Szterényi József
Báró Szterényi József, születési nevén Stern József (Lengyeltóti, 1861. november 5. – Budapest, 1941. február 6.) zsidó származású magyar politikus, kereskedelemügyi miniszter, iparfejlesztési és iparoktatási szakértő. Szterényi Hugó mineralógus és tanár öccse.
| Szterényi József | |
 | |
| Magyarország kereskedelemügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1918. január 25. – október 31. | |
| Előd | Serényi Béla |
| Utód | Garami Ernő |
| Születési név | Stern József |
| Született | 1861. november 5.[1] Lengyeltóti |
| Elhunyt | 1941. február 6. (79 évesen)[2] Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Párt | Országos Alkotmánypárt |
| Foglalkozás |
|
| Vallás | kálvinizmus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szterényi József témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésApja Stern Albert (1826–1888)[3] újpesti rabbi volt. Fia református hitre kikeresztelkedett,[4] és mint újságíró kezdte pályafutását Budapesten, 1888-ben megalapította a Brassó című politikai napilapot. 1885-től 1889-ig az erdélyi ipari és kereskedelmi egyesület főtitkára volt. Többször beutazta ipari és kereskedelmi tanulmányok céljából a Balkán államait és Kis-Ázsia egy részét. 1889-ben fölkeltette Baross Gábor kereskedelmi miniszter figyelmét, aki erdélyi iparfelügyelőnek nevezte ki.
Bár felsőfokú végzettsége nem volt, 1890-ben Baross pártfogásával bekerült a kereskedelemügyi minisztériumba, ahol kezdetben iparfejlesztési ügyekkel foglalkozott. 1896-ban országos iparoktatási főigazgató, 1900-ban miniszteri tanácsos, 1905-től 1910-ig államtitkár, ebből az időből nevéhez fűződik az ipartörvény módosítása. 1906 és 1918 között Brassó alkotmánypárti országgyűlési képviselője.
1906 tavaszán, a Wekerle-kormány megalakulásakor Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter őt hívta meg politikai államtitkárnak, a kormány bukása után pedig az Agrárbank elnöke lett. Ezt az állást egy nagy bankcsoporttól kapta, amiért korábban a minisztérium nevében velük kötött szerződést a dalmát vasút kiépítésére, az indokoltnál legalább százmillióval drágábban és a konkurencia ajánlatánál még drágábban.[5]
1918-tól kereskedelemügyi miniszter a harmadik Wekerle-kormányban. Az őszirózsás forradalom idején a minisztertanács internáltatta mint a forradalmi vívmányokat veszélyeztető egyént.
1918. április 15-től kijelölt miniszterelnök, az immáron harmadik alkalommal lemondott Wekerlét váltandó mint kijelölt miniszterelnök egy hónap alatt sem sikerült kormányt alakítania, így május 8-a után, most már utoljára újfent Wekerle alakíthatott kormányt (az általa vezetett kabinetek sorában hatodik próbálkozásaként). 1919-ben a Károlyi-kormány internálta, a Tanácsköztársaság alatt a Gyűjtőfogházban tartották fogságban.
1920-ban és 1926-ban pártonkívüli képviselő, 1927-től felsőházi tag. Nemzetközi tárgyalásokon és öt éven át a Népszövetségben mint főmegbízott volt jelen.
1941-ben hunyt el életének 80. évében. Halála előtt súlyos epe és májbántalmakat szenvedett.[6][7] A Fiumei Úti Sírkertben helyezték nyugalomra.[8]
Művei
szerkesztés- A takarékszövetkezetekröl (1884);
- Törökország kereskedelmi viszonyai (1889);
- Az iparoktatás külföldön (1894);
- A háziipar Magyarországon (1895);
- Magyarország nagy- és mezőgazdasági ipara (1895);
- A kézügyességi és háziipari oktatás Magyarországon (1896);
- Az iparoktatás Magyarországon, Budapest, 1897 (a mű franciául és németül is megjelent);
- A magyar szent korona országainak gyáripara (20 köt., 1901);
- Az iparoktatás Magyarországon és külföldön (1909);
- Emlékirat az iparfejlesztésről (1909);
- Régmúlt idők emlékei (1925).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Szterényi József, báró, Stern, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15306.htm
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ http://vmek.niif.hu/04000/04093/html/szocikk/14619.htm
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Ujsag_1941-02/?query=%22Szter%C3%A9nyi+J%C3%B3zsef%22&pg=71&layout=s
- ↑ Lengyel Géza: i.m. 71. oldal.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/DebreczeniUjsag_1941_02/?query=%22Szter%C3%A9nyi+J%C3%B3zsef%22&pg=44&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Delmagyarorszag_1941_02/?query=%22Szter%C3%A9nyi+J%C3%B3zsef%22&pg=51&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MiskolciReggeliHirlap_1941_02/?query=%22Szter%C3%A9nyi+J%C3%B3zsef%22&pg=41&layout=s
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Lengyel Géza. Magyar újságmágnások. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó, 70–73. o. (1963) Irodalomtörténeti füzetek 41. szám.
Egyéb irodalom
szerkesztés- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
