Főmenü megnyitása

Theresianum (Bécs)

tanintézet Bécsben

A Theresianum (eredetileg Collegium Theresianum, majd Theresianische Akademie) egy, Mária Terézia főhercegnő, császárné nevét viselő nevelőintézet, akadémia volt Bécsben, eredetileg nemes származású ifjak nevelésére, amely 1938-ig állt fenn. 1767-ben Vácott is létrehoztak egy Theresianum nevű intézetet, amely a bécsi mintát követte. Ma egy magániskola működik Bécsben az épületben (Offentliches Gymnasium der Stiftung Theresianische Akademie).

Theresianum
Theresianum 01.jpg
Ország Ausztria
Település Wieden
Elhelyezkedése
Theresianum (Bécs)
Theresianum
Theresianum
Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 11′ 35″, k. h. 16° 22′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 35″, k. h. 16° 22′ 16″
A Theresianum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Theresianum témájú médiaállományokat.
Mária Terézia császárnő udvaroncai körében
Georg Matthaeus Vischer: A bécsi Favorita palota 1670-es évek
A Theresianum látképe az akadémia parkja felől

Tartalomjegyzék

Magyar elnevezéseSzerkesztés

A Theresianum mellett valaha Teréz-akadémia (pl. A Pallas nagy lexikona szerint) volt a neve, néha Teréziánum néven is emlegetik. (A „Thereziánum” vagy „Theréziánum” írásmódok helytelenek.)

 
Az akadémia parkja ma

Az épületSzerkesztés

A nevelőintézet Bécs mai 4. kerületében a Favorita-kastélyban nyert elhelyezést, amelynek elődje elpusztult az 1683. évi török ostrom alatt; az épületet 1687 és 1690 között Lodovico Ottavio Burnacini tervei szerint, barokk stílusban építették újjá. Az iskolának ma is 50 000 m² (5 hektár) területű parkja van.

AlapításaSzerkesztés

A Collegium Theresianum létrejöttét az 1746. február 24-én aláírt szerződéssel rendelte el az osztrák jezsuita rendtartomány kezdeményezésére a Habsburg császári udvar.[1] A nevelőintézet 1746 novemberében nyílt meg a jezsuita atyák vezetése alatt. Kezdetben csak fizető nemes növendékeket vettek fel évi 100 arany összegű „tartásdíj” mellett. Megnyitásakor a Collegium Theresianum huszonnégy tanulót fogadott be, a névsorban két magyar nemesifjúval, Niczky Józseffel és gróf Perényi Andrással. Mária Terézia 1749. december 30-án kelt alapítólevelében kizárólag nemesifjak részére 10 alapítványi helyet szervezett, és addig is, amíg erre felhasználható egyházi javadalmakat bocsáthat az intézet rendelkezésére, ideiglenesen kincstári javadalmazást biztosított, azzal a kikötéssel, hogy az intézet örökké az ő nevét viselje, és annak szervezetét az ő és utódai beleegyezése nélkül ne változtathassák meg. Nem sokkal ezután az intézet már négy (egy magyar, három osztrák) megüresedett egyházi javadalom birtokában volt; ezekkel, valamint magánszemélyek által és a Magyarország javára tett újabb alapításokkal együtt az alapítványi helyek száma 178-ra emelkedett. Alapításától 1772-ig 724 diákja között 117 magyar volt.[2] A jezsuita akadémiákhoz hasonlóan a Theresianum tanrendje három szintből állt: grammatikából, humaniorából (latin-görög irodalomelmélet és irodalomtörténet, a humanisták szerint e tanulmányok humaniorrá, „emberiesebbé” teszik a növendékeket) és filozófiából. A császári udvar kérésére azonban három-, majd később négyéves jogi stúdium is helyet kapott a képzésben. Az akadémián az 1770-es évek végéig a Habsburg Birodalom legnevesebb tudósai tanítottak.

1773-ban az egyetemet működtető Jézus Társasága (Societas Jesu) katolikus szerzetesrend feloszlatását itt, az akadémia épületében hirdették ki, ami a jezsuiták számára nagy csapást jelentett. 1783-ban a Theresianumot II. József feloszlatta és az épületében mérnöki akadémiát nyittatott. 1797-ben II. Ferenc újra megnyitotta a Theresianumot és a piaristákra bízta a működtetését.[3]

CéljaiSzerkesztés

  • A Mária Terézia-féle alapítványok szerint az intézetnek kettős célja volt: megkönnyíteni a nemeseknek, hogy fiaik magasabb műveltséghez jussanak, és a közszolgálat számára kiválóbb férfiakat nevelni. Eredetileg csak a későbbi gimnázium keretébe tartozó tantárgyakat tanították; később azonban a modern nyelveket és jogi tanulmányokat is felölelte az oktatás, és az intézet akadémia elnevezést nyert. A gimnáziumi tanulmányok befejeztével a növendékek a jogi tanfolyam első és második évében mint bentlakók jártak a Bécsi Egyetemre; a jogi tanfolyam harmadik és negyedik évét a magyar növendékek a Pesti Egyetemen vagy felsőbb engedéllyel más, de feltétlenül magyar jogi tanintézetben voltak kötelesek végezni.
  • Az intézetnek eredetileg kizárólagosan nemesi jellegét I. Ferenc József 1849. szeptember 29-én megszüntette. Ettől fogva polgári reálgimnázium volt, amely a Monarchia főtisztviselői utánpótlásának nevelésére szolgált.
  • A gimnáziumi tanulók az Ausztriában kötelező tanterv szerint nyertek oktatást és tették le az érettségit; a magyar növendékek ezenfelül magyar nyelv és irodalomtörténetből, Magyarország földrajzából és történetéből külön magyar nyelvű oktatást kaptak, és e tárgyakból kötelesek voltak érettségi vizsgát is tenni. Az alapítványos növendékeket mellékköltségek címén legfeljebb évi 200-300 Ft-tal terhelték. Az önköltségűekért évi 1500 forintot kellett fizetni. Ennek fejében az intézet minden tantárgy oktatásáról és teljes ellátásról maga gondoskodott. Mint nevelőintézet az osztrák közoktatásügyi miniszter főhatósága alatt állt. A magyar érdekeket a magyar királyi közoktatási miniszter javaslatára a király által kinevezett magyar kormánybiztos képviselte. A magyar közalapítványi helyek száma a 19. század végéig összesen 31 volt, a király azonban 1896. március 17-én kelt elhatározásával, Magyarország ezredéves fennállásának emlékére öt új magyar teljes alapítványi és tíz, egyenként 500 forinttal segélyezendő félfizetéses hely szervezését rendelte el. A régebbi alapítványi helyekre csakis katolikus, a Ferenc József és Rudolf trónörökös nevét viselő alapítványi helyekre bármelyik bevett keresztény hitfelekezethez tartozó ifjak pályázhattak, ha magyar állampolgároknak Magyarországon született fiaik voltak. Az alapítványi és félfizetéses helyeket a király adományozta a közoktatásügyi miniszter javaslatára. Az intézetben mindenkor két magyar születésű, a magyar nyelvben teljesen jártas tanítót, valamint két ugyanilyen nevelőt (praefectus) kellett alkalmazni. A növendékek előmeneteléről az akadémia igazgatósága minden félév befejezése után 14 napon belül köteles volt a magyar királyi közoktatásügyi miniszternek jelentést tenni. Az 1894–95-i tanévben 36 alapítványos és 31 fizető magyar növendéke volt az intézetnek.

A 20. századbanSzerkesztés

  • A 20. század elején az intézetet a bátaszéki földbirtok jövedelméből tartották fenn. Magyar növendékek 1920 után is jártak ide; tanulmányaikat állami ösztöndíjjal támogatták.
  • Az eredeti intézmény 1938-ban szűnt meg.
  • Ma egy magániskola működik Bécsben az épületben (Offentliches Gymnasium der Stiftung Theresianische Akademie).

Híres diákjaiSzerkesztés

Magyar oktatói és diákjaiSzerkesztés

Ismert magyar oktatóiSzerkesztés

Ismert magyar diákjaiSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Theodor Cicalek: Beiträge zur Geschicte des Theresianums. Mayer, Wien, 1872
  2. Fraknói Vilmos: Széchényi Ferenc
  3. Magyar katolikus lexikon - Theresianum

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés