Zsombolya
Zsombolya (románul Jimbolia, németül: Hatzfeld, szerbül Жомбољ / Žombolj, bolgárul Džimbolj) kisváros Romániában, Temes megyében.
| Zsombolya (Jimbolia, Hatzfeld) | |||
 | |||
| Szent Flórián szobra (a város védőszentje) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Temes | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Jimbolia | ||
| Beosztott falvak | Jimbolia | ||
| Polgármester | Postelnicu Darius Adrian (PDL)[1] | ||
| Irányítószám | 305400 | ||
| SIRUTA-kód | 155494 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 10 179 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 1169 (2011) | ||
| Népsűrűség | 107 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 79 m | ||
| Terület | 108 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zsombolya
Pozíció Románia térképén
| |||
| é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 20° 43′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 20° 43′ 20″ | |||
| Zsombolya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsombolya témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
FekvéseSzerkesztés
A város az Alföld délkeleti részén, a Temesközben (más néven Bánsági-alföldön) fekszik. Vasúton és közúton egyaránt határátkelő hely Románia és Szerbia között. Temesvárról a DJ59A úton és a Nagykikinda–Zsombolya–Temesvár-vasútvonalon lehet megközelíteni.
TörténeteSzerkesztés
Az első írásos említés az 1333-as pápai tizedjegyzékben maradt fenn Chumbul néven. 1766-ban németeket telepítettek be, ekkor kapta a Hatzfeld nevet. Mivel a betelepítéskor 405 házával nagyobb volt, mint a környező helységek, rövidesen jelentős vásárközponttá vált a Temesvár és Kikinda közti területen. A története során több ízben a környező községek közigazgatási központja volt. 1857-ben adták át a Szeged–Temesvár-vasútvonalat, amely Zsombolyát is érintette. Az 1910-es évekre vasúti csomóponttá vált a lovrini és torontálszécsányi helyiérdekű vasútvonalak és a Nagybecskerek–Zsombolya kisvasúti vonal kiépítésével (utóbbi mára megszűnt). Az Bohn & Co téglagyár 1864-ben létesült.
A polgári közigazgatás bánsági helyreállítása után Torontál vármegyéhez tartozott. Trianon után 1920 és 1923 között a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része volt, 1924-ben településcserével Nagyzsám, Csene és Újvár községekkel együtt Romániához került, cserében Módos községért. Német többségi lakossága a második világháború végén részben elmenekült, részben a Szovjetunióba deportálták, visszatértük után túlnyomórészt kivándoroltak. Polgármestere 2000 és 2012 között a magyar nemzetiségű Kaba Gábor, RMDSZ-politikus volt. A város lakosságának 14,8%-a magyar nemzetiségű.
LakosságaSzerkesztés
| Népszámlálás[2] | Nemzetiségi összetétel | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakosság | Románok | Németek | Magyarok | Romák | Szerbek | Szlovákok | Egyéb |
| 1880 | 8621 | 39 | 7848 | 529 | - | 84 | 20 | 101 |
| 1900 | 10 152 | 52 | 8395 | 1532 | - | 96 | 8 | 52 |
| 1930 | 10 873 | 660 | 7640 | 2097 | 213 | 141 | 26 | 17 |
| 1977 | 14 682 | 6065 | 5021 | 2896 | 511 | 79 | 42 | 68 |
| 1992 | 11 830 | 7901 | 1112 | 1961 | 695 | 62 | 34 | 65 |
| 2002 | 11 113 | 8032 | 500 | 1649 | 768 | 51 | ? | 113 |
LátnivalókSzerkesztés
- Maderspach Ferenc 1848-as honvéd százados síremléke
- Ştefan Jäger Múzeum – [1]
- Florian Tűzoltómúzeum [2], [3],
- Dr. Karl Diel emlékház
- Jimbolia Blues Festival – dzsesszfesztivál
- Sever Bocu – Sajtómúzeum (Muzeul Presei)[4]
Ismert emberekSzerkesztés
- Karl Diel (1855–1930) sebész
- Marx Tamás (1871–1943) magyar pedagógiai író, szerkesztő
- gróf Csekonics Gyula (1875–1957) politikus, országgyűlési képviselő, huszárhadnagy, sportvezető
- gróf Csekonics Iván (1876–1951) politikus, diplomata, többek között varsói magyar nagykövet
- Ştefan Jäger (1877–1962) festő
- Mihályffy Irén (1882–1950) zenepedagógus, előadóművész
- Burghardt Rezső (1884 –1963) Munkácsy Mihály-díjas festőművész, tanár
- Ionathan X. Uranus (1909–1984) író, pap
- Szalayné Sándor Erzsébet (1961–) magyar jogász, egyetemi tanár és dékán, Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes, az Európa Tanács nemzetközi szakértője
- Quint József (1882–1929) biológus, botanikus, tanítóképző-intézeti főigazgató
KépekSzerkesztés
Ştefan Jager Múzeum
Tűzoltótorony
Vasútállomás
Utcarészlet
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Archivált másolat. [2012. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 15.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jimbolia című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.svg){kind=small}