Jünnan (egyszerűsített kínai: 云南, hagyományos kínai: 雲南; pinjin: Yúnnán; IPA: [y̌nnǎn]) Kína egyik déli tartománya, amely Vietnámmal, Laosszal és Mianmarral határos.

Yunnan (云南省
Yúnnán Shěng)
Rövidítés: 滇 / 云
pinjin rövidítés: Diān / Yún
Név eredete云 yún – felhő
南 nán – dél
„A Yunling- (’felhős csúcs’) hegyektől délre (fekvő föld)”
Közigazgatás
Ország Kína
Közigazgatási szintTartomány
SzékhelyKunming
Prefektúrák (地区)16
Megyék (县)129
Járások (乡)1565
A KKP tartományi bizottságának titkáraBai Enpei
KormányzóXu Rongkai
Terület394 100 km²,
8. a rangsorban
ISO 3166-253
Népesség
Teljes népesség47 209 277 fő (2020)[1]
Népsűrűség112 fő/km²
Főbb nemzetiségekHan – 67%
Yi – 11%
Bai – 3,6%
Hani – 3,4%
Zhuang – 2,7%
Dai – 2,7%
Miao – 2,5%
Hui – 1,5%
GDP 2004
GDP295,9 milliárd CNY,
19. a rangsorban
GDP per fő6700 CNY,
29. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Yunnan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jünnan témájú médiaállományokat.

Területe 394 000 km², amelynek csupán 6%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre, és negyedrésze erdőség, a maradék pedig hegyvidék, amelyek magassága a nyugati vidékeken a 4000 métert is meghaladja. Fejlődését segítik ásványkincsei, turisztikai látványosságai és az ASEAN országokhoz való közelsége is. Lakossága 44 millió fő, akik között sok nemzetiségi található: Kína 55 nemzetiségből 20 fellelhető itt. Székhelye Kunming.

Kína részévé az elmúlt öt évszázadban vált szervesen, előtte független államok voltak területén. A mongol hódítók győzték le ezeket az államokat, és saját katonáikat telepítették le itt, akikkel együtt muzulmánok is érkeztek a területre. A mandzsu hódítás idején ezen a vidéken halt meg az utolsó Ming herceg. A Csing-dinasztia igyekezett a területet szervesen bekapcsolni az ország életébe. A 20. század elején jelentős ásványkincsei miatt mind a britek, mind a franciák szemet vetettek rá, utóbbiak építették 1901 és 1910 között a Vietnamot Kunminggel összekötő vasútvonalat, amely 1966-ig a tartomány egyetlen vasútvonala volt. A hadurak korában Lung Jün hadúr vonta az irányítása alá a területet, amely a második kínai–japán háborúban nem került japán kézre, így sokan menekültek ide és jelentős ipart is áttelepítettek.

  • Polonyi Péter: Kína Hongkonggal, Makaóval, Tajvannal, Tibettel (Panoráma Kiadó, 2002) 743–745. o. ISBN 963-243-799-3
  1. Tabulation on 2020 China Population Census by County