Brunei

állam Délkelet-Ázsiában

A Brunei Szultanátus vagy egyszerűen csak Brunei (malájul: Negara Brunei Darussalam, jelentése: A Béke Lakhelye)[2] ország Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén. Szárazföldi határai kizárólag Malajziával vannak, a tengeri határai pedig a Dél-kínai-tengeren húzódnak.

Brunei Szultanátus
Negara Brunei Darussalam
برني دارالسلام
State of Brunei Darussalam
文莱和平之国
Brunei zászlaja
Brunei zászlaja
Brunei címere
Brunei címere
Nemzeti mottó: Always Render Service by God's guidance
Nemzeti himnusz: Allah Peliharakan Sultan

FővárosaBandar Seri Begawan
é. sz. 4° 24′ 00″, k. h. 114° 34′ 00″Koordináták: é. sz. 4° 24′ 00″, k. h. 114° 34′ 00″
Államformamonarchia
Vezetők
Szultán és Yang di-PertuanHassanal Bolkiah
KoronahercegAl-Muhtadee Billah
FőmuftiAbdul Aziz Juned
Hivatalos nyelvmaláj
Beszélt nyelvekangol, kínai
függetlenEgyesült Királyságtól

Tagság
Lista
A Nemzetközösség, az ENSZ, az ASEAN, az IMF, a WTO, az APEC, és az OIC
Népesség
Népszámlálás szerint428 697 fő (2017)[1]
Rangsorban179
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5765 km²
Rangsorban163
Víz8,6%
Időzóna
(UTC+8)
Egyéb adatok
PénznemBrunei dollár (BND)
Nemzetközi gépkocsijelBRU
Hívószám673
Segélyhívó telefonszám
  • 993
  • 991
  • 995
Internet TLD.bn
Villamos hálózat240 volt
Elektromos csatlakozóBS 1363
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Brunei Szultanátus témájú médiaállományokat.

A kőolajban és földgázban igen gazdag Brunei tagja az ASEAN-nak, az APEC-nek és a Nemzetközösségnek.

 
Brunei domborzati térképe, folyókkal, településekkel

Brunei két egymástól különálló részből áll; a népesség 97%-a a nagyobb, nyugati részben él, a hegyekkel tarkított keleti területen csak mintegy tízezren laknak.

Legmagasabb pont: Bukit Pagon 1850 m

Legfőbb folyó: Brunei

Brunei éghajlata egyenlítői, magas hőmérsékleti értékekkel, magas páratartalommal és trópusi esőkkel. Az évi átlagos csapadék 2450-3000 mm.[2]

Bandar Seri Begawan (reptér) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)34,135,338,337,636,436,236,237,636,035,334,936,238,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)30,430,731,932,532,632,532,332,432,031,631,431,031,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)23,323,323,523,723,723,423,023,123,123,223,223,223,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)18,418,919,420,520,319,219,119,419,620,518,819,518,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)2931591191892352102262272643123403402913
Havi napsütéses órák száma1961912252392362102222181992062052112558
Forrás: World Meteorological Organisation,[3] Deutscher Wetterdienst (extremes, 1971–2012 and humidity, 1972–1990),[4] NOAA (sun, 1961−1990)[5]


Élővilág, természetvédelem

szerkesztés

A 2010-es évek végén Brunei felszínének mintegy 70%-át trópusi esőerdő borítja.[6] Ebből 32 000 hektár védett erdő és 50 000 hektár nemzeti park.[7] A tengerpartot mangrovemocsarak követik, a nagyobb folyók mentén galéria- és mocsárerdők vannak.[2]

Nemzeti parkjai

szerkesztés

Természeti világörökségei

szerkesztés

Brunei egyetlen tája sincs a természeti világörökségek listáján.

Történelem

szerkesztés

Kínai és arab források szerint a Brunei folyó torkolatában a 7-8. században már létezett egy állam. Ezt a 9. század elején a Srivijaya birodalom foglalta el. Őket a későbbiekben a Majapahit birodalom váltotta.

