A Béga (románul és németül Bega, szerbül Бегеј / Begej) folyó a Bánságban, a Tisza bal oldali mellékfolyója. Romániát és Szerbiát (a Vajdaságot) érinti.

Béga
A Béga Nagybecskereknél
A Béga Nagybecskereknél
Közigazgatás
Országok  Románia,
 Szerbia
Romániai megyék Temes megye
Szerbiai körzetek Közép-bánsági körzet
Szerbiai községek Nagybecskerek és Bégaszentgyörgy község
Földrajzi adatok
Hossz254 km
Vízgyűjtő terület2878 km²
Forrás Két patak összefolyása Kurtyánál
é. sz. 45° 49′ 39″, k. h. 22° 18′ 53″
Torkolat Tisza (Titel mellett)
é. sz. 45° 12′ 28″, k. h. 20° 18′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 28″, k. h. 20° 18′ 55″
Elhelyezkedése
Bega.png
A Wikimédia Commons tartalmaz Béga témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

A Nagy-Béga (Bega Luncanilor) és a Kis-Béga (Pojéni, Bega Poieni) patak összefolyásából keletkezik Kurtyánál. Mindkét patak a Ruszka-havas északnyugati oldalán ered, a Nyugati-Kárpátokban, Romániában. A Béga előbb északnak tart, majd Marzsina után nyugati irányba fordul. Átfolyik Facsádon és Temesváron. Ezután délnyugati irányba folyik. Szerbiában áthalad Nagybecskereken. Végül Titel mellett ömlik a Tiszába. Hossza 254 km, vízgyűjtő területe 2878 km².

Borovszky Samu szerint:

A Bega folyó a 18. század elején egészen vad és rendezetlen állapotban kalandozta be Temes- és Torontál vármegye síkjait és miután vármegyénk határán Papdnál (Bobda) magába vette a Beregszó-patakot, azon túl igen nagy területeket állandóan víz alatt tartott, úgy hogy a Csene, Zsombolya, Csernye, Udvarnok, Begaszentgyörgy, Párdány, Ivánd, Torontáldinnyés községek közé eső kb. 200.000 holdnyi területen rendesen csak posványok és nádtermő rétek voltak. Csak Bégafőnél (Klekk) bújt ki a folyó ismét a nagy rétségből és határozottabb mély mederben folyt tovább, Nagybecskereket és Ecsehidát (Écska) érintve, de Ecsehidán alul már ismét a Tisza árterébe jutott és ennek árvizeivel egyesülve, Perlaszon felül ismét nagy mocsárba, az úgynevezett Beloblatóba veszett el, melyből csak a Tiszának alacsonyabb vízállásakor nyert kedvező lefolyást. (...)

Báró Mercy Claudius Florimund tábornok, a temesi bánság első kormányzója, a ki 1716-ban, Temesvár visszavétele után e vidék adminisztrácziójának vezetője lett, elsősorban a Bega folyó rendezését kezdte meg, mert a töröktől visszahódított és temesi bánságnak elnevezett terület főhelyét, Temesvárt leginkább ez érdekelte. E várost csakis a Bega vizeinek szabályozásával lehetett rendesen megerősíteni és fejleszteni.

Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Torontál vármegye

A 18-19. században a folyami szabályozások keretében két párhuzamos csatornát ástak ki: a délebbi Béga hajózási csatornát (röviden: Béga-csatornát), amibe a folyó vizét terelték és az északabbi Béga lecsapoló csatornát, amely a Lippai-dombság patakjainak és az egykori mocsarak vizét gyűjti össze. Az eredeti meder, az Ó-Béga egyes szakaszai a lecsapoló csatornára kapcsolódtak, mások kiszáradtak.

A hajózó csatornán két vízszintszabályozó van: Szerbittabénál és Bégafőnél. 2008-ban a hajózócsatorna elhanyagolt, eliszaposodott állapotban volt, eredeti funkcióját nem töltötte be. Szakértői vélemény szerint a víz annyira szennyezett volt, hogy a fürdést megtiltották benne, mivel az iszap mérgező anyagokat tartalmazott.[1]

Ez a helyzet megváltozott 2022-ben. Románia és Szerbia közötti határ menti együttműködési program keretében 14 millió euróból újították fel a Vajdaságban a felsőittebei (Srpski Itebej) és a bégafői (Klek) zsilipet, a Bánságban pedig a románszentmihályit. Emellett kikotorták a csatorna medrét, és megvásárolták a folyamatos karbantartáshoz szükséges kotróhajókat. Az Európai Unió 11 millió euróval támogatta a Bánsági Vízmedence Vízügyi Igazgatósága (ABAB) által koordinált projektet, a fennmaradó részt helyi forrásokból fedezték. A támogatás felét Szerbiában, másik felét Romániában használták fel. A tervek szerint 2023 végéig a két ország határátkelőhelyet nyit a Béga csatorna mellett, amelyen a Béga töltésére épített kerékpárúton haladók is átléphetik majd a határt.[2]

Települések a folyó menténSzerkesztés

 
A folyó Bethlenháza mellett
 
Temesvár
 
A folyó Nagybecskereknél
 
A Béga tiszai torkolata

(Zárójelben a román illetve szerb név szerepel.)

Romániában:

Szerbiában:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szekernyés Irén: A Bega-csatorna az iszap fogságában – Nyugati Jelen, 2008. augusztus 9.
  2. Timișoara a redevenit port: canalul Bega, care leagă orașul de Tisa, e din nou navigabil. www.g4media.ro (2022. máj. 3.) (Hozzáférés: 2022. máj. 13.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Béga témájú médiaállományokat.