Főmenü megnyitása
Magyar irredenta plakát 1922-ből. Az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés aláírása után az irredentizmus kultusszá vált Magyarországon, kialakultak sajátos jelképei

Az irredentizmus (olasz irredento, azaz „meg nem váltott” szóból) a nacionalizmussal és a revizionizmussal összefüggő eszme vagy mozgalom, melynek célja az elvesztett szülőföld visszaigénylése és visszafoglalása. Az irredentizmus területi követeléseit (valós vagy képzelt) történelmi és/vagy etnikai összetartozás alapján próbálja igazolni. A különféle nacionalista és pánnacionalista mozgalmak gyakran fogalmaznak meg irredenta követeléseket.

Az irredentizmus elnevezés az Italia irredenta mozgalomból ered, amely az Osztrák–Magyar Monarchia területén élő olaszoknak az olasz állammal való egyesítését követelte.

A két világháború között Magyarországon a magyar revíziós törekvések egyik vezéreszméje lett, hiszen hazánk a trianoni békeszerződés következtében igen jelentős területeket és magyar ajkú népességet veszített.

Modern irredenta törekvésekSzerkesztés

AlbániaSzerkesztés

Nagy-Albánia” létrehozása, azaz Koszovó annektálása és a Macedónia területén élő albán többségű területek megszerzése.

ArgentínaSzerkesztés

Falkland-szigetek, valamint a Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek megszerzése. Ezen törekvés vezetett a Falkland-szigeteki háború kitöréséhez az Egyesült Királysággal, ami akkor és azóta is birtokolja ezen szigeteket.

Bosznia-HercegovinaSzerkesztés

A Szandzsák megszerzése.

BulgáriaSzerkesztés

Nagy-Bulgária” létrehozása, azaz a San Stefanó-i békében megszabott határ visszaállítása, Macedónia, a nyugati határvidék és a második világháború után elveszített területek annektálása.

Comore-szigetekSzerkesztés

A Comore-szigetek a francia védnökség évei után, 1975. július 6-án Mayotte-sziget kivételével elszakadt Franciaországtól. A cél a Mayotte-sziget annektálása.

HorvátországSzerkesztés

Nagy-Horvátország” létrehozása Bosznia-Hercegovina, a Szandzsák, Bácska, Szerémség, valamint a Kotori-öböl és környékének annektálásával.[1]

IndiaSzerkesztés

A Kasmír feletti teljes ellenőrzés megszerzése, valamint „India egyesítése”, Afganisztán, Pakisztán, Nepál, Bhután, Mianmar, Jünnan és a Tsangpo (Brahmaputra) folyótól délre eső területek (Dél-Kína, Dél-Tibet), Szisztán és Beludzsisztán tartomány (Délkelet-Irán), Srí Lanka, Maldív-szigetek, Laosz, Thaiföld, Kambodzsa, Brunei, Kelet-Timor, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Mauritius, Seychelle-szigetek, Comore-szigetek, és még pár másik sziget, szigetcsoport, vagyis Dél- és Délkelet-Ázsia egyesítése. Ezen országok, területek jelenleg vagy hindu többségűek, vagy az iszlám délkelet-ázsiai térhódítása előtt mind hindu befolyás alatt álltak.

ÍrországSzerkesztés

Észak-Írország megszerzése az Egyesült Királyságtól, azaz az Ír-sziget egyesítése.

KínaSzerkesztés

A Kínai Köztársaság (Tajvan) célja Kína, Mongólia, Tajvan, Burma és Tuva egyesítése, azaz „Nagy-Kína” létrehozása.

MagyarországSzerkesztés

 
Az Ujság című napilap első oldala, 1927. július 27.

