Jünnan
Jünnan (egyszerűsített kínai: 云南, hagyományos kínai: 雲南; pinjin: Yúnnán; IPA: [y̌nnǎn]) Kína egyik déli tartománya, amely Vietnámmal, Laosszal és Mianmarral határos.
Yunnan (云南省 Yúnnán Shěng) | |
Rövidítés: 滇 / 云 pinjin rövidítés: Diān / Yún | |
Név eredete | 云 yún – felhő 南 nán – dél „A Yunling- (’felhős csúcs’) hegyektől délre (fekvő föld)” |
Közigazgatás | |
Ország | Kína |
Közigazgatási szint | Tartomány |
Székhely | Kunming |
Prefektúrák (地区) | 16 |
Megyék (县) | 129 |
Járások (乡) | 1565 |
A KKP tartományi bizottságának titkára | Bai Enpei |
Kormányzó | Xu Rongkai |
Terület | 394 100 km², 8. a rangsorban |
ISO 3166-2 | 53 |
Népesség | |
Teljes népesség | 47 209 277 fő (2020)[1] |
Népsűrűség | 112 fő/km² |
Főbb nemzetiségek | Han – 67% Yi – 11% Bai – 3,6% Hani – 3,4% Zhuang – 2,7% Dai – 2,7% Miao – 2,5% Hui – 1,5% |
GDP 2004 | |
GDP | 295,9 milliárd CNY, 19. a rangsorban |
GDP per fő | 6700 CNY, 29. a rangsorban |
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
Yunnan weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jünnan témájú médiaállományokat. |
Területe 394 000 km², amelynek csupán 6%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre, és negyedrésze erdőség, a maradék pedig hegyvidék, amelyek magassága a nyugati vidékeken a 4000 métert is meghaladja. Fejlődését segítik ásványkincsei, turisztikai látványosságai és az ASEAN országokhoz való közelsége is. Lakossága 44 millió fő, akik között sok nemzetiségi található: Kína 55 nemzetiségből 20 fellelhető itt. Székhelye Kunming.
Kína részévé az elmúlt öt évszázadban vált szervesen, előtte független államok voltak területén. A mongol hódítók győzték le ezeket az államokat, és saját katonáikat telepítették le itt, akikkel együtt muzulmánok is érkeztek a területre. A mandzsu hódítás idején ezen a vidéken halt meg az utolsó Ming herceg. A Csing ( )-dinasztia igyekezett a területet szervesen bekapcsolni az ország életébe. A 20. század elején jelentős ásványkincsei miatt mind a britek, mind a franciák szemet vetettek rá, utóbbiak építették 1901 és 1910 között a Vietnamot Kunminggel összekötő vasútvonalat, amely 1966-ig a tartomány egyetlen vasútvonala volt. A hadurak korában Lung Jün ( ) hadúr vonta az irányítása alá a területet, amely a második kínai–japán háborúban nem került japán kézre, így sokan menekültek ide és jelentős ipart is áttelepítettek.
Források
szerkesztés- Polonyi Péter: Kína Hongkonggal, Makaóval, Tajvannal, Tibettel (Panoráma Kiadó, 2002) 743–745. o. ISBN 963-243-799-3
- ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County