Főmenü megnyitása

Nagyajta (románul Aita Mare) falu Romániában Kovászna megyében.

Nagyajta (Aita Mare)
A falu madártávlatból
A falu madártávlatból
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rang községközpont
Irányítószám 527005
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 63786
Népesség
Népesség940 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság841 (2011)[2]
Népsűrűség13,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság482 m
Terület67,97 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyajta (Románia)
Nagyajta
Nagyajta
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 57′, k. h. 25° 33′Koordináták: é. sz. 45° 57′, k. h. 25° 33′
Nagyajta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyajta témájú médiaállományokat.
Unitárius vártemplom

FekvéseSzerkesztés

Sepsiszentgyörgytől 20 km-re északnyugatra az Ajta-patak völgyének torkolatánál, az Olt völgyének jobb parti teraszán fekszik, Középajta tartozik hozzá.

  • Földrajzi helyzet = é. sz. 45° 57′, k. h. 25° 33′

TörténeteSzerkesztés

  • 1332-ben Ahch néven említik először a pápai tizedjegyzékben.
  • A falu nevének eredete a napig tisztázatlan. Benkő József (1929–1814; középajtai, köpeci református lelkész, a harlemi tudós társaság tagja, nyelvész, természettudós) szerint az AJTA megnevezés az ajtó szóból származik, mert akár Barcaságra, akar Sepsiszékre, akar Udvarhelyre szeretnénk utazni, Nagyajtán kell áthaladni. Orbán Balázs szerint e névmagyarázat kissé erőltetett. Szerinte a név ázsiai eredete valószínűbb, amelyet az itt letelepedett őseink hoztak magukkal.
  • A falu 1703-ban vásártartási szabadalmat kapott Lipót császártól, de mivel 1705-ben kitört a kuruc-labanc háború, így ezt nem gyakorolhatta
  • 1783-ban viszont újra megkapta a vásártartási jogot.
  • 1910-ben 1410, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott.
  • 1992-ben 960 lakosából, 882 magyar, 76 román, 2 német volt.
  • Nagyajta Erdővidék egyik kiemelkedő fontosságú faluja. A múltban a Miklósvári járás székhelye is volt. Az 1567. évi összeírás alkalmával NAGIJAIJTA néven szerepel 61 kapuval, s így az akkori Háromszék legnépesebb településeinek egyike volt.
  • Nagyajtán a XVIII. század második felében egy széles iparos réteg alakult ki.
  • A falu 1787-ben országos vásártartási szabadalmat kap, amelynek hagyománya napjainkig fennmaradt. Évi vásárai a Julianna napi, áldozócsütörtöki és kis boldogasszony napi vásárok.
  • Nagyajta hírneve a falu nagy szülöttének, Kriza Jánosnak (unitárius püspök, a székely népköltészet gyűjtője) köszönhetően messze eljutott.
  • A falu látványosságai az Unitárius vártemplom, a Kriza János emlékház, a református templom, gyönyörű festett mennyezetű eklektikus stílusú kultúrház, melynek előadóterme felvette Nagyajta másik nagyra becsült szülötte Bihari József (1901-1981) kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét.

LátnivalókSzerkesztés

http://www.erdtv.com/show/nagyajtai-ertektar-es-kopjafaavato-392

Kríza János EmlékházSzerkesztés

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/75/Nagyajat_Kriza_Janos_emlekhaz.JPG

Nagyajta nemcsak műemlék vártemplomáról híres, hanem jeles szülöttjéről Kriza János (1811-1875) unitárius püspökről is, akire ma a faluban bronz plakett mellszobor és kiállítás emlékeztet. A helyi iskola a nevét viseli.

Kriza János nemcsak egyházi főméltóságként alkotott maradandót, hanem kiváló folklórgyűjtő költő és műfordító is volt. Főműve az 1863-ban kiadott Vadrózsák című Székely népköltési gyűjtemény, amely több kiadást megért. Irodalmi munkássága elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia a tagjai közé választotta.

Nagyajtán az egykori unitárius harangozói lakást Kriza János Emlékházzá alakították. Ennek egyik helyiségében a Kriza munkásságát bemutató kiállítás látható, a másik terem az életműhöz kapcsolható néprajzi tárgyegyüttesek ad otthont. A vártemplom elõtt található az 1920-as években épült ingatlan, amelyben Kriza János életmûvét ismertetõ kiállítás kapott helyet. Kriza János (Nagyajta, 1811. június 28. – Kolozsvár, 1875. március 26.) néprajzkutató, költõ, mûfordító, népköltészeti gyûjtõt és szakíró. Neve mindenekelõtt a Vadrózsák címû népköltészeti gyûjteménnyel fonódott össze. „Kriza fél emberéletnyi munkával annyi értéket halmozott fel, amennyit, és amelyhez hasonlót utódai közül senkinek nem sikerült találnia. „ (Faragó József) Az unitárius egyház püspöke tizennégy éven át, a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja, vezetõ munkatársa a Kisfaludy Társaságnak. Az emlékház eredeti berendezését 2011-ben alakították át dr. Püski Anikó irányításával, Kemény Gyula látványterve alapján. Az emlékház egyik szobájában néprajzi kiállítás kapott helyet.

Nagyajtai Benkő József KultúrotthonSzerkesztés

  • Az önkormányzat 2008-ban hívta segítségül Hlavathy Károlyt, aki elkészítette a felújítás tervét. A pénzt biztosító kormányrendelet módosítása miatt – előnyben részesítették a víz- és csatornahálózatok korszerűsítését – a közel nyolcszázezer eurós beruházás elmaradt. Ezt követően többször is próbálkoztak, de újabb lehetőség csak 2015-ben adódott, amikor az említett ügynökségnél megjelent az a kiírás, amely félmillió euró értékig lehetővé tette ingatlanok restaurálását.
  • Ez a pénz nem lett volna elég teljes egészében a tervezettek megvalósítására, de a tanács úgy döntött, mégis belevágnak.
  • Bihari Edömér polgármester szerint jól mérték fel a helyzetet, amikor igent mondtak a lehetőségre, hiszen a legfőbb célkitűzéseket meg tudják valósítani.
  • „Örvendek, hogy két komoly, közösségünk számára fontos beruházást kezdhettünk el. Nagyon remélem, zökkenőmentesen haladnak majd a kivitelezéssel, s mihamarabb használatba vehetjük őket. Nagy szükségünk van mindkét létesítményre” – mondotta a község polgármestere.

Ravatalozó házSzerkesztés

  • A ravatalozó építése 354 ezer lejébe kerül a községházának, s várhatóan már jövő nyárra, őszre elkészül.
  • A tetszetős, néhány elemében a vártemplom stílusából ihletett épületet – ajtaja gótikusnak hat, előterének oszlopai a vár építészetét idézik, faragásai leveles mintázatúak – annak a teleknek az alsó harmadára húzzák fel, amelyet az unitárius parókia mellett vásároltak meg.
  • Volt olyan elképzelés is, hogy ne az aljban, hanem fentebb kapjon helyet a ravatalozó, de úgy igencsak közel lett volna a vártemplomhoz, azaz különleges engedélyeket kellett volna beszerezniük, s talán nem is illett volna a faluképbe, ha az úttól olyan messzire kerül.
  • Bihari Edömér polgármester sajnálja, hogy a telken levő öreg faházat nem tudják megmenteni – állapota olyan gyenge, hogy jóformán újjá kellene építeni –, pedig elég nagy lenne ahhoz, hogy egy néprajzi gyűjteményt befogadhasson.

Reformárus templomSzerkesztés

  • A reformátusok mostani temploma 1847-ben épült, a harangtornyot 1856-ban fejezték be.
  • Karzat- és padlóinak kazettáit sajátos virágdíszítéssel néhai. Vajdáné Pánczél Johanna nyugalmazott tanítónő festette 1999-ben.
  • Készítésében segített néhai. id. Vajda Gyula nyugalmazott tanító, unitárius jegyző.

Az Unitárius ÁldásházaSzerkesztés

  • A nagyajtai unitárius parókia udvarán, a templomot övező várfal szomszédságában található ez a konferencia terem.
  • Tréningek, baráti és társas összejövetelek megtartására alkalmas helységet ajánlunk. Kisebb volumenű és létszámú szemináriumok, továbbképzések, rendezvények, értekezletek, lebonyolítására kiválóan alkalmas.

Az Unitárius VártemplomSzerkesztés

  • A nagyajtai unitárius templom a falu déli részében, egy magaslaton látható. A község közösségi építkezéseinek legrégibb, legjelentősebb műemléke egy szabálytalan alakú, magas várfallal övezett udvar közepén áll.

A templom története

  • A települést először az 1332-es pápai tizedjegyzékben Ahach néven említették. 1459-ben Magaytha néven szerepelt a korabeli dokumentumokban. Az 1567-es regesztrumban 61 kapuval jegyezték be.
  • Nagyajta első templomának építési ideje a 13-14. századra tehető. Az épület szentélyét a 15. század folyamán lebontották, és helyébe a ma is meglévő hajóval egyforma szélességű, csúcsíves szentélyt építették.
  • Az enyhén csúcsíves diadalív valószínűleg 1512-ben készült, ezt az évszámot az 1956. évi javítás alkalmával tárták fel.
  • 1710-ben készült a templom reneszánsz kőszószéke, amely régiségét tekintve Erdély hatodik faragott szószéke.
  • Az 1802. évi földrengéskor a 15-16. század fordulójáról származó harang- és védelmi torony megrongálódott, a hajó kőbordái meglazultak és életveszélyessé váltak.
  • A javítások alkalmával a dongaboltozatot egyszerű vakolattal alakították ki, a tornyot egy emelettel alacsonyabbra építették, de az 1838-as és az 1977. évi földrengések újra megrongálták.
  • A hajó nyugati végében, a szentély nagyobbításának idején egy faragott kőkarzat volt, amely az 1802-es földrengéskor megsemmisült, amikor a torony és a harangok rázuhantak. A karzat faragott köveit beépítették az új torony falaiba, helyébe deszkából 1806-ban újat készítettek, s ezt cserefa oszlop tartja.
  • Az egyházközség első orgonáját feltehetően 1845-ben készítette Eindreas Eitel orgonaépítő, amelyet később a Fogarasi Unitárius Egyházközségnek adományoztak.
  • A templom faragott kőrámájú, csúcsíves ablakai a szentély építésének idejében készültek, amelyekről Orbán Balázs is említést tett 1864-ben.
  • A templomot többször is sújtó földrengés 1879-ben szükségessé tette az összetöredezett kő ablakkeretek, és a hiányos ólomkarikák helyettesítését búzakalász formájú, egyszerű deszkarámájú ablakokkal. A keleti falon megmaradt egy befalazott ablak, amely töredezettségében is mutatja eredeti szépségét.
  • Az 1970-es években a szentélyrész északi falán kibontottak egy homokkőből faragott, gazdagon tagozott, szemöldökgyámos, késő gótikus sekrestyeajtó keretet.

Templombelső

  • A szabálytalan alakú, magas várfallal övezett udvar közepén áll a 15. századi késő gótikus templom. A műemlék épület középkori jellegét az aránylag hosszú, poligon záródású szentélye, valamint a dongával boltozott mennyezete őrzi, amely kettősen hornyolt terrakotta bordákból áll.
  • A bordák hálózata a boltozat gerincén lévő négy kör alakú, egyszerű díszítésű boltzárókövekből indul ki és a mennyezetet átszőve az oldalfalakba beépített címerpajzshoz hasonló tartófejeknél végződik.
  • A szentély délkeleti oldalfalán magas, keskeny csúcsíves ablakok nyílnak, északi oldalán teljes épségben egy késő gótikus sekrestyeajtó kerete látható.
  • A szentélyt az átépített hajótól egyszerű vállkövekből kiinduló, enyhén tört diadalív választja el.
  • Az eredeti hajó csúcsívessé alakításának egyik bizonyítéka a gótikát jellemző külső támpillérek építése. Míg a szentélynél ezek szervesen egybeépültek a falakkal, addig a hajónál az utólagos hozzáépítés miatt a támpillérek sokszor elváltak, javításra szorultak.
  • Az északi falhoz illesztve egy kehely alakú, homokkőből faragott, feljáróval ellátott késő reneszánsz kőszószék látható. Címerpajzsán a fiait begyéből etető madár motívuma figyelhető meg a következő felirattal:

"Dónáth György költsége kinek ez cimere 1710-be ez oltárt emelte". Az oldalpajzsokon bibliai idézetek olvashatók.

