Főmenü megnyitása

Thirring Gusztáv

magyar földrajztudós, statisztikus, demográfus, természetjáró

Thirring Gusztáv (Sopron, 1861. december 25.Budapest, 1941. március 31.) magyar földrajztudós, statisztikus, demográfus, természetjáró, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kezdetben földrajzi kérdésekkel foglalkozott, majd demográfiai kutatásokat végzett, elsősorban a fővárossal kapcsolatban. Nagy szerepe volt a kivándorlások statisztikai feldolgozásában. A turizmus népszerűsítésében végzett munkássága is jelentős. 1906 és 1926 között a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója. Fia Thirring Lajos (1899–1982) statisztikus, demográfus, dédunokája Somlyódy László (1943) vízépítő mérnök, egyetemi tanár, akadémikus.

Thirring Gusztáv
Vígh Tamás domborműve
Vígh Tamás domborműve
Született 1861. december 25.
Sopron
Elhunyt 1941. március 31. (79 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Gyermekei Thirring Lajos
Foglalkozása földrajztudós, statisztikus, demográfus, természetjáró, egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Thirring Gusztáv témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol ösztöndíjas hallgatóként bölcsészdoktori diplomát szerzett földrajz–természetrajz szakon. Az egyetemen Török Aurél tanítványa volt.

1884-ben az egyetem antropológiai intézetében kapott tanársegédi állást, majd 1888-ban a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal munkatársa, tisztviselője lett. 1894-ben aligazgatóvá, 1906-ban igazgatójává nevezték ki. A hivatalt húsz éven keresztül, 1926-ig vezette. Hivatali munkája mellett 1897-ben a budapesti egyetemen magántanárrá avatták, demográfiát oktatott. (Tanítványai közé tartozott többek között Móra Ferenc is.) 1906-ban címzetes rendkívüli tanár lett. 1915-től 1924-ig a Fővárosi Liszthivatal vezetője, Budapest közélelmezésének egyik irányítója volt.

1902-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1926-ban pedig rendes tagjává. 1903-ban a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagjává avatták, 1914-ben a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke lett. 1925 és 1931 között a Magyar Statisztikai Társaság elnökeként is tevékenykedett. Ezenkívül a francia Commission de la Statistique des Grandes Villes előadója, a német Deutsche Statistische Gesellschaft és 1930-tól az Amerikai Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagja volt. 1894 és 1925 között a Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala Közleményei alapító főszerkesztője, valamint 1908 és 1916 között a Városi Szemle alapító szerkesztője volt (Harrer Ferenccel). 1889-ben megalapította a Turisták Lapja című lapot, amelynek hét éven át szerkesztője volt. Előtte 1888-ban segítette a Magyar Turista Egyesület megalapítását, ahol előbb titkár, később elnök volt. 1918 után a Nyugat-magyarországi Liga elnöke volt, így részt vett a soproni népszavazás megszervezésében.

MunkásságaSzerkesztés

Munkásságának és kutatásainak jelentős részét a statisztika, ezen belül a demográfia területén végezte, bár pályája elején földrajzi kérdésekkel is foglalkozott. Statisztikai kutatásaiban Budapest különböző szempontú felmérését végezte, így a közegészségügy, a gyermekegészségügy, a közművelődés és a korabeli agglomeráció szemszögéből. A későbbiekben áttért a demográfiai vizsgálatokra, így a társadalmi fejlődés, a háztulajdon és a tagozódás felmérésére. Kiemelkedő jelentőségűek a kivándorlás területén kifejtett munkái, amelyek az országból kifelé áradó migráció tömegessé válásának első pontos adatait mutatták ki. A Nemzetközi Statisztikai Intézet Thirring kezdeményezésére indította meg a kivándorlások és a nagyvárosok statisztikai jellegű feldolgozását, felmérését és az adatok gyűjtését. Történeti statisztikai munkái közül kiemelendő a II. József-féle népszámlálásról évtizedekig készített monográfiája. Munkái magyar, német és francia nyelven jelentek meg.

Ezenkívül szülővárosa, Sopron gazdaságtörténetével és földrajzával is foglalkozott, valamint részt vett a város közéletében, főleg az 1920-as népszavazás idején. Tudományos munkássága mellett a turizmus népszerűsítésében és megszervezésében vállalt szerepet, így több útikalauz szerzője (Vigyázó Lászlóval közösen), ezzel az útikalauz-irodalom egyik jelentős személyisége. A Magyar Turista Egyesület megalapításával megalapozta a természetjárás és a turizmus fejlődését.

A Pallas nagy lexikona szerkesztésének munkájában is részt vett.

EmlékezeteSzerkesztés

 
Az egyik Thirring-szikla Bekey Imre Gábor fényképén.

Tiszteletére alapították a Thirring Gusztáv-emlékérmet, amelyet a természetjáró irodalomban és ismeretterjesztésben kifejtett kimagasló tevékenységért adományoznak; nevét viseli a Thirring Gusztáv Természetbarát Egyesület és a Dobogókő közelében található Thirring-szikla. 1981-ben a Statisztikai Szemle különszámban emlékezett meg Thirringről. Sopronban utcát neveztek el róla. Nevét ezeken kívül a Magyar Turista Egyesület Hunfalvy Osztálya által kialakított, mintegy két kilométeres Thirring körút is őrzi. Emlékére az egyesület a báró Eötvös Loránd Menedékház Thirring-termének falán elhelyezte domborműves emléktábláját.

Könyv- és kézirathagyatékát a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár őrzi.

Főbb munkáiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További irodalomSzerkesztés