Bihari József

(1901-1981) Kossuth-díjas magyar színész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 9.

Bihari József[3] (Nagyajta, 1901. január 14.Budapest, 1981. február 25.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész.

Bihari József
1939-ben
1939-ben
Született1901. január 14.
Nagyajta[1]
Elhunyt1981. február 25. (80 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszínész
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (25-1-47/1)[2]
Színészi pályafutása
Aktív évek1928–1980
Tevékenységszínész
Díjai
Kossuth-díjak
1951, 1953
Kiváló művész-díj
1953
Érdemes művész-díj
1952

A Wikimédia Commons tartalmaz Bihari József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Vasúti tisztviselő volt Erdélyben, majd Magyarországra települése után munkásként, később könyvelőként dolgozott.

Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját 1928-ban végezte el, és az Országos Művész Színház tagjává vált. A társulat Szentiványi Béla irányításával irodalmi értékű műveket mutatott be a vidéki közönségnek (Ibsen, Pirandello, Goethe stb.).

1935-ben a Vígszínház szerződtette, majd 1945-ben átszerződött a Nemzeti Színházba, és itt is fejezte be karrierjét 1965-ben történt nyugdíjazásakor. Ezután már csak ritkán lépett föl.

Egyszerű, megfontolt alakítások, belső szenvedélyek hiteles, művészi megjelenítése volt jellemző Biharira. Ironikus, fanyar humorú művész volt, aki szülőhazájából tiszta, szép és ízes beszédet hozott magával, ennek előnyeit a színpadon is képes volt érvényesíteni. Egyszerű származású figurákat, népies epizódszerepeket alakított, amely szerepeket nem is alakította, hanem teljességgel átélte. Átható tekintetével, metakommunikációjával szavakba nem önthető belső konfliktusokat érzékeltetett.

Katona József Bánk bánjában Tiborc szerepének megformálását a mai napig történeti jelentőségűnek értékelik, tanítják a főiskolán. Legemlékezetesebb filmszerepei közé tartozik a Szőts István-rendezte Emberek a havason Ütő Mártonja és Veréb Jani megformálása a Szakadék c. filmekben.

Emlékezete

szerkesztés

1981-ben a Magyar Televízió portréfilmet készített róla. A IX. kerületben található Nemzeti Színház bejárata mellett elhelyezett domborművek közül az egyik Bihari József arcképét örökíti meg.

 
Bihari József emlékplakettje Nagyajtán a kultúrotthon falán

Színpadi szerepei

szerkesztés

Játékfilmek

szerkesztés

Tévéfilmek, televíziós sorozatok

szerkesztés

Rajzfilmek

szerkesztés

Hangjátékok

szerkesztés
  • Bibó Lajos: A csodadoktor (1936)
  • Farkass Jenő: A gyermek (1941)
  • Tamási Áron: Vitéz lélek (1941)
  • Bakó József: Ezerhold (1946)
  • Hauptmann: A bunda (1946)
  • Maxim Gorkij: Mint a gyerekek (1946)
  • Tamási Áron: Énekesmadár (1946)
  • Tamási Áron: Hullámzó vőlegény (1947)
  • Tamási Áron: Tündöklő Jeromos (1947)
  • Mihail Sadoveanu: A fejsze (1948)
  • Alexej Tolsztoj: A vörös kakas (1949)
  • Lev Tolsztoj: A sötétség hatalma (1950)
  • Karinthy Ferenc: Kőművesek (1951)
  • Bárány Tamás: Vasból való vár (1952)
  • Baróti Géza: Forró föld (1952)
  • Halász Péter: 800 csille szén (1952)
  • Vészi Endre: A vashuta emberei (1952)
  • Katona József: Bánk bán (1955)
  • Gergely Sándor: Pereg a dob (1960)
  • Dévényi Róbert-Lóránd Lajos: 66 óra (1961)
  • Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről (1961)
  • Vészi Endre: A Piros Oroszlán (1962) – Útkaparó
  • Hauptmann: A bunda (1962)
  • Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1962)
  • Mauriac, Francois: Viperafészek (1962)
  • Mikszáth Kálmán: Lapaj a híres dudás (1962)
  • Friedrich Schiller: Ármány és szerelem (1963)
  • Tamási Áron: Énekes madár (1963)
  • Hawthorne: Skarlát betű (1964)
  • Raggamby András: A bicska (1964)
  • Vészi Endre: Statisztika (1964)
  • Németh László: Eklézsia-megkövetés (1965)
  • Schneider, Rolf: A harmadik keresztesháború (1965)
  • Sós György: Köznapi legenda (1965)
  • Illyés Gyula: Lélekbúvár (1966)
  • Szergej Zaligin: Az Irtis mentén (1966)
  • Balogh László: Fekete tó, fekete ég (1967)
  • Darvas József: Harangos kút (1967)
  • Solohov, Mihail: Csendes Don (1967)
  • Karikás Frigyes: Mindenféle emberek (1968)
  • Kozmac-Mejak: Tantadruj (1968)
  • Homérosz: Odüsszeia (1970)
  • Németh László: II. József (1970)
  • Áprily Lajos: Idahegyi pásztorok (1971)
  • Hegedűs Géza: Szemiramisz szerelme (1971)
  • Nagy Lajos: Három boltoskisasszony (1971)
  • Németh László: Gyász (1971)
  • Theodor Weissenborn: Hősi példa (1971)
  • Történet a szerelemről és a halálról (1971) – Harmadik remete
  • Gogol: A szorocsinci vásár (1972)
  • Áprily Lajos: Álom a vár alatt (1974)
  • Borchert, Wolfgang: Az ajtón kívül (1975)
  • Galgóczi Erzsébet: Nyári gyakorlat (1975)
  • Hegedűs géza: Istennők szerelme, avagy a kivétel is törvény (1975)
  • Hubay Miklós: Tüzet viszek (1975) – Az öreg kürtös[4]
  • Mocsár Gábor: Riasztólövés (1975)
  • Szaltikov-Scserdin: Juduska (1975)
  • Király László: Kék farkasok (1976)
  • Sütő András: Kék álhalál (1976)
  • Eötvös József: Éljen az egyenlőség (1977)
  • Bözödi György: Nyugtalan pásztorok (1978)
  • Erich Knight: Gyere haza, Lassie! (1978)
  • Lendvay György: Holnap kupaszerda (1980)
  • Csemer Géza: Forintos doktor (1982)
  1. a b c Freebase-adatdump. Google
  2. http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-b.htm, 2019. augusztus 26.
  3. Egyes forrásokban vezetékneve: Bihary
  4. Tüzet viszek – Rádiójáték. [2020. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 23.)

További információk

szerkesztés