Főmenü megnyitása

Karsai Elek (Miskolc, 1922. június 14.Budapest, 1986. május 23.) történész, szociológus, egyetemi docens, levéltáros. Az 1945-1990 közötti magyarországi történetírás egyik meghatározó alakja.

Karsai Elek
Született 1922. június 14.
Miskolc
Elhunyt 1986. május 23. (63 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Karsai Lucia
Gyermekei
Foglalkozása történész,
levéltáros,
pedagógus
Kitüntetései SZOT-díj (1966)

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Az Országos Rabbiképző Intézetben, majd a Budapesti Tudományegyetemen filozófiát, szociológiát és pszichológiát tanult. 1947-ben szociológiából szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1947-49 között a Budapesti Tudományegyetem társadalomtudományi intézetének tanársegéde. 1950-től a Magyar Országos Levéltár levéltárosa, majd főlevéltárosa, 1974-től a SZOT Központi Levéltárának igazgatója. Fő kutatási területe a két világháború közötti Magyarország és főként a második világháború időszakának története. 1966-ban SZOT-díjat kapott. Felesége Karsai Lucia (Widmar Lucia) volt (1949-1959), fiai Karsai László történész, valamint Karsai György színháztörténész. Második felesége Szemes Márta (1961-1986).[1]

MunkáiSzerkesztés

  • Gyermekmunka a gyáriparban a kapitalizmus kialakulásától az első világháború kezdetéig (Bp., 1947)
  • A szocializmus útján a magyar nép szabadságáért (Bp., 1947)
  • A fehér terror (Pamlényi Ervinnel, Bp., 1951)
  • Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon 1919-1921 (összeáll., társszerk. Kubitsch Imrével és Pamlényi Ervinnel, Bp., 1953)
  • A magyar nép története, 2., 1849-1945 (Almási Jánossal és Pamlényi Ervinnel, Bp., 1954)
  • A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon 1921-1929 (összeáll., társszerk., Bp., 1956)
  • Iratok az ellenforradalom történetéhez (társszerk., I-V., Bp., 1956-76)
  • Vádirat a nácizmus ellen (Dokumentumok. Szerk. Benoschofsky Ilonával, I-II., III. kötet önállóan, IV. kötet Karsai Lászlóval Bp., 1958-67, 2014.)
  • Darutollasok. Szegedtől a királyi várig (Pintér Istvánnal, Bp., 1960)
  • A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig (Bp., 1961)
  • „Országgyarapítás” – országvesztés (I-II, Bp., 1961)
  • Iratok a Gömbös-Hitler találkozó történetéhez (Bp., 1962)
  • „Fegyvertelen álltak az aknamezőkön… ”. Dokumentumok a munkaszolgálat történetéhez Magyarországon 1939-1945 (I- II, Bp., 1962)
  • A budai Sándor palotában történt 1919-1941 (Bp., 1963)
  • A budai vártól a gyepűig 1941-1945 (Bp., 1965)
  • Számjeltávirat valamennyi magyar királyi követségnek (Bp., 1969)
  • A felszabadulás krónikája (M. Somlyai Magdával, Bp., 1970)
  • Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez, 1944. szept.-1945. ápr. (szerk. M. Somlyai Magdával, I-II, Bp., 1970)
  • Ítél a nép (Bp., 1977)
  • Szálasi naplója (Bp., 1978)
  • A Szálasi per (Karsai Lászlóval, Bp., 1988).

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Karsai Elek. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. november 14.)

További információkSzerkesztés

  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. [Bp.], Táncsics, 1981.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Szücs László: K. E. (Levéltári Szle, 1986. 3. sz.).