Brunei

állam Délkelet-Ázsiában

A Brunei Szultanátus vagy egyszerűen csak Brunei, malájul: Negara Brunei Darussalam (jelentése: A Béke Lakhelye),[2] ország Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén. Szárazföldi határai kizárólag Malajziával vannak, a tengeri határai pedig a Dél-kínai-tengeren húzódnak.

Brunei Szultanátus
Negara Brunei Darussalam
برني دارالسلام
State of Brunei Darussalam
文莱和平之国
Brunei zászlaja
Brunei zászlaja
Brunei címere
Brunei címere
Nemzeti mottó: Always Render Service by God's guidance
Nemzeti himnusz: Allah Peliharakan Sultan
LocationBrunei.svg

Fővárosa Bandar Seri Begawan
é. sz. 4° 24′ 00″, k. h. 114° 34′ 00″
Államforma monarchia
Vezetők
Szultán és Yang di-Pertuan Hassanal Bolkiah
Koronaherceg Al-Muhtadee Billah
Főmufti Abdul Aziz Juned
Hivatalos nyelv maláj
Beszélt nyelvek angol, kínai
független Egyesült Királyságtól

Tagság
Lista
A Nemzetközösség, az ENSZ, az ASEAN, az IMF, a WTO, az APEC, és az OIC
Népesség
Népszámlálás szerint428 697 fő (2017)[1] +/-
Rangsorban179
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5765 km²
Rangsorban 163
Víz8,6%
IdőzónaUTC+8 (UTC+8)
Egyéb adatok
Pénznem Brunei dollár (BND)
Nemzetközi gépkocsijel BRU
Hívószám 673
Segélyhívó telefonszám
  • 993
  • 991
  • 995
Internet TLD.bn
Villamos hálózat 240 volt
Elektromos csatlakozó BS 1363
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Brunei Szultanátus témájú médiaállományokat.

Brunei-CIA WFB Map.png

A kőolajban és földgázban igen gazdag Brunei tagja az ASEAN-nak, az APEC-nek és a Nemzetközösségnek.

FöldrajzSzerkesztés

 
Brunei domborzati térképe, folyókkal, településekkel

DomborzatSzerkesztés

Brunei két egymástól különálló részből áll; a népesség 97%-a a nagyobb, nyugati részben él, a hegyekkel tarkított keleti területen csak mintegy tízezren laknak.

Legmagasabb pont: Bukit Pagon 1850 m

VízrajzSzerkesztés

Legfőbb folyó: Brunei

ÉghajlatSzerkesztés

Brunei éghajlata egyenlítői, magas hőmérsékleti értékekkel, magas páratartalommal és trópusi esőkkel. Az évi átlagos csapadék 2450-3000 mm.[2]

Bandar Seri Begawan (reptér) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)34,135,338,337,636,436,236,237,636,035,334,936,238,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)30,430,731,932,532,632,532,332,432,031,631,431,031,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)23,323,323,523,723,723,423,023,123,123,223,223,223,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)18,418,919,420,520,319,219,119,419,620,518,819,518,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)2931591191892352102262272643123403402913
Havi napsütéses órák száma1961912252392362102222181992062052112558
Forrás: World Meteorological Organisation,[3] Deutscher Wetterdienst (extremes, 1971–2012 and humidity, 1972–1990),[4] NOAA (sun, 1961−1990)[5]


Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

A 2010-es évek végén Brunei felszínének mintegy 70%-át trópusi esőerdő borítja.[6] Ebből 32 000 hektár védett erdő és 50 000 hektár nemzeti park.[7] A tengerpartot mangrovemocsarak követik, a nagyobb folyók mentén galéria- és mocsárerdők vannak.[2]

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

Természeti világörökségeiSzerkesztés

Brunei egyetlen tája sincs a természeti világörökségek listáján.


TörténelemSzerkesztés

Kínai és arab források szerint a Brunei folyó torkolatában a 7-8. században már létezett egy állam. Ezt a 9. század elején a Srivijaya birodalom foglalta el. Őket a későbbiekben a Majapahit birodalom váltotta.