Vargyasi festett kazetták és székek

  • A karzatmellvéden és a padokon festett kazetták láthatók, amelyeket a vargyasi székely népművész Sütő Béla készített 1969-ben. A mester az egyházközség részére egy emberpárt ábrázoló eskető székpárt is adományozott.
  • A templomban látható egy festett, égetett agyag úrasztali váza, amely a kopjafával övezett, csillagösvényen vágtató Csaba királyfit ábrázolja. A váza másik oldalán az unitárius címer látható.
  • A volt szentélyrész keleti végében felépített karzaton található orgonát Rieger Ottó budapesti orgonaépítő mester készített 1912-ben. A hangszer egy szép kivitelezésű neobarokk szekrényben látható, amely napjainkig megőrizte eredeti formáját, faragott részei aranyozottak, illetve égővörössel festettek.
  • A szászföldi vártemplomok mintájára a templom padlásterén a középkorban védelmi körfolyosót képeztek ki és a koronázó párkányon nyílkilövő lőréseket vágtak, amelyek részben befalazva ma is megtekinthetők.
  • A harangtorony, amely a múlt század elején nyerte el mai formáját, 6 méter magasságig középkori eredetű. Emeleti falainak vastagsága 1,20 méter, a legfelső emelet mindenik oldalán félköríves záródású hangablakok nyílnak.

Várfal

  • A műemléktemplomot reneszánsz hatású, szabálytalan négyszög alaprajzú várfal övezi. A védőfalat valószínűleg a 16. század második felében kezdték építeni, és a 17. század első felében fejezték be. A terméskőből készült falak magassága 5 méter. Egykor a sarkakon, illetve a keleti fal közepén kapurések voltak. Később az északnyugati, a délkeleti sarokra, valamint a védő- és az északi fal közepére háromszintes, ék alakú, olasz reneszánsz kapubástyát építettek.
  • A keleti oldalon elfalazott ajtó szemöldökgerendáján egy korabeli véset olvasható, amely a bástyák építésének befejezési időszakára utal:

"ANO 1622 IOAN: PA: ET LUCAS B"

  • Mivel Erdély területén az olaszbástyás kastélyok kialakulása az 1615-1630 közötti időszakra tehető így valószínű, hogy a bástyák Bethlen Gábor uralkodása alatt épültek. Szintén a fejedelem uralkodása alatt egészítették ki a falak tetejét fogas pártázattal, amelynek vízelvezető szerepe is volt, ugyanakkor a falakon lappancsos lőréseket képeztek ki. A várfalakat nagyméretű védősánc övezi, amely a vártemplomot körülvevő temetőhöz tartozik.
  • Orbán Balázs A Székelyföld leírása c. könyvében a kapubástya előtti védőtoronyról a „barbakántról” tett említést, amely napjainkban már nem látható.

