Főmenü megnyitása

Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája

A Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, vagy rövidebben (Magyar) Területvédő Liga (TEVÉL) az első világháború végén a Károlyi Mihály-kormány segítségével alakult országos politikai propagandaszervezet volt, ami a történelmi Magyarország területi egységének megóvását tűzte zászlajára.

Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája
Emblem of the Hungarian Territorial Integrity League.svg
Emblem of the Hungarian Territorial Integrity League.svg

Mottó Nem! Nem! Soha!
(nem hivatalos)
Alapítva 1918. novembere
Megszűnt 1920-as évek közepe
Típus politikai
Tevékenység politikai propaganda
Székhely Budapest
Utolsó vezetője Urmánczy Nándor

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Az első világháború végén, 1918 novemberében alakult Budapesten a béketárgyalásokkal kapcsolatban, a magyar tárgyalódelegáció tudományos támogatására. Életre hívói Karafiáth Jenő, Cholnoky Jenő, Kelemen Kornél, Lázár Andor, Lázár Ferenc, Milotay István és Pethő Sándor voltak, első elnöke pedig lóczi Lóczy Lajos lett. A Liga jeles tagjai között említésre méltó dr. Persay Ferenc (1854-1937), Bars vármegye alispánja, aki igen tevékeny szerepet töltött be az irredentista világon.[1]

 
Irredenta szobrok és Ereklyés Országzászló. Balról jobbra „Kelet” (Csaba vezér), „Észak” (Hungária), „Dél” (Délvidék), „Nyugat” (Hadúr), középen az Ereklyés Országzászló

Buza Barna, a Károlyi Mihály-kormány ideiglenes igazságügy-minisztere kétmillió koronával segítette az állam részéről a szervezet megalapítását, amit a Magyar Földrajzi Társaság is támogatott. A Magyarországi Tanácsköztársaság során betiltották és feloszlatták, de annak bukását követően 1919 augusztusában gyakorlatilag azonnal újjáalakult. Onnantól kezdve országosan szervezett tüntetéseket és tömeggyűléseket a béketárgyalások ellen.

Miután 1920. július 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, a Védő Ligák Szövetségével közösen pályázatot írtak ki a magyarság aktuális életérzését kifejező rövid imádságra, illetve jelmondatra. Ezen pályázat győztese lett a Magyar Hiszekegy, illetve a „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország” frázis. A szervezet még 1920-ban irredenta bélyegsorozatot adatott ki, illetve a saját országos gyűjtéséből összejött pénzből csináltatta és állíttatta fel 1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren (a jelenlegi rózsaágyás helyén) az úgynevezett irredenta szobrokat, azaz az egyes elcsatolt részeket (Észak, Dél, Kelet és Nyugat) egy-egy szoborral jelképező szoborcsoportot. Az Irredenta szobrokat az akkori jelentős szobrászművészek készítették el: „Kelet” (Csaba vezér), Pásztor János szobrászművész alkotása; „Észak” (Hungária), Kisfaludi Strobl Zsigmond műve; „Dél” (Délvidék), Szentgyörgyi István alkotása; és „Nyugat” (Hadúr), Sidló Ferenc szobrászművész érdeme.[2] Ezeket 1946-ban elbontották, hogy a közvetlenül mellette felállított és máig látható szovjet hősi emlékmű látványát ne zavarják.

Szintén a Területvédő Liga „találta meg” és használta fel saját propagandacéljaira József Attila 1922-ben írt Nem, nem, soha! című versét, aminek kissé módosított címe, a Nem! Nem! Soha! aztán rövid úton gyakorlatilag a liga (nem hivatalos) országos jelszavává vált.

A területvédők elnöke Lóczy Lajos lemondását követően gróf Teleki Pál, majd Urmánczy Nándor lett, mígnem az 1920-as évek közepén a központosítás és az átszervezések jegyében be nem olvasztották a Magyar Nemzeti Szövetségbe.

KiadványaikSzerkesztés

  • Altenburger Gyula[3]: Hungary before, during and after the great war. Bp, 1919. Online
  • Apponyi Albert: The American peace and Hungary. Bp, 1919. Online
  • Pivány Jenő: The case of Hungary in the light of statements of British and American statesmen and authors. Bp, 1919. Online
  • Pro Hungaria. Bp, 1919. Online
  • Pröhle Vilmos: La vérité sur la Hongrie et sur la politique magyare. Bp, 1919. Online
  • Tolnay Kornél: Hungarian railways and territorial integrity. Bp, 1919. Online
  • Truth about Hungary. Extracts from the papers of R. Townson /and others/. Bp, 1919. Online
  • Viczián Ede[4]: Waterways, hydraulic powers and territorial integrity of Hungary. Bp, 1919. Online
  • Wlassics Gyula: The territorial integrity of Hungary and the league of nations. Bp, 1919. Online

JegyzetekSzerkesztés

  1. ESZTERGOM XXV. évfolyam 19201920-05-15 / 111. szám
  2. budapestcity.org Irredenta szobrok
  3. biztosítási matematikus, 1866-1945
  4. mérnök, 1872-1931

ForrásokSzerkesztés