Főmenü megnyitása

A Kis-Kaukázus (azeriül: Kiçik Qafqaz, örményül: Փոքր Կովկաս, grúzul: მცირე კავკასიონი) mintegy 600 km hosszú, 120 km széles hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között. A Kaukázus régióban húzódik, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán területén található, a Kaukázus két különálló hegységének egyik tagja, mely a Nagy-Kaukázustól 100 km-rel délre, azzal párhuzamosan halad.

Kis-Kaukázus (მცირე კავკასიონი, Kicik Qafqaz Dağları)
Arakatz001.jpg

Magasság4090 m
Hegység Kaukázus
Legmagasabb pont Gamış dağı (Murovdağ) (3724 m)
Hosszúság600 km
Szélesség120 km
Elhelyezkedése
Kis-Kaukázus (Grúzia)
Kis-Kaukázus
Kis-Kaukázus
Pozíció Grúzia térképén
é. sz. 41° 21′, k. h. 43° 43′Koordináták: é. sz. 41° 21′, k. h. 43° 43′
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis-Kaukázus témájú médiaállományokat.

LeírásaSzerkesztés

 
A Nagy- és a Kis-Kaukázus a térképen

A Nagy- és az alacsony, vagy Kis-Kaukázust a Likhi-hegység köti össze, amely elválasztja a Kolkhida-alföldet és a Kura-medencét. Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán és Irán határa ebben a hegységben húzódik, de nem mindig a gerincen van. A Kis-Kaukázus része a Meszkheti-hegység is. A Kis-Kaukázus és az Örmény-felföld alkotja a Transzkaukázusi-fennsíkot.

A Kis-Kaukázus nagyrészt vulkáni eredetű. Területén található a grúziai Dzsavakheti vulkáni fennsík. A környék vulkáni vonulatai a régió legfiatalabb és kevésbé stabil geológiai alakzatai.

A Kis-Kaukázus a Fekete-tengernél, Poti és Nyikolajevszk között kezdődik, nyugatról keleti irányba vonul a Nagy-Kaukázussal párhuzamosan, majd hirtelen délre fordul, és az Alagöz nevű vulkánban (4000 m) végződik. Több ága a Csokh és felső Araksz közt a Tauruszhoz fűzi. Egyik ága kelet felé vonul a Kura és az Araksz közt; ez a Bambak-hegység. Legnagyobb magasságát a Gök-csaj közelében éri el, ahol ismét több ágat bocsát ki, amelyek közt a legjelentékenyebb a Karabagh és a Migri.

A Kis-Kaukázus legmagasabb csúcsa a 4090 méter magas Aragac.

A Kaukázus legmagasabb csúcsainak magva gránit; ezt a legtöbb helyen porfir, azután kristályos palák és végül üledékes kőzetek takarják. A porfirsziklák vörös porfirból, amfibolból és augitból vannak. Itt-ott, különösen a Kis-Kaukázusban trachitot, doleritot, sőt obszidiánt is találni, de sehol sem nagyobb mennyiségben.

A Kis-Kaukázus fontosabb ásványkincsei a vas, réz, ólom.

ForrásokSzerkesztés