Főmenü megnyitása

Kesztölc község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

Kesztölc
Kesztölc és a szőlők látképe
Kesztölc és a szőlők látképe
Kesztölc címere
Kesztölc címere
Kesztölc zászlaja
Kesztölc zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállás község
Polgármester Farkas Krisztina (független)[1][2]
Irányítószám 2517
Körzethívószám 33
Népesség
Teljes népesség2526 fő (2015. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség114,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kesztölc (Magyarország)
Kesztölc
Kesztölc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 42′ 43″, k. h. 18° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 43″, k. h. 18° 47′ 45″
Kesztölc (Komárom-Esztergom megye)
Kesztölc
Kesztölc
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Kesztölc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kesztölc témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Pilis hegység délnyugati lábánál található település.

Budapesttől 39, Esztergomtól 9, Dorogtól 6 km-re fekszik.
A község közelében halad el a 10-es és a 117-es főút.

TörténeteSzerkesztés

A falu első okleveles említése 1075-ből való Kistelci alakban.

Ekkor I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak adott itt 2 eke földet, 7 szőlőt, valamint 5 vincellért.

1333-ban az oklevelekben már mint az esztergomi káptalan faluját említik, s elhatárolják a szomszédos Nyirtől.

1512-ben ismét a garamszentbenedeki apátságot említik birtokosának.

Kesztölc a török időkben sem néptelenedett el teljesen, mivel az irásos adatok szerint az 1560-as években kétfelé, a királynak és a töröknek is adót fizet.

A környék híres szőlő- és bortermeléséről, a Neszmélyi borvidék része. Az 1891–92-es filoxérajárvány a tőkék 80%-át elpusztította. Hangulatos pincesorai, melyek nagy része a hegyoldalba vájt pincéből áll, különösen érdemes említésre.

A második világháborúig a falu lakóinak többsége szlovák volt. A háború után azonban a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében számos szlovák család, összesen 368 fő Csehszlovákiába települt át, a megállapodás értelmében helyükre felvidéki magyarok érkeztek. 2001-ben már csak a lakosság 9,7%-a vallotta magát szlovák nemzetiségűnek.

Egy legenda szerint az 1956-os forradalom idején a község lakói kikiáltották a „Kesztölci Köztársaságot”, amely Magyarországból kiválva kérte volna felvételét az ENSZ-be, vagy más változat szerint Csehszlovákiához csatlakoztak volna.[4]

1971-ben nyitották meg a község legjelentősebb ipari létesítményét, a lencsehegyi bányát, majd a második lencsehegyi bányaüzemet. Az 1980-as években Lencsehegy volt a Dorogi Szénbányák Állami Vállalat legjelentősebb bányája, amely 2004-ig termelt.[5]

A falu területéhez tartozik még a közeli Klastrompuszta is. A pálosok itt építették fel Boldog Özséb vezetésével első, Szent Kereszt tiszteletére emelt monostorukat 1250 táján. A Klastrompuszta fölé magasodó Kéményszikláról gyönyörű kilátás nyílik a környékre.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,7% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% örménynek, 0,5% románnak, 27,2% szlováknak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,2%, református 3,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,3% (21,5% nem nyilatkozott).[6]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Salamon barlang
  • Kémény szikla

KlastrompusztaSzerkesztés

Kesztölctől kb. 3 km-re található Klastrompuszta, a csendes üdülőhely, melynek romkertje történelmi időket idéz (Szent Kereszt monostor). Az egyetlen magyar alapítású rend klastromában itt, Klastrompusztán éltek a remete pálosok.

Klastrompuszta történeteSzerkesztés

A 13. század elején a pilisi erdőkben egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték. Az esztergomi kanonok, Özséb tartotta velük a rendszeres kapcsolatot. A tatárjárás után, 1246-ban lemondott vagyonáról és Báncsa István érsek hozzájárulásával a Pilisbe vonult remetéskedni. Megalapította a pálos szerzetesrendet. Maga köré gyűjtötte a remetéket, és a barlangok közelében a pilisi rengetegben kis templomot és monostort emeltek a Szent Kereszt tiszteletére. Ez volt a pálos szerzetesrend első kolostora. Özséb rendfőnöksége 1250-1270-ig tartott. Halála után 1270-1290-ig Benedek, majd 1290-1300-ig István volt a Szent Kereszt monostor rendfőnöke. Mindhármójukat Klastrompusztán, a monostor területén temették el. Klastrompuszta 1250-1304-ig az itt alapított pálos szerzetesrendnek a központja volt. Az új rendfőnök, Lőrinc 1304-ben új monostort alapított Buda mellett, s hamarosan az a monostor lett a pálos rend végleges központja.

A klastrompusztai kolostort a törökök a mohácsi vész évében Esztergomból Budára vonultukban felégették. A maradványokat utóbb meghódította a természet. Bokrok, fák nőttek a középkori épületromok felett. A tűzvészt követően a terület elnéptelenedett. A török kiűzése után az elpusztult monostoraikat kereső pálos szerzetesek nem találták meg a klastrompusztai monostor maradványait. Helyette a hegy túloldalán lévő Pilisszentkereszt község cisztercita kolostorának romjait vélték az egykori Szent Kereszt monostor maradványainak.

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Kesztölc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 15. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
  2. A kesztölci Helyi Választási Bizottság 37/2019 (X.13.) határozata a polgármester választás eredményének megállapítása tárgyában (magyar nyelven) (pdf). Helyi Választási Bizottság, Kesztölc, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. A kesztölci köztársaság legendája
  5. (lásd: A Dorogi-medence szénbányászatának története)
  6. Kesztölc Helységnévtár

IrodalomSzerkesztés

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 186.
  • Petrik József: Kesztölc története. Rövid történeti áttekintés. Kesztölc, 1997. Szerző–Kesztölc Község Önkormányzata
  • Radovics Istvánné: Kesztölc története. Forrásfeldolgozás és bibliográfia. Kesztölc, é. n. Kesztölc Község Önkormányzata stb.
  • Radovics Istvánné: Kesztölc története. Szerk.: Nyírő András. [Kesztölc], 2018. Virágzó Kesztölc Egyesület.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó oldalakSzerkesztés