagyrészt a Radnóti Miklós út, a község keleti részében a Kölcsey Ferenc út nevet viseli. Külterületeit északon átszeli a Veszprém-Győr közti 82-es főút is.

Nevének eredete

szerkesztés

Az Esztergár név feltételezések szerint a faragó, esztergályos jelentésű szláv strugar szóból származik, ami a magyar nyelvben nyerte el mai alakját.

Története

szerkesztés

A település nevének első ismert említése 1270-ből származik, akkor Wzturgar formában jegyezték fel a nevét.

A török hódoltság ideje után a község első ismert nevű telepese Miller Mátyás volt, aki 1748-ban, Szent Iván hava (június) táján érkezett meg Esztergárra. 1748 és 1751 között további bevándorlók érkeztek, akikkel Ányos Ferenc földbirtokos 1751. január 1-jén kötötte meg azt a „contractust” (szerződést), amely a birtok úrbéri viszonyait szabályozta. A korai telepesek főként fakitermeléssel, faszénégetéssel és juhtartással foglalkoztak.

Sajnos arról, hogy Ányos Ferenc milyen módon, és honnan hozatott telepeseket, nem maradt fenn irat. Annyi ismert, hogy Esztergár – akárcsak a többi környező bakonyi falu is – Dél-Németországból települt be. A lakosok a dunai bajor nyelvjárásra épülő, archaikus vonásokat őrző keverék nyelvjárást beszélnek, amely már az új hazában alakult ki.

Később a település Nagyesztergárra és Kisesztergárra tagozódott, utóbbi ma a Kardosrét nevet viseli.

Az itteni lelkészséget 1770. július 15-től Hoffer Ferdinánd Minerita atya kezdi meg Ányos Ferenc házában, ahol a család Nepomuki Szent János tiszteletére kápolnát rendezett be; a lelkészségnek már az első évtől kezdve saját anyakönyvi nyilvántartása lett, Kardosréttel együtt. A község mai temploma 1796-ban épült.

A második világháborút követő kitelepítések után Csehszlovákiából felvidéki magyar családok kerültek ide.

A település 1973. április 1-én lett Zirc társközsége, és 1993 januárja óta önálló ismét. Lókút és Olaszfalu községekkel közös körjegyzőséget képez.[3]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1993–1994:
  • 1994–1998: Csaba Mihály (független)[4]
  • 1998–2002: Csaba Mihály (független)[5]
  • 2002–2006: Csaba Mihály (független)[6]
  • 2006–2009: Csaba Ferenc (független)[7]
  • 2009–2010: Szelthofferné Németh Ilona (független)[8]
  • 2010–2011: Szelthofferné Németh Ilona (független)[9]
  • 2011–2014: Szelthofferné Németh Ilona (független)[10]
  • 2014–2019: Szelthofferné Németh Ilona (független)[11]
  • 2019–2024: Szirbek Tiborné (független)[12]
  • 2024– : Szirbek Tiborné (független)[1]

A településen 2009. október 25-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Bő két évvel később, 2011. november 27-én újra időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Nagyesztergáron,[10] ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása okán.[14] A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és megerősítette pozícióját.[10]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1196
1178
1156
1079
1081
1088
1105
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 13,5% németnek mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 2,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 3,4% (22% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% németnek, 0,4% szlováknak, 0,1-0,1% horvátnak, bolgárnak és cigánynak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,5% volt római katolikus, 3,8% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus templom, amely az 1796-1798 között, Fellner Jakab tervei alapján épült, barokk stílusban. Belső tere egyhajós, félköríves szentéllyel, ahol megtalálható a XVIII. századból származó oltár szép Madonna-képe. Falán emléktáblát helyeztek el a két világháborúban elhunyt áldozatok emlékére és a településről kitelepítettek tiszteletére, továbbá 1996. augusztus 18. óta – akkor ünnepelték a templom fennállásának 200 éves évfordulóját –, ugyanott látható a Rokonai Simon atya tiszteletére készített emléktábla is.
  • Millenniumi emlékmű
  • Ányos Pál (1756-1784) szülőháza
A Hosszúháznak hívott egykori kúria 1770-ben épült barokk stílusban. Falán fehér márványból készült emléktábla látható, felirata:
"Bakony erdejének szállottam keblében
Hol kedvemet érzem tellyes mértékben."
Ebben a házban született 1756. december 28-án
ÁNYOS PÁL
költő, a felvilágosodás korának egyik kiemelkedő egyénisége.
  • Purgly-kastély, helytörténeti múzeum: a település múltját, szokásait, tárgyi emlékeit mutatja be.

Testvérvárosai

szerkesztés

  Bad-Kreuznach, Németország (2001)

2001-ben aláírták a partnerkapcsolati szerződést a Bad-Kreuznach-i Partnerkapcsolatok Szövetségével /Rajna-vidék/ Fürfeldben, mely 1000 km távolságban található Nagyesztergártól. Majd 2002-ben Nagyesztergáron megerősítették a partnerkapcsolati szerződésüket.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nagyesztergár (magyar nyelven) (html). Útirány.hu. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  4. ↑ Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  5. ↑ Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  6. ↑ Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  7. ↑ Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. ↑ a b Nagyesztergár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. október 25. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  9. ↑ Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ a b c Nagyesztergár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  11. ↑ Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  12. ↑ Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  13. ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  14. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  15. ↑ Nagyesztergár Helységnévtár
  16. ↑ Nagyesztergár Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyesztergár témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyesztergár&oldid=27704324”