Wikipédia

Karsai László (történész)

(1950) magyar történész

Karsai László (Budapest, 1950. szeptember 20.[1] – ) magyar történész, egyetemi tanár, a holokauszt magyarországi elismert kutatója.

Karsai László
Életrajzi adatok
Született1950. szeptember 20. (73 éves)
Budapest
Ismeretes minttörténész
Állampolgárságmagyar
HázastársKelemen Éva
SzüleiKarsai Elek
GyermekekKarsai Dániel
Karsai Péter
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Kutatási területa holokauszt története
Tudományos fokozatdoktori (1978)
PhD (1992)
MTA doktori (2014)
Munkahelyek
Szegedi Tudományegyetem, Jelenkortörténeti Tanszékegyetemi tanár
MTA Történettudományi Intézetkutató, 1987–1994
Jelentős munkáiHolokauszt, 2001
Akadémiai tagságMTA doktora, 2014
Hatással voltKarsai Elek

Tanulmányai, kutatásai szerkesztés

Karsai Elek történész fiaként született, Karsai György testvére. Az ELTE BTK-n tanult történelmet 1970-től 1975-ig. 1975-től 1987-ig, majd 1994 óta napjainkig[2] a JATE BTK új- és legújabbkori történeti tanszékén tanít,[1] 1987-től 1994-ig az MTA Történettudományi Intézetének kutatója.[2] 1999-ben Széchenyi ösztöndíjas.

Doktorátusát 1978-ban szerezte meg.[2] 1992-től PhD fokozattal (dolgozata: A cigány holokauszt Magyarországon),[2] 1999 óta egyetemi tanári címmel rendelkezik.[1] 2014-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora (disszertációjának címe: Szálasi Ferenc. Politikai életrajz).[2]

Kutatási területe a magyarországi cigánykérdés, valamint a holokauszt története.[1]

Magánélete szerkesztés

1975-ben házasodott össze Kelemen Évával, aki 2013-ban hunyt el. Két gyermekük született: Karsai Dániel (1977, alkotmányjogász), és Karsai Péter (1980).[1]

Főbb művei szerkesztés

  • A Szálasi-per (Karsai Elekkel, 1988).[1]
  • Kirekesztők. Antiszemita írások 1881–1992, 1992.[1]
  • A cigánykérdés Magyarországon 1919–1945, 1992.[1]
  • Befogadók. Írások az antiszemitizmus ellen 1882–1993, 1993.[1]
  • Az Endre–Baky–Jarosi-per (Molnár Judittal, 1994).[1]
  • Holokauszt, 2001.[3]
  • A magyar Quisling-kormány. Sztójay Döme és bűntársai a népbíróság előtt, 2004.[3]
  • Szálasi Ferenc – Politikai életrajz. Budapest, Balassi Kiadó, 2016.
  • Szálasi Ferenc naplói (1942–46) Tények és tanúk sorozat. Közreadjaː Karsai László. Magvető Kiadó, 2016
  • Szalai Pál. Politikai életrajz; Raoul Wallenberg Egyesület, Budapest, 2022 (Wallenberg-füzetek)

Díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c d e f g h i j Ki kicsoda?, i. m., 814. o.
  2. ↑ a b c d e SZTE, i. m., Önéletrajz
  3. ↑ a b SZTE, i. m., Publikációs lista
  4. ↑ https://nepszava.hu/1103684_bayer-zsolt-kituntetese-egyre-tobben-kovetik-kaltenbach-jeno-peldajat

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • "Ellenállni a gonosznak". Tanulmányok a 70 éves Karsai László tiszteletére; szerk. Margittai Linda; SZTE Jelenkortörténeti Tanszék, Szeged, 2022
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karsai_László_(történész)&oldid=26986828”