Nagyajtai "Kríza János" Gimnázium I-VIII osztálySzerkesztés

  • A Kriza János Gimnázium padjait közel háromszáz gyermek koptatja. *Első látásra azt mondanánk, ilyen létszám mellett egészen biztosan nem fenyegeti a megszűnés veszélye. Megszűnésről tényleg nem kell beszélni, de vannak figyelmeztető jelek, hogy ez a kedvező helyzet változhat. Idén például nem indul önálló előkészítő osztály: a soron következő nemzedék olyannyira kis létszámú, hogy a második osztályosokkal kellett összevonni őket.
  • A születési statisztikák azt mutatják, a következő néhány esztendőben nem lesz hasonló gond, de aztán ismét jöhet egy ilyen hullámvölgy.
  • A nagyajtaiaknak éppen ezért létfontosságú, hogy a környékbeli településen élők számára vonzóak legyenek, s gyermekeiket ide hozzák.
  • Az iskola vezetősége nem hajt az apácai, miklósvári és bölöni iskolák diákjaira, nem népszerűsíti tevékenységét, de azért nem utasítja el a máshonnan érkezőket, sőt, a polgármesteri hivatal az ingázásukat is megoldja.
  • Gazdag Katalin igazgatónő szerint a legjobb, amivel felhívhatják magukra a szomszédos falvakban lakók figyelmét, az, hogy szakképzett, a faluhoz ragaszkodó, évek óta ott tanító tanári karukkal olyan munkát végeznek, amely elismerést vált ki.
  • „Tanáraink rengeteg tantárgyversenyre készítették fel diákjaikat, akadnak jó hangú gyermekek, akik népdalversenyen teljesítettek szépen, és sportolóink sem vallottak szégyent. Megjegyzem, nemcsak versenyekre járunk, hanem mi magunk is szervezünk különféle eseményeket.

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született a nagyajtai Cserei család több neves tagja.
  • Itt született 1778-ban Molnos Dávid természettudós.
  • Itt született nagyajtai Kovács István (1799–1872) történész, jogász, az MTA tagja, az erdélyi történetírás úttörő alakja.
  • Itt született Kriza János (1811–1875) unitárius püspök, teológiai tanár, költő, néprajzkutató, nyelvész.
  • Itt született 1805-ben Bara István költő.
  • Itt született Nyiredy Géza (1861. április 20.Kolozsvár, 1914. június 11.) kémikus, bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár.
  • Itt született Bihari József (1901–1981) Kossuth-díjas színművész.
  • Itt született Kisgyörgy Zoltán (1929. március 31.) gyógyszerész, docens, gyógynövénykutató.
  • Itt született Mojszesz Frigyes sporttörténész, sportstatisztikus 1931 január 15-én
  • Itt született Moyses Márton székely diák, aki 1956-ban több társával a magyar forradalom segítségére indult, de elfogták, majd elkeseredésében 1970-ben, Brassóban felgyújtotta magát.
  • Itt hunyt el nagyajtai és miklósvárszéki Cserei Mihály (1667–1756) magyar nyelvű erdélyi emlékíró, a magyar barokk irodalom jelentős alakja.
  • Sokat tett a falu közművelődéséért Biró Albert (1880–1951), aki a Polgári Olvasóegylet tagjaként, és fényképészként megörökítette a falu életét a múlt században. Képei és a faluról kiadott levelezőlapjai a helyi könyvtárban vannak.
  • Itt lakik Barabás Mihály nyugalmazott igazgató úr, akinek 2018-ban kiadták a Növényi ornamentika Erdővidék népi díszítőművészetének világában című könyvét, amelyben
  • Itt született 1977-ben jelenleg is polgármester Bihari Edőmér

Ismertebb személyekSzerkesztés

  • Polgármester = Bihari Edőmér
  • Alpolgármester és unitárius gondnok= Barabás András
  • Titkár = Bartha István-Zsolt
  • Unitárius lelkész = Fekete Levente
  • Református lelkész = Bölöni Bartha Attila
  • Református gondnok = Fülöp Árpád
  • Háziorvos = Dr. Kelemen-Karikás Eleonóra
  • Közbirtokossági elnök = Kóródi István

Faluban találhatóSzerkesztés

  • Vállalkozások/építmények:
    • 3 vendéglő/bár
    • 6 kisbolt
    • 2 pékség
    • 1 kultúrotthon Benkő József
    • 1 rendőrség
    • 5 Asztalos/Faipari műhely
    • 1 orvosi rendelő
    • 1 malom
    • 5 templom (Református, unitárius, ortodox, román, katolikus)
    • 3 farm
    • 1 tejcsarnok
    • 2 park
    • 1 posta
    • 1 iskola Kríza János
    • 1 óvoda

HivatkozásokSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

KépekSzerkesztés