A trianoni békeszerződés következtében elveszített területek visszaszerzése, azaz a történelmi Magyarország területi integritásának visszaállítása. Az irredentizmus hamar kultusszá vált Magyarországon, kialakultak saját jelképei, és a két világháború közötti időszak egészében jelen volt – ez a különböző politikai köröknek, társadalmi szervezeteknek is köszönhető, sőt elmondható, hogy egy idő után már maga a politika, és nem a társadalom tartotta életben a kultuszt.

A magyarországi irredentizmus kialakulása már 1918–1920 között megkezdődött, de tényleges kibontakozására a békeszerződés után került sor. Hivatalosan a második bécsi döntésig tartott, de a „Mindent vissza!” jelszó még azután is sokáig élt.

MarokkóSzerkesztés

Nagy-Marokkó” létrehozása nyugat-algériai, mali, szenegáli területek, valamint Nyugat-Szahara és Mauritánia bekebelezésével. Nyugat-Szahara ezért került 1975-ben a spanyolok kivonulása után azonnal marokkói megszállás alá (ami mind a mai napig tart).

NémetországSzerkesztés

Nagy-Németország” létrehozása, az Európában elszórtan élő németek, tágabb értelemben véve pedig az összes germán nép egyetlen államba tömörítése.

ÖrményországSzerkesztés

Tágabb értelemben az ún. „Wilsoni Örményország” létrehozása, szűkebb értelemben véve pedig az Örményországgal határos államokban élő örmény többségű területek (Hegyi-Karabah és Dzsavaheti) egyesítése, valamint Nahicseván annektálása. Ezen törekvés miatt tört ki a hegyi-karabahi háború 1988-ban, aminek következtében Hegyi-Karabah örmény katonai megszállás alá került a Karabah és Örményország közti egyéb azeri területekkel együtt (mind a mai napig örmény fennhatóság alatt vannak)

PakisztánSzerkesztés

A Kasmír feletti teljes ellenőrzés megszerzése. Pakisztán az egész államot sajátjának tekinti, de csak a terület felét tartja ellenőrzése alatt, míg a másik fele indiai fennhatóság alatt áll.

RomániaSzerkesztés

Az első világháború után létrejött „Nagy-Románia” területi integritásának visszaállítása, azaz Besszarábia (benne Moldova), Észak-Bukovina és Dél-Dobrudzsa annektálása. Egyes extrémebb elképzelések még a teljes Tiszántúl, valamint a Bánság megszerzését is zászlajukra tűzték, vagyis Románia nyugati határát a Tisza folyó mentén képzelik el. Ennek képviselője manapság a Nagy-Románia Párt.

SpanyolországSzerkesztés

Gibraltár megszerzése.

SzerbiaSzerkesztés

Nagy-Szerbia” létrehozása; a Bosznia-Hercegovina és Horvátország területén élő szerbek és az anyaország egyesítése, Koszovó annektálása, valamint kisebb, a jelenlegi Szerbiával határos magyarországi, romániai, sőt, még bulgáriai területek megszerzése is.

SzomáliaSzerkesztés

Nagy-Szomália” létrehozása egyes kenyai és a etiópiai területek, valamint Szomáliföld egyesítésével.

Régebbi irredenta törekvésekSzerkesztés

OlaszországSzerkesztés

Az Osztrák–Magyar Monarchia területéhez tartozó olasz nemzetiségű területek (Dél-Tirol, Isonzo-vidék, Isztria, Fiume) megszerzése.

SzerbiaSzerkesztés

Az összes délszláv nemzetiség (a bolgárok kivételével) egyetlen államba tömörítése. Jugoszlávia, pontosabban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1920-as létrejöttével ez az irányzat megszűnt.

CsehszlovákiaSzerkesztés

A közös cseh és szlovák állam létrehozása. Csehszlovákia megszületésével ez az irányzat megszűnt.

ForrásokSzerkesztés

  1. Király András: Még jó, hogy nem Bosznia vagyunk. Index.hu (2009. jún. 4.) (Hozzáférés: 2018. aug. 22.)

További információkSzerkesztés