A Brunei Szultanátus a 14. és a 17. századokban élte fénykorát, Területe kiterjedt a Fülöp-szigetek déli részére, Borneó sziget északi területeire valamint a Maláj-félsziget jelentős részeire. A későbbi hanyatlás okai az uralkodócsaládon belüli örökösödési háborúk és az európai hatalmak megjelenése voltak. Az európaiak megszüntették azt a hagyományos kereskedelmi hálózatot, amely Brunei hatalmának forrása volt. A 18. században Brunei rövid háborút vívott Spanyolországgal, amit meg is nyert.

1839-ben érkezett James Brooke angol kalandor Borneóra, és segített Brunei szultánjának leverni egy lázadást. Viszonzásul előbb az Északnyugat-Borneón fekvő Sarawak kormányzója, majd rádzsája lett. Bruneitől függetlenített uralmi területét gyorsan kiterjesztette. Közben Kelet-Borneón a British North Borneo Company terjeszkedett. 1888-ban Brunei brit védnökség lett. Megőrizte állami szuverenitását, de külügyei brit ellenőrzés alá kerültek. 1906-ban a végrehajtó hatalom egy része is a brit rezidens kezébe ment át. Tanácsadója lett a szultánnak minden ügyben, kivéve a helyi szokásokat és vallást.

Az 1960-as években kisebb lázadás tört ki a monarchia ellen, amelyet végül a britek vertek le. Az esemény a Brunei lázadás néven vonult be a történelemkönyvekbe. A lázadás hatására döntött úgy Brunei, hogy nem vesz részt a Maláj Szövetségben. 1984. január 1-jén Brunei teljesen független lett Nagy-Britanniától.

2005. március 17-én csatlakozott 191. tagként az UNESCO-hoz.

Államszervezet és közigazgatás

szerkesztés
 
Hassanal Bolkiah, Brunei szultánja

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

szerkesztés

Brunei abszolút monarchia.[8] Szultánja a 15. század óta uralkodó dinasztia tagja, Brunei állam- és kormányfője. A szultán döntéseit a miniszterek tanácsa, valamint személyes tanácsadói segítik, bár a szultán végül egyszemélyben dönt mindenről. Az ország tömegtájékoztatása rendkívüli módon kormánypárti, az uralkodói család szinte isteni kiváltságokat élvez az országban. Bruneiben nincs választott országgyűlés. Hassanal Bolkiah szultán 2004 szeptemberében hívta össze a kinevezett parlamentet, amely az 1984-es függetlenség óta nem ülésezett.

Az országban az 1960-as években lezajlott lázadás óta érvényben van a rendkívüli állapot, a lázadást végül a Szingapúrban állomásozó brit csapatok verték le. A Brit Hadsereg Királyi Gurka Lövész-zászlóalja ((wd)) a mai napig Bruneiben állomásozik, a szultánnal kötött egyezség szerint az ország nyugati részében található olajmezők védelmére. A Brit Hadsereg más alakulatai is jelen vannak az országban, feladatuk a brunei hadsereg támogatása és képzése.

Bruneinek területi követelései vannak Borneó sziget Malajziához tartozó Sarawak részén, valamint azon országok közé tartozik, amelyek a vitatott státuszú Spratly-szigetekre is jogot formálnak. A helyzetet némileg bonyolítja, hogy van bizonyos mértékű igény Sarawak függetlenségére is.

2014-ben Brunei lett az első kelet-ázsiai ország, amely szigorú iszlám saría törvényt fogadott el, amely olyan büntetéseket tesz lehetővé, mint a házasságtörésért való megkövezés és a lopásért végzett amputálás.[8]

Politikai pártok

szerkesztés

Közigazgatási beosztás

szerkesztés

Brunei négy körzetre tagolódik, ezek helyi elnevezése daerah. A körzetek nevei:

 
  1. Belait
  2. Brunei és Muara
  3. Temburong
  4. Tutong

A körzet megyékből épül fel, ennek maláj neve mukim.

