Nagyesztergár
Nagyesztergár (németül Großestergei) község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
| Nagyesztergár | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Zirci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szirbek Tiborné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8415 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1088 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 62,49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 16′ 36″, k. h. 17° 54′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 36″, k. h. 17° 54′ 19″ | |||
 Nagyesztergár
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Nagyesztergár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyesztergár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Nagyesztergár a Bakonyban, Veszprém vármegyében, Zirctől 3 kilométer távolságban fekszik. Főutcája a Zircet Mórral összekötő 8216-os út, amely itt nagyrészt a Radnóti Miklós út, a község keleti részében a Kölcsey Ferenc út nevet viseli. Hangulatos, nyugodt falusias légkörű település, igazi kikapcsolódást biztosít az idelátogatóknak.
Nevének eredete szerkesztés
Az Esztergár név feltételezések szerint a faragó, esztergályos jelentésű szláv strugar szóból származik, ami a magyar nyelvben nyerte el mai alakját.
Története szerkesztés
A település nevének első ismert említése 1270-ből származik, akkor Wzturgar formában jegyezték fel a nevét.
A török hódoltság ideje után a község első ismert nevű telepese Miller Mátyás volt, aki 1748-ban, Szent Iván hava (június) táján érkezett meg Esztergárra. 1748 és 1751 között további bevándorlók érkeztek, akikkel Ányos Ferenc földbirtokos 1751. január 1-jén kötötte meg azt a „contractust” (szerződést), amely a birtok úrbéri viszonyait szabályozta. A korai telepesek főként fakitermeléssel, faszénégetéssel és juhtartással foglalkoztak.
Sajnos arról, hogy Ányos Ferenc milyen módon, és honnan hozatott telepeseket, nem maradt fenn irat. Annyi ismert, hogy Esztergár – akárcsak a többi környező bakonyi falu is – Dél-Németországból települt be. A lakosok a dunai bajor nyelvjárásra épülő, archaikus vonásokat őrző keverék nyelvjárást beszélnek, amely már az új hazában alakult ki.
Később a település Nagyesztergárra és Kisesztergárra tagozódott, utóbbi ma a Kardosrét nevet viseli.
Az itteni lelkészséget 1770. július 15-től Hoffer Ferdinánd Minerita atya kezdi meg Ányos Ferenc házában, ahol a család Nepomuki Szent János tiszteletére kápolnát rendezett be; a lelkészségnek már az első évtől kezdve saját anyakönyvi nyilvántartása lett, Kardosréttel együtt. A község mai temploma 1796-ban épült.
A második világháborút követő kitelepítések után Csehszlovákiából felvidéki magyar családok kerültek ide.
A település 1973. április 1-én lett Zirc társközsége, és 1993 januárja óta önálló ismét. Lókút és Olaszfalu községekkel közös körjegyzőséget képez.[3]
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1993–1994:
- 1994–1998: Csaba Mihály (független)[4]
- 1998–2002: Csaba Mihály (független)[5]
- 2002–2006: Csaba Mihály (független)[6]
- 2006–2009: Csaba Ferenc (független)[7]
- 2009–2010: Szelthofferné Németh Ilona (független)[8]
- 2010–2011: Szelthofferné Németh Ilona (független)[9]
- 2011–2014: Szelthofferné Németh Ilona (független)[10]
- 2014–2019: Szelthofferné Németh Ilona (független)[11]
- 2019-től: Szirbek Tiborné (független)[1]
A településen 2009. október 25-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
Bő két évvel később, 2011. november 27-én újra időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Nagyesztergáron,[10] ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása okán.[13] A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és megerősítette pozícióját.[10]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1196 | 1178 | 1156 | 1079 | 1081 | 1088 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 13,5% németnek mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 2,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 3,4% (22% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei szerkesztés
- Római katolikus templom, amely az 1796-1798 között, Fellner Jakab tervei alapján épült, barokk stílusban. Belső tere egyhajós, félköríves szentéllyel, ahol megtalálható a XVIII. századból származó oltár szép Madonna-képe. Falán emléktáblát helyeztek el a két világháborúban elhunyt áldozatok emlékére és a településről kitelepítettek tiszteletére, továbbá 1996. augusztus 18. óta – akkor ünnepelték a templom fennállásának 200 éves évfordulóját –, ugyanott látható a Rokonai Simon atya tiszteletére készített emléktábla is.
- Millenniumi emlékmű
- Ányos Pál (1756-1784) szülőháza
- A Hosszúháznak hívott egykori kúria 1770-ben épült barokk stílusban. Falán fehér márványból készült emléktábla látható, felirata:
- "Bakony erdejének szállottam keblében
- Hol kedvemet érzem tellyes mértékben."
- Ebben a házban született 1756. december 28-án
- ÁNYOS PÁL
- költő, a felvilágosodás korának egyik kiemelkedő egyénisége.
- Purgly-kastély, helytörténeti múzeum: a település múltját, szokásait, tárgyi emlékeit mutatja be.
Testvérvárosai szerkesztés
Bad-Kreuznach, Németország (2001)
2001-ben aláírták a partnerkapcsolati szerződést a Bad-Kreuznach-i Partnerkapcsolatok Szövetségével /Rajna-vidék/ Fürfeldben, mely 1000 km távolságban található Nagyesztergártól. Majd 2002-ben Nagyesztergáron megerősítették a partnerkapcsolati szerződésüket.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Nagyesztergár (magyar nyelven) (html). Útirány.hu. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ a b Nagyesztergár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. október 25. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
- ↑ Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ a b c Nagyesztergár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
- ↑ Nagyesztergár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
- ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
- ↑ Nagyesztergár Helységnévtár
Külső hivatkozások szerkesztés
