Főmenü megnyitása

Báncsa István (esztergomi érsek)

érsek, az első magyar bíboros

Báncsa István (Báncsai, Báncha, Váncha, Vancsa) (13. század) esztergomi érsek, az első magyar bíboros.

Báncsa István
Báncsa István 1255.JPG

COA cardinal HU Bancsa Istvan2.png
Született 13. század
Magyarország
Elhunyt 1266. vagy 1268. július 10.
Róma
Sírhely Santa Balbina-bazilika, Róma
Munkássága
Felekezet katolikus
Bíborossá kreálás 1251. december

Hivatal váci püspök
Hivatali idő 12401242
Elődje Rátót nembeli Mátyás
Utódja Heymo (Jeromos)

Hivatal esztergomi érsek
Hivatali idő 12421252
Elődje Rátót nembeli Mátyás
Utódja Benedek érsek

Hivatal palestrinai bíboros-püspök
Hivatali idő 12521266/1268
A Wikimédia Commons tartalmaz Báncsa István témájú médiaállományokat.

A tatárjárás alattSzerkesztés

1238 és 1240 között váci és titeli prépost volt, és IV. Béla kancellárjaként szolgált. 1240–42 között váci megyés püspök volt. 1241-ben a király követségbe küldte II. Frigyes német-római császárhoz és IX. Gergely pápához, hogy a tatárok ellen katonai segítséget kérjen, de nem járt sikerrel. A muhi csatavesztés után Dalmáciába ment a királyhoz, aki 1242-ben Dalmácia kormányzójává nevezte ki.

Esztergomi érsekSzerkesztés

1242. augusztus 14-én az esztergomi káptalan érsekké választotta; ebben a tisztségében 1243. július 7-én erősítette meg IV. Ince pápa. Segítette az ország újjáépítésében a királyt, aki 1249-ben épületet adományozott neki. 1252-ben lemondott az érseki címről.

BíborosSzerkesztés

1252 márciusában (más források szerint még 1251 decemberében) a pápa Palestrina püspökévé és bíborossá nevezte ki. Ezzel Báncsa lett az első magyar bíboros. Ezután 1253-tól pápai követként szolgált Magyarországon és Szlavóniában. 1254-ben részt vett IV. Sándor pápa megválasztásában, 1261-ben viszont nem IV. Orbánén, hanem Magyarországon maradt és közvetített a IV. Béla és fia, István közötti viszályban. 1264–65-ben részt vett IV. Kelemen pápa megválasztásában, majd annak halála után részt vett az 1268–71-es (az egyház történetében a leghosszabb) konklávén is, de meghalt, mielőtt X. Gergelyt megválasztották volna. Aláírója volt több pápai bullának is.

HalálaSzerkesztés

Halálának dátuma vitatott. Különböző források említik az 1266-os évet, az 1268. július 10-i és az 1270. július 9-i dátumot is. A római Santa Balbina-bazilikában(wd) temették el. Ez ma Erdő Péter bíboros érsek címtemploma.

ForrásokSzerkesztés