A Brunei Szultanátus a 14. és a 17. századokban élte fénykorát, Területe kiterjedt a Fülöp-szigetek déli részére, Borneó sziget északi területeire valamint a Maláj-félsziget jelentős részeire. A későbbi hanyatlás okai az uralkodócsaládon belüli örökösödési háborúk és az európai hatalmak megjelenése voltak. Az európaiak megszüntették azt a hagyományos kereskedelmi hálózatot, amely Brunei hatalmának forrása volt. A 18. században Brunei rövid háborút vívott Spanyolországgal, amit meg is nyert.

1839-ben érkezett James Brooke angol kalandor Borneóra, és segített Brunei szultánjának leverni egy lázadást. Viszonzásul előbb az Északnyugat-Borneón fekvő Sarawak kormányzója, majd rádzsája lett. Bruneitől függetlenített uralmi területét gyorsan kiterjesztette. Közben Kelet-Borneón a British North Borneo Company terjeszkedett. 1888-ban Brunei brit védnökség lett. Megőrizte állami szuverenitását, de külügyei brit ellenőrzés alá kerültek. 1906-ban a végrehajtó hatalom egy része is a brit rezidens kezébe ment át. Tanácsadója lett a szultánnak minden ügyben, kivéve a helyi szokásokat és vallást.

Az 1960-as években kisebb lázadás tört ki a monarchia ellen, amelyet végül a britek vertek le. Az esemény a Brunei lázadás néven vonult be a történelemkönyvekbe. A lázadás hatására döntött úgy Brunei, hogy nem vesz részt a Maláj Szövetségben. 1984. január 1-jén Brunei teljesen független lett Nagy-Britanniától.

2005. március 17-én csatlakozott 191. tagként az UNESCO-hoz.

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

 
Hassanal Bolkiah, Brunei szultánja

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Brunei abszolút monarchia.[8] Szultánja a 15. század óta uralkodó dinasztia tagja, Brunei állam- és kormányfője. A szultán döntéseit a miniszterek tanácsa, valamint személyes tanácsadói segítik, bár a szultán végül egyszemélyben dönt mindenről. Az ország tömegtájékoztatása rendkívüli módon kormánypárti, az uralkodói család szinte isteni kiváltságokat élvez az országban. Bruneiben nincs választott országgyűlés. Hassanal Bolkiah szultán 2004 szeptemberében hívta össze a kinevezett parlamentet, amely az 1984-es függetlenség óta nem ülésezett.

Az országban az 1960-as években lezajlott lázadás óta érvényben van a rendkívüli állapot, a lázadást végül a Szingapúrban állomásozó brit csapatok verték le. A Brit Hadsereg Királyi Gurkha lövész-zászlóalja a mai napig Bruneiben állomásozik, a szultánnal kötött egyezség szerint az ország nyugati részében található olajmezők védelmére. A Brit Hadsereg más alakulatai is jelen vannak az országban, feladatuk a brunei hadsereg támogatása és képzése.

Bruneinek területi követelései vannak Borneó sziget Malajziához tartozó Sarawak részén, valamint azon országok közé tartozik, amelyek a vitatott státuszú Spratly-szigetekre is jogot formálnak. A helyzetet némileg bonyolítja, hogy van bizonyos mértékű igény Sarawak függetlenségére is.

2014-ben Brunei lett az első kelet-ázsiai ország, amely szigorú iszlám saría törvényt fogadott el, amely olyan büntetéseket tesz lehetővé, mint a házasságtörésért való megkövezés és a lopásért végzett amputálás.[8]

Politikai pártokSzerkesztés

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Brunei négy körzetre tagolódik, ezek helyi elnevezése daerah. A körzetek nevei:

  1. Belait
  2. Brunei és Muara
  3. Temburong
  4. Tutong

A körzet megyékből épül fel, ennek maláj neve mukim.

