Főmenü megnyitása

Cserey Farkas (1773–1842)

magyar katonatiszt, író

Nagyajtai Cserey Farkas (Bécs, 1773. október 28. – Bécs, 1842. december 25.) császári és királyi kamarás, később őrnagy, író.

Cserey Farkas
Cserey Farkas (1773–1842).jpg
Született 1773. október 28.
Bécs
Elhunyt 1842. december 25. (69 évesen)
Bécs
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiCserey Farkas
Foglalkozása kamarás,
őrnagy,
író
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserey Farkas témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Idősebb Cserey Farkas fia volt. Bécsben tanult, majd több utazást tett Európa-szerte. Katonai pályáján őrnagyi rangot ért el, és részt vett a napóleoni háborúkban. Az 1817-es éhínség során gabonát osztott a népnek, azonfelül elengedett kétezerkétszáz napszámot és három évi tizedet. Felesége, Haller Krisztina halála után Bécsbe költözött. Az 1820-as évek közepétől egyre jobban eladósodott, szegényen halt meg.

Mint szenvedélyes botanikus krasznai kertjében több száz fát és növényt nevelt; 1813-ban tervezetet küldött be az erdélyi főkormányszéknek egy Kolozsváron létesítendő füvészkertről. Igen művelt férfi volt; Döbrenteinek irodalmi érdemei méltatásául emlékpénzt veretett. Tagja volt a királyi természettudományi s a jénai mineralógiai társulatnak.

Szerteágazó irodalompártoló tevékenységet fejtett ki, és jó barátságban volt Kazinczy Ferenccel, Kis Jánossal, Döbrentei Gáborral, Aranka Györggyel. Támogatta Csokonai Vitéz Mihály emlékművének felállítását, a Döbrentei-féle Erdélyi Múzeum megindítását. Kiadta apjának id. Cserey Farkasnak A magyar és székely asszonyok törvénye (Kolozsvár, 1800.) című munkáját.

A hazai műemlékvédelmi szemlélet korai képviselőjeként indítványozta az egyházi művészet emlékeinek összeírását, adatainak rendszerezését.

MunkáiSzerkesztés

  • A fekete ember, egy tréfa 2 felvonásban. ford. Kolozsvár, 1800. (Gotter után Cs. Farkas. Pesten adatott 1811. okt. 20.)
  • A falusi nevelésnek módgyáról való vélekedés. Nagyvárad, 1806.

KéziratbanSzerkesztés

  • Türedelem és felebaráti szeretet, Eckartshausen után ford. (Kelt Krasznán 1804. dec. 4. ajánlva gróf Széchenyi Ferencnek) és levelei Nagy Gáborhoz (1805. júl. 5., 1806. szept. 20.) a Nemzeti Múzeumban;
  • Leírása azon Hazai Plántáknak, mellyek a ház tartásban, kézmívekben, kereskedésben foganatosan használtatnak
  • Levele Aranka Györgyhöz (1808-ban egy Sebesváralján talált római feliratos kő felől) az erdélyi múzeumban a Mike Sándor-féle gyűjteményben.
  • Levelei, összesen 17 darab, melyeket Wesselényi Miklós báróhoz írt (1806–38.), a család görcsöni levéltárában vannak.
  • Kazinczyval levelezésben állott, annak hozzá intézett 1805–10. leveleiből a Figyelőben (II–IV. 1877–78.) Horváth Döme huszat, a Reformban (1873. 140. 142. 146. 1874. 9. sz.) Molnár Antal 22-öt, a Szépirod. Figyelőben is (1831. 46. 47. sz.) Gyulai Pál kettőt közöl; van még a Vasárn. Ujságban (1870. 24. 25.) kettő s a Kecskeméti Lapokban (1872. 2. sz.) egy. Csereynek Kazinczyhoz írt leveleit (3 kötet) a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára őrzi.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés