Papd

falu Romániában, Temes megyében

Papd románul: Bobda, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Papd (Bobda)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségCsene
Rangfalu
KözségközpontCsene (Cenei)
Irányítószám307101
SIRUTA-kód156295
Népesség
Népesség923 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság79 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 44′ 06″, k. h. 20° 56′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 06″, k. h. 20° 56′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Papd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Temesvártól nyugatra fekvő település.

Története szerkesztés

Papd Árpád-kori település. Nevét már 1221-ben említették az oklevelekben Popi néven.

1266-ban Papth, 1288-ban t. Popd, 1317-ben Babna, Popda, Popdi, 1349-ben nobiles de Popdi, 1472-ben és 1494-ben Papd, 1494-ben Pabd, 1723–5 között Poda, 1913-ban Papd néven írták.

1221-ben az ittebői prépostság birtoka volt. Ennek megszűnte után számos köznemes birtokába jutott.

1288-ban a Ména nembeli Péter fia János vett itt egy részt a Kun Keyran fiaitól.

1317-ben egy oklevél említette Popd-i Péter fia János comest, aki a Temes vármegyei Peel üres földet kérte a királytól, Peel földbe János magistert még ebben az évben be is iktatták.

1333-ban Popd mint egyházas hely volt említve.

A középkorban Temes vármegyéhez tartozott.

A Papdi nemeseket egy 1349-es oklevél említette először. Ezeknek utódai 1349-ben Papd és több más Torontál-, Temes-és Keve vármegyékben fekvő birtokok fölött egyezkednek.

1489-ben Dóczy Imre és a Pető család volt az birtokosa. A 15. század végén pedig az Endrődi Bekesfi családnak, 1494-ben Botha Andrásnak és Tárczai (Tarczay) Jánosnak voltak itt birtokai.

A török hódoltság alatt Papd nem pusztult el. A gróf Mercy-féle térképen Poda néven, a lakott helyek között találjuk. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták.

1806-ban, a kincstári birtokok elárverezésekor az örmény eredetű Gyertyánffy Antal, Lukács és Kristóf vették meg. 1838-ban Bobdai Gyertyánffy Antal, később Gyertyánffy József volt a földesura, a 20. század elején pedig báró Csávossy Gyula örököseinek volt itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet báró Csávossy Gyula 1897-ben építtetett. Ő emeltette a kastéllyal szemben álló hatalmas sírboltot, a Csávossy-mauzóleumot is, az esztergomi bazilika mintájára.

A községhez tartozik: Papdi Gyula-major.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Csenei járásához tartozott.

1910-ben 1182 lakosából 106 magyar, 248 német, 787 román volt. Ebből 337 római katolikus, 13 református, 824 görög keleti ortodox volt.

Nevezetességek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

 
Papd egy régi térképen