Védelmi rendszer

szerkesztés

Népesség

szerkesztés

Brunei hivatalos népessége 2018-ban 429 ezer fő volt, a becsült 450-460 ezer,[9][10] amelynek 78-79 %-a városokban él.[9]

Képek
 
Brunei asszonyok
 
Férfiak hagyományos öltözetben
 
Tamoi mecset

Népességének változása

szerkesztés
A népesség alakulása 1960 és 2017 között
Lakosok száma
81 817
107 440
141 827
180 350
216 885
256 929
302 511
346 407
388 017
428 697
1960196619721978198419901996200220082017
Adatok: Wikidata

Általános adatok

szerkesztés

Írástudatlanság 2015-ben: 4% [11]

Legnépesebb települések

szerkesztés
 
Brunei főbb települései, körzetei, útjai
város népesség
(2010-es évek) [12]
megjegyzés
Bandar Seri Begawan 64 ezer fő
(elővárosokkal kb. 75-80 ezer)
főváros
Kuala Belait 31 ezer a maláj határ mellett fekszik
Seria 30 ezer Kuala Belait közelében fekszik,
a kőolajbányászat egyik központja
Tutong 19 ezer

Etnikai, nyelvi megoszlás

szerkesztés

2014-ben a lakosság 65,7% -a maláj volt, 10,3% kínai, 3,4% őshonos bennszülött, a többit 20,6% -kal kisebb csoportok alkotják.[9]

A népcsoportok egyben meghatározzák az országban használt legfontosabb nyelveket is. A maláj a hivatalos és a fő beszélt nyelv, de igen fontosak a kínai nyelvjárások is. Széles körben használják az angol nyelvet is.

Vallási megoszlás

szerkesztés

Brunei hivatalos vallása az Iszlám, a szultán egyben az ország vallási vezetője is. Az ország lakosainak kétharmada, - beleértve a brunei malájok többségét - szunnita iszlám vallásúnak vallja magát.[13]

Az országban jelentősebb buddhista közösség létezik (főleg a kínai származásúak), sok a keresztény vallású, és léteznek kisebb közösségek is, amelyek a mai napig folytatják bennszülött vallási rituáléikat.

A kínaiak többnyire a buddhizmus valamilyen formáját, vagy a konfucionizmus és taoizmus elemeit gyakorolják, ezért a népszámlálásokon gyakran ateistákként számolják őket.

2011-es becslés alapján a lakosság vallási megoszlása:[11]

  • Muzulmán 78,8%, keresztény 8,7%, buddhista 7,8% (főleg a kínaiak), egyéb (tartalmazza a törzsi vallásokat) 4,7%

Szociális rendszer

szerkesztés
 
Bandar Seri Begawan egy utcaképe

Általános adatok

szerkesztés

Az apró Brunei államban a világ egyik legmagasabb életszínvonala van a bőséges olaj- és gázkészleteknek köszönhetően.[8] Az ország GDP-jének felét a kőolaj- és földgáztermelés biztosítja. Az ország gazdaságában a külföldi és a hazai vállalkozás, a kormányzati szabályozások, jóléti intézkedések és a falusi gazdálkodás elemei keverednek egymással. A belföldi bevételeket külföldi befektetések egészítik ki. Az állam biztosítja a teljes orvosi ellátást, támogatja a lakhatást és a rizs árát. A brunei lakosok nem fizetnek jövedelemadót. A szultán rendszeresen osztogat földterületeket és házakat a lakosoknak a különféle kormányzati programok alapján.[8]

A gazdaság stratégiai tervei között szerepel a munkaerő fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése, a pénzügyi és idegenforgalmi szektorok fejlesztése, általában a gazdaság bázisának szélesítése.

Gazdasági ágazatok

szerkesztés

Mezőgazdaság

szerkesztés

Főbb termények: rizs, zöldség- és gyümölcsfélék.

