Buza Barna

Buza Barna (Tolcsva, 1873. január 1. – Budapest, 1944. május 2.) magyar politikus, miniszter, ügyvéd.

Buza Barna
Magyarország földművelésügyi minisztere
Hivatali idő 1918. október 31. – 1919. március 21.
Előd	Serényi Béla
Utód	Csizmadia Sándor
Magyarország igazságügy-minisztere (ideiglenesen, csupán öt napig)
Hivatali idő 1918. október 31. – 1918. november 3.
Előd	Tőry Gusztáv
Utód	Berinkey Dénes
Született	1873. január 1. Tolcsva
Elhunyt	1944. május 2. (71 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Párt	Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (kb. 1889/1890-1916) „Károlyi-párt” (1916-1919)
Választókerület	Sátoraljaújhely (1905-1910)
Foglalkozás	ügyvéd, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Buza Barna témájú médiaállományokat.

Életpályája

1897-től a felsőmagyarországi Hírlap szerkesztője volt. 1906-tól a Budapest, 1908-tól a Magyarország című lap újságírójaként működött. Az 1905-ös választásokon a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt színeiben indult és nyert Sátoraljaújhelyen. A Kúria ekkor megsemmisítette mandátumát és új választást rendelt el, azonban az új választást is megnyerte, ezúttal már vita nélkül. Az 1906-os választásokon sikerült újráznia, 1910-ben azonban már nem. Több választáson nem indult.

1914-ben elkísérte Károlyi Mihályt amerikai körútjára. Mikor Károlyi 1916-ban kilépett a Függetlenségi Pártból és saját pártot alapított (lásd: „Károlyi-párt”) ő is követte.

1918. október 24-én a Magyar Nemzeti Tanács tagja lett. Az őszirózsás forradalom győzelmét követően, 1918. október 31-től 1919. március 21-ig a Károlyi Mihály-kormány és a Berinkey-kormány földművelésügyi minisztere, Károlyi földreform-elképzeléseinek képviselője. Elkészítette a földosztásról szóló úgynevezett "néptörvény"-t (1919: 36. tc.), amely szerint az 500 holdon felüli nagy- és a 200 holdon felüli egyházi birtokokat részes térítés ellenében kisajátították, s főként 5-20 holdas családi birtokokként kiparcellázták volna.

A Károlyi-kabinetben az igazságügy-minisztérium ideiglenes vezetésével is megbízták (alig öt napig, 1918. október 31-től november 3-ig). Ezalatt a pár nap alatt igazságügy-miniszteri tisztségében összesen 2 millió koronát utalt ki a Területvédő Liga megalakítására.

A csehszlovák és a román katonai agresszió végül a Berinkey-kormány politikai bukását hozta, amivel a kommunisták átvették a hatalmat és 1919. március 21-én kikiáltották a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Ezzel Buza miniszteri és politikai karrierje is befejeződött, a közélettől ezután visszavonult.

A Tanácsköztársaság megdöntése után antibolsevista, revizionista munkákat írt, 1921-től a fővárosban ügyvédi gyakorlatot folytatott. Számos verse és más szépirodalmi munkája jelent meg, főként Krónikás álnéven.

Művei

• A magyarság jövője (Budapest, 1918)
• Magyarország igaza (Budapest, 1919)
• Hogy veszett el Magyarország? (Budapest, 1921) https://mek.oszk.hu/20700/20732/20732.pdf
• Öt év multán. A Károlyi korszak előzményei (Budapest, 1923)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Életrajza az 1906-1910-es országgyűlés Magyar Tudósító-féle almanachjában
• Életrajza az 1906-1910-es országgyűlés Sturm-féle almanachjában

További információk

• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny.
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.