Hegyi-Karabah Köztársaság
Hegyi-Karabah Köztársaság más néven Arcah Köztársaság[3][4] (örményül: Լեռնային Ղարաբաղի Հանրապետություն Lernajin Garabagi Hanrapetutjun vagy örményül: Արցախի Հանրապետություն Arcahi Hanrapetutjun), de facto ország[5][6] a Kaukázus déli részén. Államiságát csak három másik korlátozottan elismert állam ismeri el, hivatalosan Azerbajdzsán részének minősül. A Hegyi-Karabah Köztársaság a korábbi Hegyi-Karabah Autonóm Terület nagy részét és a környező területek egy részét ellenőrzi, így Örményországgal és Iránnal is határos. Területe kb. akkora, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye együtt, de lakossága csak kb. egyhatoda e két magyar megyének.
| Hegyi-Karabah Köztársaság Arcah Köztársaság | |||
| örményül: Լեռնային Ղարաբաղի Հանրապետություն Lernajin Garabagi Hanrapetutjun örményül: Արցախի Հանրապետություն Arcahi Hanrapetutjun | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: Azat ou Ankakh Artsakh | |||
 | |||
| Fővárosa | Sztepanakert | ||
| é. sz. 39° 52′, k. h. 46° 43′ | |||
| Államforma | parlamentáris köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Bako Szahakjan | ||
| Miniszterelnök | Arajik Harutjunjan | ||
| Hivatalos nyelv | örmény | ||
| független | Azerbajdzsántól | ||
| kikiáltása | 1991 | ||
| Tagság |
Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 146 600 fő (2012)[1] | ||
| Becsült | 141 400[2] fő (2010. január 1.) | ||
| Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11 500 km² | ||
| Víz | 1,7% | ||
| Időzóna | UTC+04:00 (UTC+4) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
arcahi dram (de jure) és örmény dram (de facto) (AMD) | ||
| Hívószám | 374 97 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 112 | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi-Karabah Köztársaság Arcah Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Az egész kaukázusi térségre kihat Hegyi-Karabah helyzete.
Tartalomjegyzék
FöldrajzSzerkesztés
Hegyi-Karabah a Kis-Kaukázus délkeleti részén, az északkeleti lejtőn fekszik.[5][7]
TörténelemSzerkesztés
Az egykori kánság az 1813-as orosz–perzsa béke nyomán került az Orosz Birodalom fennhatósága alá. A Szovjetunió létrejötte után a Kaukázuson túli Ügyek Szovjet Irodája azt javasolta, hogy az Örmény Szovjetköztársaságot és Hegyi-Karabahot egyesítsék, Sztálin – mint nemzetiségi népbiztos – nyomására azonban 1921. július 5-től Azerbajdzsán része lett. 1923. július 7-én utóbbin belül autonóm státust kapott Hegyi-Karabah Autonóm Terület néven. A későbbiekben a szovjet vezetés minden, az Örményországgal való egyesülést célzó kezdeményezést elutasított.[5]
1988-ban az addig elnyomott feszültség felszínre tört. Februárban a hegyi-karabahi örmények tüntetéseken követelték az Örményországgal való egyesülést, amit február 20-án a terület tanácsa hivatalosan is kezdeményezett az azeri és az örmény törvényhozásnál. A kezdeményezés zavargásokhoz vezetett: február 28-án a Bakuhoz közeli Sumqayıtban örmények tucatjait ölték meg, majd véres tüntetések törtek ki több azerbajdzsáni városban – Bakıban, Kirovabádban, Saumjánban – és Jerevánban is. Emberek tízezrei hagyták el lakóhelyüket a biztonság reményében.[5]
1989-ben elhatározták az Egyesült Örmény Köztársaság megalapítását, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa alkotmányellenesnek minősített és elutasított.
.jpg)
1991 szeptemberében Hegyi-Karabah kivált Azerbajdzsánból, amit az katonai erővel próbált meg megakadályozni, így kitört a hegyi-karabahi háború. A folytatódó háborúban fokozatosan fölénybe kerültek az örmények, akiket Örményország támogatott, majd a terület csaknem egésze örmény ellenőrzés alá került. 1993 áprilisában Törökország embargót vezetett be Örményországgal szemben.
1994-ben Oroszország sikertelenül közvetített az Örményország és Azerbajdzsán közötti béke létrehozásának ügyében. Hegyi-Karabah parlamentje 1996-ban függetlenné nyilvánította az országot.
Örményország igényt tart az Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra. Emiatt az örmény-azeri határ zárva van, nem ritkán fegyveres összecsapásokra is sor kerül. Az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah helyzetéről folyó vita egyik érve, hogy ez volt az utolsó örmény hercegség, amely autonómiával rendelkezett.
„Soha nem fogunk engedményeket tenni országunk területi egységét illetően. Azerbajdzsán területi egysége sérthetetlen. Hegyi-Karabah soha nem kap függetlenséget” – mondta İlham Əliyev azeri elnök 2008 januárjában.
„Hegyi-Karabah függetlensége visszafordíthatatlan, a terület sohasem lesz újra Azerbajdzsáné” – jelentette ki Szerzs Szargszján örmény elnök 2008 tavaszán.
Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés
Alkotmány, államformaSzerkesztés
Államiságát csak három másik korlátozottan elismert állam: Abházia, Dél-Oszétia és a Dnyeszter Menti Köztársaság ismeri el, továbbá Ausztrália Új-Dél-Wales állama.[8] Hivatalosan Azerbajdzsán részének minősül.
Az államfő az elnök, akit ötéves időtartamra választanak; ugyanaz a személy legfeljebb kétszer töltheti be a posztot.[2]
A törvényhozó testület a Nemzetgyűlés; 33 tagja közül 16-ot egyéni választókörzetben, 17-et pártlistán választanak. A jelenlegi parlamentnek 7 állandó bizottsága van.[2]
A végrehajtó hatalom legfontosabb szerve a kormány, amely a miniszterelnökből, helyetteséből és miniszterekből áll.[2]
Az igazságszolgáltatást a független bíróságok végzik.[2]
Politikai pártokSzerkesztés
A három, parlamenti frakcióval rendelkező párt a következő:
Ezen kívül független képviselők is vannak.[2]
Közigazgatási beosztásSzerkesztés
Az ország a fővárosra és 7 régióra oszlik. Helyi szinten 10 város és 322 falu alkotja.[2]
NépességSzerkesztés
Általános adatokSzerkesztés
Az ország teljes népessége 141 400 fő. A férfiak aránya 48,1, a nőké 51,9%.[2]
Legnépesebb településekSzerkesztés
A városi népesség aránya 52,5%. A legnépesebb település Sztepanakert, 52 310 fős lakossággal.[2]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlásSzerkesztés
A háború előtt még a lakosság több mint 20%-a azeri volt, mára azonban csaknem kizárólag örmények lakják.[5]
A lakosság túlnyomó többsége, 95%-a örmény. A maradék 5%-ot kisebb népcsoportok alkotják. Élnek itt asszírok, kurdok és görögök egyaránt. Az asszírok a Közel-Kelet több országában élnek. A kurdok a Közel-Kelet legnagyobb saját ország nélküli népe. Legnagyobb csoportjaik Törökország, Irak és Irán területén élnek.[9]
GazdaságSzerkesztés
A lakosság többsége állattenyésztésből és növénytermesztésből él, de jelentős a kézművesipar is. Az országban számos gyógyforrás található.[5]
Az ország hivatalos fizetőeszköze a arcahi dram, amelyet 2005-ben vezettek be. A pénznem alacsony vásárlóértéke miatt azonban a tényleges forgalomban nem ezt, hanem az örmény dramot használják, míg a hegyi-karabahi dramot főleg szuvenírként árusítják.[10] Az Osztrák Állami Nyomda által nyomott első két bankjegy 2004-ben jelent meg, ami tovább fokozta a feszültséget Hegyi-Karabah és Azerbajdzsán között.[11]
ÜnnepekSzerkesztés
Szeptember 2. - Nemzeti ünnep (a függetlenség napja 1991)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ http://stat-nkr.am/files/publications/joxovrdagrakan_2012.pdf, 2016. június 12.
- ↑ a b c d e f g h i State Power (angol nyelven). The Office of the NKR President, 2012. (Hozzáférés: 2012. szeptember 5.)
- ↑ Hegyi-Karabah új alkotmánya szuverenitást deklarál. HVG, 2006. december 11. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
- ↑ Az ország új alkotmánya Archiválva 2016. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben szerint mindkét név egyenértékű (Chapter 1, Article 1, Paragraph 2).
- ↑ a b c d e f 20 éve történt: A karabahi válság (magyar nyelven). Új Szó, 2008. július 1. [2014. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 5.)
- ↑ Az ország alkotmánya I.1.2. (angolul)
- ↑ Geographic Location, Climate, Natural Resources and Wildlife of the Nagorno Karabakh Republic (angol nyelven). Office of the Nagorno Karabakh Rpublic, Washington DC. (Hozzáférés: 2012. szeptember 5.)
- ↑ Australia’s New South Wales Recognizes Karabakh Independence, www.asbarez.com; Elérés: 2012. november 2.
- ↑ Forrás: A Világ országai, Nyír.Karta Bt 2008
- ↑ Memories on day Armenian dram was put into circulation. Armenpress, 2013. november 22. (Hozzáférés: 2014. augusztus 22.)
- ↑ Elizabeth Owen: Tempers Flare Over the Issue of Nagorno-Karabakh Souvenir Currency. Eurasianet, 2004. szeptember 6. [2007. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 22.)
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nagorno-Karabakh Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
ForrásokSzerkesztés
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
