Theresianum (Vác)

A váci Theresianum a bécsi Collegium Theresianum mintájára létrehozott, a nemesi ifjak oktatását szolgáló, 1767 és 1784 között fennálló tanintézet volt.

Theresianum
Névadó	Mária Terézia magyar királynő (ember)
Hely	Magyarország, Vác
Típus	iskola
Elhelyezkedése
Theresianum Pozíció Pest vármegye térképén
é. sz. 47° 46′ 57″, k. h. 19° 07′ 20″47.78241, 19.12222

Története

Alapításának gondolatát Koptik Odó celldömölki apát vetette fel még 1742-ben, de végül csak Mária Terézia királynő 1767-es rendelete nyomán nyithatta meg kapuit. A piarista rend kezelésében álló iskola a Migazzi Kristóf (Christian Anton von Migazzi) püspök által biztosított palotában működött, magába olvasztva az 1762-ben alapított, ugyancsak nemesi akadémiaként működő Migazzi-konviktust.

Később új épületet emeltek részére a Duna-parton. 1777-ben költözhetett új épületbe a Theresianum. 1782-ben gróf Migazzi kristóf bécsi érsek adományából átépítették a gimnázium Konstantin tér felőli homlokzatát.

II. József császár és király 1784. szeptember 20-ai rendelete nyomán a tanintézet működése megszűnt.

Utóélete

1808-ban az országgyűlés itt alapította meg a Ludovika Katonai Akadémiát, de azt végül nem itt, hanem 1825-ben Pesten nyitották meg. Egy darabig rendeltetés nélkül állt, 1834-ben Nádasdy Ferenc váci püspök vásárolta meg, tébolydának ajánlotta fel. Átalakítása megkezdődött, de nem fejeződött be.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után, 1852-ben az új osztrák birodalmi büntető törvénykönyv életbe lépésével új börtönöket hoztak létre, a volt Theresianumot 1854–1858 között 600 férőhelyes fegyintézetté alakítottak át, a pesti fegyintézetet ide helyezték át. Az első rabot 1855. november 20-án költöztették be. 1885-ben modern elvek szerint átépítették, ekkor bővítették ki ki az elítéltek munkáját biztosító Duna-parti műhelyépületet is.

Jelenleg a Váci Fegyház és Börtön működik benne.

Források

• Katolikus lexikon