Titel

	Titel (Тител / Titel)
	Titel a fennsíkról nézve
	; Titel címere
	; Titel címere
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bácskai
Község	Titel
Rang	városi jellegű település
Polgármester	Milivoj Petrović
Irányítószám	21240
Körzethívószám	+381 21
Rendszám	NS
	Népesség
Teljes népesség	5294 fő (2011) +/-
Népsűrűség	89 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	75 m
Terület	66,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 12′, k. h. 20° 18′Koordináták: é. sz. 45° 12′, k. h. 20° 18′
	Titel weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Titel témájú médiaállományokat.

Titel (szerbül Тител / Titel, németül Titel vagy Theisshügel, latinul Titulium) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében.

Fekvése szerkesztés

A Titeli-fennsík lábánál fekszik Bácska délkeleti csücskében, a Tisza jobb partján. A várossal átellenben, a bánáti oldalon ömlik a Béga a Tiszába, pár km-re délre pedig, Rezsőházánál a Tisza torkollik a Dunába.

Nevének eredete szerkesztés

Neve a török Tört-al (= négy vidék ura) személynévből származik.

A község települései szerkesztés

Bővebben: Titel község

Közigazgatásilag Titel mellett további öt település tartozik a községhez (zárójelben a települések szerb neve szerepel):

Dunagárdony (Гардиновци / Gardinovci)
Mozsor (Мошорин / Mošorin)
Sajkáslak (Лок / Lok)
Sajkásszentiván (Шајкаш / Šajkaš)
Tündéres (Вилово / Vilovo)

Története szerkesztés

1077-ben Tytul néven említik először.

1077. és 1095. között Szent László király és öccse, Lambert herceg káptalant alapított itt, melyet gazdagon ellátott adományokkal is. Az alapító Lambert herceget később itt a prépostságban temették el.

Az egyház prépostjai, kanonokjai királyi kegyuraságukból következően többször viselték a királyi, jegyzői, kápláni, kancellári, alkancellári tisztet. Káptalanja pedig Bács, Keve és Szerém megyére kiterjedő hiteleshelyi működést folytatott.

Titel városa már a 12. században jelentős hely volt. 1164-ben Mánuel császár is magyarországi hadjáratakor Titel mellett ütött tábort.

A 12. században Titel egyrésze királyi adományozás útján halastavaival, nádasaival, földjeivel és a hegy felével a szávaszentdemeteri görög monostor birtokába jutott, s ezzel együtt III. Béla 1193-1196. között a jeruzsálemi Szent Theodisius monostornak adta, az adományt a pápa is megerősítette.

1233-ban II. András a káptalannak 3000 kősó megtartását engedélyezte. A pápai tizedjegyzék szerint 1332-1337. között a káptalan 36 márka pápai tizedet fizetett.

Várát 1500. körül Bakócz Tamás megerősíttette. A török időkben közigazgatási központ, 1688-ban Caprara császári tábornok hadai foglalták vissza, majd többször cserélt gazdát.

1694-ben Ali basa seregét még sikerrel verte vissza, 1697. őszén azonban elfoglalta a török. Határőrvidéki sajkásközpont, 1849-ben Perczel hiába ostromolta. Az ostromok alatt a vár elpusztult, ma már nyoma sincs.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Titeli járásához tartozott.

Népesség szerkesztés

1910-ben 5792 lakosából 1858 magyar, 1163 német, 2413 szerb volt. Ebből 2479 római katolikus, 723 evangélikus, 2353 görögkeleti ortodox volt.

Demográfiai változások szerkesztés

Demográfiai változások
1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
5650	5481	5717	5957	6227	6007	5894^[2]	5294^[1]

Etnikai összetétel szerkesztés

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	4180	70,91
Magyarok	582	9,87
Jugoszlávok	250	4,24
Horvátok	115	1,95
Szlovákok	103	1,74
Cigányok	73	1,23
Macedónok	47	0,79
Montenegróiak	26	0,44
Németek	12	0,20
Bolgárok	12	0,20
Oroszok	8	0,13
Szlovének	7	0,11
Ruszinok	7	0,11
Románok	6	0,10
Albánok	6	0,10
Muzulmánok	4	0,06
Ukránok	1	0,01
Bunyevácok	1	0,01
Bosnyákok	1	0,01
Egyéb/Ismeretlen^[3]

Híres személyek szerkesztés

Itt született 1875-ben Mileva Marić matematikus
Itt született 1884-ben Kislégi Nagy Dénes közgazdász, egyetemi tanár

Titel látnivalói szerkesztés

Római katolikus (magyar) temploma: már 1165-ben említik a plébánia területén levő elöljáróságot. A plébániát 1770-ben alapították, előtte Újvidék leányegyháza volt. A templom védszentje Nagyboldogasszony. A templomot 1812-ben építették, 1921-ben magasították a tornyát. 1923-ban készült el a gazdagon megfestett pompás belső. A külső restaurációt 1958-ban, a belsőt 1961-ben végezték el. A templom méretei: hossza 25 m, szélessége 10 m. Négy harangja van, melyek közül a legnagyobb 465 kg, a legkisebb 85 kg. Az anyakönyvet 1769-óta vezetik. A plébánia területén két kápolna van: a temetőben az Őrangyalok kápolnája 1868-ból, és a Bánatos Szűzanya a Kálvárián 1892-ből. Sajnos mind a kettő romos állapotban van.
Evangélikus (német) temploma
Görögkeleti (szerb) temploma