Kesztölc

magyar település

Kesztölc község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

Kesztölc
Kesztölc és a szőlők látképe
Kesztölc és a szőlők látképe
Kesztölc címere
Kesztölc címere
Kesztölc zászlaja
Kesztölc zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállás község
Polgármester Farkas Krisztina (független)[1]
Irányítószám 2517
Körzethívószám 33
Népesség
Teljes népesség2526 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség114,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kesztölc (Magyarország)
Kesztölc
Kesztölc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 42′ 43″, k. h. 18° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 43″, k. h. 18° 47′ 45″
Kesztölc (Komárom-Esztergom megye)
Kesztölc
Kesztölc
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Kesztölc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kesztölc témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Pilis hegység délnyugati lábánál található település.

Budapesttől 39, Esztergomtól 9, Dorogtól 6 km-re fekszik.
A község közelében halad el a 10-es és a 117-es főút.

TörténeteSzerkesztés

A falu első okleveles említése 1075-ből való Kistelci alakban.

Ekkor I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak adott itt 2 eke földet, 7 szőlőt, valamint 5 vincellért.

1333-ban az oklevelekben már mint az esztergomi káptalan faluját említik, s elhatárolják a szomszédos Nyirtől.

1512-ben ismét a garamszentbenedeki apátságot említik birtokosának.

Kesztölc a török időkben sem néptelenedett el teljesen, mivel az irásos adatok szerint az 1560-as években kétfelé, a királynak és a töröknek is adót fizet.

A környék híres szőlő- és bortermeléséről, a Neszmélyi borvidék része. Az 1891–92-es filoxérajárvány a tőkék 80%-át elpusztította. Hangulatos pincesorai, melyek nagy része a hegyoldalba vájt pincéből áll, különösen érdemes említésre.

A második világháborúig a falu lakóinak többsége szlovák volt. A háború után azonban a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében számos szlovák család, összesen 368 fő Csehszlovákiába települt át, a megállapodás értelmében helyükre felvidéki magyarok érkeztek. 2001-ben már csak a lakosság 9,7%-a vallotta magát szlovák nemzetiségűnek.

Egy legenda szerint az 1956-os forradalom idején a község lakói kikiáltották a „Kesztölci Köztársaságot”, amely Magyarországból kiválva kérte volna felvételét az ENSZ-be, vagy más változat szerint Csehszlovákiához csatlakoztak volna.[3] A köztársaság kikiáltását azonban sokáig kitalált történetnek hitték, ám a közelmúltban kiderült, hogy néhány hétig valóban létezett az ún. Kesztölci Külön-Köztársaság, melynek fő oka a szabad pálinkafőzés elérése volt. [4]

1971-ben nyitották meg a község legjelentősebb ipari létesítményét, a lencsehegyi bányát, majd a második lencsehegyi bányaüzemet. Az 1980-as években Lencsehegy volt a Dorogi Szénbányák Állami Vállalat legjelentősebb bányája, amely 2004-ig termelt.[5]

A falu területéhez tartozik még a közeli Klastrompuszta is. A pálosok itt építették fel Boldog Özséb vezetésével első, Szent Kereszt tiszteletére emelt monostorukat 1250 táján. A Klastrompuszta fölé magasodó Kéményszikláról gyönyörű kilátás nyílik a környékre.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Radovics István (független)[6]
  • 1994–1998: Radovics István (független)[7]
  • 1998–1999: Radovics István (független)[8]
  • 1999–2002: Klányi Sándor (független)[9]
  • 2002–2006: Klányi Sándor (független szlovák kisebbségi)[10]
  • 2006–2010: Gaál Lajos (független)[11]
  • 2010–2014: Vöröskői István (független)[12]
  • 2014–2019: Vöröskői István (független)[13]
  • 2019-től: Farkas Krisztina (független)[1][14]

A településen 1999. május 30-án időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[9]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,7% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% örménynek, 0,5% románnak, 27,2% szlováknak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,2%, református 3,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,3% (21,5% nem nyilatkozott).[15]

NevezetességeiSzerkesztés

Természeti értékekSzerkesztés

  • Salamon barlang
  • Kémény szikla

KlastrompusztaSzerkesztés

Kesztölctől kb. 3 km-re található Klastrompuszta. Ma üdülőhely, de területén található a Szent Kereszt monostor maradványai. Az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosok szerzetesei éltek egykor a klastromában

Klastrompuszta történeteSzerkesztés

A 13. század elején a pilisi erdőkben egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték. A fennmaradt források alapján a rendet feltehetően Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, aki a tatárjárás után, 1246-ban lemondott vagyonáról és Báncsa István esztergomi érsek hozzájárulásával a Pilisbe vonult remeteként. A rend tagjai a Pilisben kis templomot és monostort emeltek a Szent Kereszt tiszteletére. Ez volt a rend első monostora. Özséb rendfőnöksége 1250-1270-ig tarthatott. Halála után 1270-1290-ig Benedek, majd 1290-1300-ig István volt a monostor rendfőnöke. Mindhármójukat Klastrompusztán, a monostor területén temették el. A monostor 1250-1304-ig a rend központja volt. Az új rendfőnök, Lőrinc 1304-ben új monostort alapított Buda mellett, s hamarosan az a monostor lett a rend végleges központja.

Az épületet a törökök a mohácsi csatát követően, Esztergomból Budára vonultukban felégették. A maradványok állapota leromlott, a tűzvészt követően a terület elnéptelenedett. A török kiűzése után az elpusztult monostoraikat kereső pálos szerzetesek nem találták meg a monostor romjait., helyette a hegy túloldalán lévő Pilisszentkereszt község cisztercita kolostorának romjait vélték annak.

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Kesztölc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 15. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A kesztölci köztársaság legendája
  4. [1]
  5. (lásd: A Dorogi-medence szénbányászatának története)
  6. Kesztölc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Kesztölc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  8. Kesztölc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. a b Kesztölc települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. május 30. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  10. Kesztölc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  11. Kesztölc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  12. Kesztölc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  13. Kesztölc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  14. A kesztölci Helyi Választási Bizottság 37/2019 (X.13.) határozata a polgármester választás eredményének megállapítása tárgyában (magyar nyelven) (pdf). Helyi Választási Bizottság, Kesztölc, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
  15. Kesztölc Helységnévtár
  • Barsi 2006: Barsi Szabó Gergely: A kesztölci köztársaság legendája, 1956. Budapest: Timp kiadó. 2006.  

IrodalomSzerkesztés

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 186.
  • Petrik József: Kesztölc története. Rövid történeti áttekintés. Kesztölc, 1997. Szerző–Kesztölc Község Önkormányzata
  • Radovics Istvánné: Kesztölc története. Forrásfeldolgozás és bibliográfia. Kesztölc, é. n. Kesztölc Község Önkormányzata stb.
  • Radovics Istvánné: Kesztölc története. Szerk.: Nyírő András. [Kesztölc], 2018. Virágzó Kesztölc Egyesület.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó oldalakSzerkesztés