Serényi Béla

Magyar politikus, földművelésügyi miniszter (1866–1919)

Kisserényi gróf Serényi Béla (Pest, 1866. június 16.Budapest, 1919. október 14.) politikus, földművelésügyi miniszter.

Serényi Béla
Serényi Béla-001.jpg
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1917. június 15. 1918. január 25.
Előd Harkányi János
Utód Szterényi József

Született 1866. június 16.
Pest
Elhunyt1919. október 14. (53 évesen)
Budapest[1]
Párt Szabadelvű Párt

Foglalkozás politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Serényi Béla témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Régi magyar nemesi családban született, melyet 1596. június 25-én bárói, 1656. április 7-én grófi rangra emeltek. Apja, Serényi László gróf (1815 – 1893) putnoki földbirtokos, főrendiházi tag, anyja littliczi Bubna Ludmilla (1827 – 1866) grófnő volt. Tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, jogot Budapesten hallgatta, ahol 1890-ben szerzett doktorátust. A census alapján tagja volt a főrendiháznak, s itt szerepelt először; a kormány egyházpolitikáját támogató beszédével keltett feltűnést. A képviselőházban az ipar és a kereskedelem terén vitt kiváló szerepet. Országgyűlési képviselővé a Szabadelvű Párt programjával először a dédesi kerület választotta meg 1896-ban, s innen 1901-ben és 1905-ben újból bekerült a Házba. A Franciaországban és Németországban hosszan tanulmányozott nagyipari gépek közül többet putnoki gazdaságában alkalmazott. 1903. november 18-ától 1905. június 13-áig kereskedelemügyi államtitkár Tisza István kormányában, s megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot. A Nemzeti Munkapárt tagjaként 1910. január 17-étől 1913. június 10-éig a Lukács- és a második Khuen-Héderváry-kormányban földművelésügyi-, 1917. június 15-étől 1918. január 25-éig az Esterházy- és a harmadik Wekerle-kormány kereskedelmi-, majd 1918. február 11-től október 31-éig földművelésügyi minisztere. 1916-ban kilépett a Nemzeti Munkapártból.

CsaládjaSzerkesztés

1890-ben nősült először, losonczi gróf Bánffy Rózát (1869–1949) vette feleségül, de csakhamar el is váltak. Másodszor gyergyószentmiklósi Kövér Pálmát (18761914) vette el. Egyetlen fia első feleségétől született:

Külső hivatkozásokSzerkesztés

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 14.)