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Brunei hivatalos népessége 2018-ban 429 ezer fő volt, a becsült 450-460 ezer,[9][10] amelynek 78-79 %-a városokban él.[9]

Képek

Népességének változásaSzerkesztés

Általános adatokSzerkesztés

Írástudatlanság 2015-ben: 4% [11]

Legnépesebb településekSzerkesztés

 
Brunei főbb települései, körzetei, útjai
város népesség
(2010-es évek) [12]
megjegyzés
Bandar Seri Begawan 64 ezer fő
(elővárosokkal kb. 75-80 ezer)
főváros
Kuala Belait 31 ezer a maláj határ mellett fekszik
Seria 30 ezer Kuala Belait közelében fekszik,
a kőolajbányászat egyik központja
Tutong 19 ezer

Etnikai, nyelvi megoszlásSzerkesztés

2014-ben a lakosság 65,7% -a maláj volt, 10,3% kínai, 3,4% őshonos bennszülött, a többit 20,6% -kal kisebb csoportok alkotják.[9]

A népcsoportok egyben meghatározzák az országban használt legfontosabb nyelveket is. A maláj a hivatalos és a fő beszélt nyelv, de igen fontosak a kínai nyelvjárások is. Széles körben használják az angol nyelvet is.

Vallási megoszlásSzerkesztés

Brunei hivatalos vallása az Iszlám, a szultán egyben az ország vallási vezetője is. Az ország lakosainak kétharmada, - beleértve a brunei malájok többségét - szunnita iszlám vallásúnak vallja magát.[13]

Az országban jelentősebb buddhista közösség létezik (főleg a kínai származásúak), sok a keresztény vallású, és léteznek kisebb közösségek is, amelyek a mai napig folytatják bennszülött vallási rituáléikat.

A kínaiak többnyire a buddhizmus valamilyen formáját, vagy a konfucionizmus és taoizmus elemeit gyakorolják, ezért a népszámlálásokon gyakran ateistákként számolják őket.

2011-es becslés alapján a lakosság vallási megoszlása:[11]

  • Muzulmán 78,8%, keresztény 8,7%, buddhista 7,8% (főleg a kínaiak), egyéb (tartalmazza a törzsi vallásokat) 4,7%

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

 
Bandar Seri Begawan egy utcaképe

Általános adatokSzerkesztés

Az apró Brunei államban a világ egyik legmagasabb életszínvonala van a bőséges olaj- és gázkészleteknek köszönhetően.[14] Az ország GDP-jének felét a kőolaj- és földgáztermelés biztosítja. Az ország gazdaságában a külföldi és a hazai vállalkozás, a kormányzati szabályozások, jóléti intézkedések és a falusi gazdálkodás elemei keverednek egymással. A belföldi bevételeket külföldi befektetések egészítik ki. Az állam biztosítja a teljes orvosi ellátást, támogatja a lakhatást és a rizs árát. A brunei lakosok nem fizetnek jövedelemadót. A szultán rendszeresen osztogat földterületeket és házakat a lakosoknak a különféle kormányzati programok alapján.[8]

A gazdaság stratégiai tervei között szerepel a munkaerő fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése, a pénzügyi és idegenforgalmi szektorok fejlesztése, általában a gazdaság bázisának szélesítése.

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

Főbb termények: rizs, zöldség- és gyümölcsfélék.

Állattenyésztés: baromfi, vízibivaly, szarvasmarha, kecske.[11]

IparSzerkesztés

Gazdaságának alapja a kőolajipar. További ágak: földgázipar, építőipar.

Hajóipara jelentős.

KereskedelemSzerkesztés

  • Exporttermékek: kőolaj és termékei, földgáz, ruházat
  • Legfőbb exportpartnerek 2014-ben:[11] Japán 39%, Dél-Korea 12,5%, Ausztrália 9,7%, India 9,2%, Thaiföld 6,4%, Indonézia 5,8%
  • Importtermékek: vas és acél, gépjárművek, gépek, iparcikkek, élelmiszer, vegyi anyagok
  • Főbb importpartnerek 2014-ben:[11] Szingapúr 29,2%, Kína 26,9%, Malajzia 13,2%, USA 8,5%, Dél-Korea 4,5%, Egyesült Királyság 4,1%

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

 
Muara kikötője
 
Városi kisbusz, Bandar Seri Begawan

KözútSzerkesztés

  • Közutak hossza: 1712 km

VasútSzerkesztés

  • Vasútvonalak hossza: 13 km

LégiSzerkesztés

  • Repülőterek száma: 2

Hivatalos légitársasága a Royal Brunei Airlines

VíziSzerkesztés

  • Kikötők száma: 5

KultúraSzerkesztés

 
Omar Ali Saifuddin mecset
 
Bangunan Guru kínai templom
 
Gyógynövény-kínálat a piacon

Brunei kultúrája erősen hasonlít a malajziai kultúrához, jelentős hindu és kínai behatásokkal. Elsődleges iszlám jellege, a kőolajgazdasága, társadalomföldrajza, brit gyarmati múltja és a vendégmunkások nagy száma miatt – az egyenlítői éghajlatától és a kínai kultúra jelenlététől eltekintve – a Perzsa-öböl menti gazdag arab országokhoz is hasonlít.

