Zsombolya

város Romániában, Temes megyében

Zsombolya (románul Jimbolia, németül: Hatzfeld, szerbül Жомбољ / Žombolj, bolgárul Džimbolj) kisváros Romániában, Temes megyében.

Zsombolya (Jimbolia, Hatzfeld)
Szent Flórián szobra (a város védőszentje)
Szent Flórián szobra (a város védőszentje)
Zsombolya címere
Zsombolya címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang város
Községközpont Jimbolia
Beosztott falvak Jimbolia
Polgármester Postelnicu Darius Adrian (PDL)[1]
Irányítószám 305400
SIRUTA-kód 155494
Népesség
Népesség10 179 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1169 (2011)
Népsűrűség107 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság79 m
Terület108 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zsombolya (Románia)
Zsombolya
Zsombolya
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 20° 43′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 20° 43′ 20″
Zsombolya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsombolya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

A város az Alföld délkeleti részén, a Temesközben (más néven Bánsági-alföldön) fekszik. Vasúton és közúton egyaránt határátkelő hely Románia és Szerbia között. Temesvárról a DJ59A úton és a Nagykikinda–Zsombolya–Temesvár-vasútvonalon lehet megközelíteni.

TörténeteSzerkesztés

Az első írásos említés az 1333-as pápai tizedjegyzékben maradt fenn Chumbul néven. 1766-ban németeket telepítettek be, ekkor kapta a Hatzfeld nevet. Mivel a betelepítéskor 405 házával nagyobb volt, mint a környező helységek, rövidesen jelentős vásárközponttá vált a Temesvár és Kikinda közti területen. A története során több ízben a környező községek közigazgatási központja volt. 1857-ben adták át a Szeged–Temesvár-vasútvonalat, amely Zsombolyát is érintette. Az 1910-es évekre vasúti csomóponttá vált a lovrini és torontálszécsányi helyiérdekű vasútvonalak és a Nagybecskerek–Zsombolya kisvasúti vonal kiépítésével (utóbbi mára megszűnt). Az Bohn & Co téglagyár 1864-ben létesült.

A polgári közigazgatás bánsági helyreállítása után Torontál vármegyéhez tartozott. Trianon után 1920 és 1923 között a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része volt, 1924-ben településcserével Nagyzsám, Csene és Újvár községekkel együtt Romániához került, cserében Módos községért. Német többségi lakossága a második világháború végén részben elmenekült, részben a Szovjetunióba deportálták, visszatértük után túlnyomórészt kivándoroltak. Polgármestere 2000 és 2012 között a magyar nemzetiségű Kaba Gábor, RMDSZ-politikus volt. A város lakosságának 14,8%-a magyar nemzetiségű.

LakosságaSzerkesztés

 
Római katolikus templom
Népszámlálás[2] Nemzetiségi összetétel
Év Lakosság Románok Németek Magyarok Romák Szerbek Szlovákok Egyéb
1880 8621 39 7848 529 - 84 20 101
1900 10 152 52 8395 1532 - 96 8 52
1930 10 873 660 7640 2097 213 141 26 17
1977 14 682 6065 5021 2896 511 79 42 68
1992 11 830 7901 1112 1961 695 62 34 65
2002 11 113 8032 500 1649 768 51 ? 113

LátnivalókSzerkesztés

Ismert emberekSzerkesztés

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Archivált másolat. [2012. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 15.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jimbolia című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés