Ötvény
Ötvény románul: Utvin, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
| Ötvény (Utvin) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Bégaszentmihály |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bégaszentmihály (Sânmihaiu Român) |
| Irányítószám | 307382 |
| SIRUTA-kód | 158724 |
| Népesség | |
| Népesség | 3345 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 78 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 47″, k. h. 21° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 47″, k. h. 21° 07′ 48″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ötvény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Temesvártól délnyugatra, Bégaszentmihály, Szakálháza , Szabadfalu és Temesság közt fekvő település.
Története szerkesztés
Ötvény nevét 1333-ban Hutneu [Hutuen] néven említette először oklevél.
1334-ben Hutuen Petri, Wtuen, 1808-ban Utvin, 1913-ban Ötvény néven említették.
Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben két ilynevű helység fordul elő és mindkettőben már plébánia is volt.
1388-ban már vásáros hely és Pogány Domokos birtoka, akitől 1399-ben, némely beregmegyei birtokokért Zsigmond király cserélte el.
1456-ban Kysewthwen néven volt említve és Hunyadi János kapta királyi adományul, és még abban az évben Hunyadi László és Mátyás nagybátyjuknak, horogszegi Szilágyi Mihálynak adták. 1540-ben Ötvényi Oláh Jakab birtoka volt.
1552-ben Losonczy István temesi főispán a temesi vár tartozékai között sorolta fel.
1838-ban 103 4/8 egész jobbágytelekből állt. 1848-ig a kamara volt a földesura.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Útfény, Temes vármegyében, Lakja 5 katholikus, 7 zsidó, 1421 óhitű, anyaegyházzal. 4837 hold, ... Földesura a királyi kincstár. | ” |
A 20. század elején Zombori Rónay Mihály és Watz Bálint volt a nagyobb birtokosa.
A községben működő téglagyár a Drinszter és Wetzler cégé volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Központi járásához tartozott.
1910-ben 1440 lakosából 105 magyar, 144 német, 1171 román volt. Ebből 205 római katolikus, 30 református, 1169 görög keleti ortodox volt.
Ötvény környékén több, mára már elpusztult település is állt:
Az egyik dűlő román neve La Piatra (a Kőnél). Egy régi templom alapfalai látszottak itt, ahol valószínűleg a középkorban a község feküdt.
Szentmárialiget szerkesztés
Ide tartozott Rózsamajor és Szentmárialiget is. Utóbbi a 20. század elején Rónay Mihályé volt. Egykor Oláh Miklósé volt, majd Kovács Ákosé lett, aki itt 1896-ban csinos úrilakot építtetett. 1904-ben Rónay Mihály vette meg, az 550 holdas birtokkal együtt. Az úrilakban kb. 4000 kötetes érdekes könyvtár is volt.
Oroszi szerkesztés
A mai Ötvénytől délre fekhetett Oroszi, melyről már 1388-1389-ből vannak okleveles adatok:
1388-ban Szécsényi Frank és Simon birtoka volt, 1399-ben pedig Zsigmond király, 1456-ban Hunyadi János, utána pedig Egyházas-Oroszi néven, Szilágyi Mihály birtoka volt.
Sörmes szerkesztés
Ötvény és Újpécs között fekhetett Selymes vagy Sörmes helység is, melynek 1399-ben Pogány Domokos, 1456-ban Hunyadi János, utána Szilágyi Mihály és 1464-ben Szegedi László voltak a birtokosai.
Közlekedés szerkesztés
A települést érinti a Temesvár–Torontálkeresztes-vasútvonal.
Nevezetességek szerkesztés
- Görög keleti temploma - 1714-ben épült.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.