Oktatási rendszerSzerkesztés

Kulturális intézményekSzerkesztés

TudománySzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

Magyar vonatkozásokSzerkesztés

Polgár Ernő itt élt alkotóházában.

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

A strandokon szigorúan tilos a férfiaknak és a nőknek közösen fürdeniük.[15]

GasztronómiaSzerkesztés

TurizmusSzerkesztés

Erőteljesen fejlesztik a turizmust, ezen belül is az öko- és kalandturizmust. A turistákat az élővilág is vonzza ide.

Az iszlám Brunei államvallása, és a turistáknak be kell tartaniuk az iszlám etikettet. A nőknek visszafogottan kell öltözniük a konzervatív és vidéki területeken. A ramadán hónap folyamán a látogatók a nyilvános helyiségekben napközben nem ihatnak és nem ehetnek. Megfelelő öltözetben lévő külföldiek, nem muszlim turisták beléphetnek a mecsetekbe; a nőknek azonban be kell takarniuk a fejüket, a vállukat és a térdüket.

 
Kampong Ayer egy háza
 
Jame' Asr Hassanil Bolkiah mecset

Kulturális látnivalókSzerkesztés

  • Omar Ali Saifuddin szultán mecset Bandar Seri Begawanban
  • Brunei Múzeum
  • Istana Nurul Iman : Brunei szultán palotája és hivatalos rezidenciája
  • Jerudong Park : Vidámpark
  • Jame'Asr Hassanil Bolkiah mecset
  • Kampong Ayer („vízi falu”) Bandar Seri Begawan-ban
  • Olaj- és gázkutató központ Seria-ban

OltásSzerkesztés

Javasolt oltások Bruneibe utazóknak:

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

SportSzerkesztés

Brunei eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékok során.

A Brunei labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el nemzetközi sikereket.

ÜnnepekSzerkesztés

Február 23. - Nemzeti ünnep - a védnökség megszűnésének napja, 1984

 
Shell vízi üzemanyagtöltő-állomás

JegyzetekSzerkesztés

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. a b c Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
  3. World Weather Information Service - Bandar Seri Begawan. World Meteorological Organisation. (Hozzáférés: 2010. május 14.)
  4. Klimatafel von Bandar Seri Begawan (Int. Flugh.) / Brunei (german nyelven). Baseline climate means (1961-1990) from stations all over the world. Deutscher Wetterdienst. (Hozzáférés: 2016. november 22.)
  5. Brunei Darussalam Climate Normals 1961−1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2013. november 29.)
  6. FeetDoTravel: Brunei Jungle - Primary Rainforest Paradise (angol nyelven). FeetDoTravel. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  7. Archivált másolat. [2009. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 26.)
  8. a b c Brunei country profile”, BBC News, 2019. július 9. (Hozzáférés ideje: 2020. november 13.) (brit angol nyelvű) 
  9. a b c Brunei Demographics Profile 2019 (angol nyelven). www.indexmundi.com. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  10. Department of Economic Planning and Development - Population (amerikai angol nyelven). www.depd.gov.bn . (Hozzáférés: 2017. december 12.)
  11. a b c d e https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/bx.html
  12. Biggest Cities Brunei. www.geonames.org. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  13. Wayback Machine. web.archive.org, 2012. március 7. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  14. Brunei country profile”, BBC News, 2019. július 9. (Hozzáférés ideje: 2020. november 13.) (brit angol nyelvű) 
  15. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 

További olvasmányokSzerkesztés

  • L. W. W. Gudgeon (1913). British North Borneo. (Brit Észak-Borneo), London, Adam and Charles Black.
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információkSzerkesztés