Állattenyésztés: baromfi, vízibivaly, szarvasmarha, kecske.[11]

Gazdaságának alapja a kőolajipar. További ágak: földgázipar, építőipar.

Hajóipara jelentős.

Kereskedelem

szerkesztés
  • Exporttermékek: kőolaj és termékei, földgáz, ruházat
  • Legfőbb exportpartnerek 2014-ben:[11] Japán 39%, Dél-Korea 12,5%, Ausztrália 9,7%, India 9,2%, Thaiföld 6,4%, Indonézia 5,8%
  • Importtermékek: vas és acél, gépjárművek, gépek, iparcikkek, élelmiszer, vegyi anyagok
  • Főbb importpartnerek 2014-ben:[11] Szingapúr 29,2%, Kína 26,9%, Malajzia 13,2%, USA 8,5%, Dél-Korea 4,5%, Egyesült Királyság 4,1%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

szerkesztés

Közlekedés

szerkesztés
 
Muara kikötője
 
Városi kisbusz, Bandar Seri Begawan
  • Közutak hossza: 1712 km
  • Vasútvonalak hossza: 13 km
  • Repülőterek száma: 2

Hivatalos légitársasága a Royal Brunei Airlines

  • Kikötők száma: 5

Telekommunikáció

szerkesztés
Hívójel prefix V8
ITU zóna 54
CQ zóna 28
 
Omar Ali Saifuddin mecset
 
Bangunan Guru kínai templom
 
Gyógynövény-kínálat a piacon

Brunei kultúrája erősen hasonlít a malajziai kultúrához, jelentős hindu és kínai behatásokkal. Elsődleges iszlám jellege, a kőolajgazdasága, társadalomföldrajza, brit gyarmati múltja és a vendégmunkások nagy száma miatt – az egyenlítői éghajlatától és a kínai kultúra jelenlététől eltekintve – a Perzsa-öböl menti gazdag arab országokhoz is hasonlít.

Oktatási rendszer

szerkesztés

Kulturális intézmények

szerkesztés

Művészetek

szerkesztés

Magyar vonatkozások

szerkesztés

Polgár Ernő itt élt alkotóházában.

Hagyományok, néprajz

szerkesztés

A strandokon szigorúan tilos a férfiaknak és a nőknek közösen fürdeniük.[14]

Gasztronómia

szerkesztés

A brunei gasztronómia, mely thai, indiai, kínai és japán hatásokkal is bír, erősen hasonlít a szomszédos szingapúri, maláj és indonéz konyhákra. Alapvető élelmiszerek a rizs és hal. A marhahús ritka és igen drágának is számít. Az ország törvényei az iszlám vallás okán tiltják a sertéshús bárminemű jelenlétét is. Tilos továbbá az alkoholfogyasztás. Vidéki területeken gyakori a vadhús (szarvas és különféle vadmadarak) fogyasztása.[15]

A brunei ételek erősen fűszeresek, gyakori fogások még a különböző tésztafélék is. Népszerű eledel az ambuyat, amely egy keményítőből készült ízetlen golyó, amit savanyú fűszeres mártásban kell mártani, s úgy megenni. Szintúgy gyakori a nasi katok nevű rizsalapú étel, amelyhez tartozik sült csirke, tészta, erőspaprika és a különböző másodlagos összetevők, mint például garnélarák, fokhagyma, gyömbér, mogyoróhagyma, pálmacukor, citromlé, ecet és szardella. A nasi katok-ot hagyományosan barna papírba csomagolva szolgálják fel.

A hagyományos italok közé a tea, kávé, kókusztej és különféle gyümölcslevek tartoznak.

Erőteljesen fejlesztik a turizmust, ezen belül is az öko- és kalandturizmust. A turistákat az élővilág is vonzza ide.

Az iszlám Brunei államvallása, és a turistáknak be kell tartaniuk az iszlám etikettet. A nőknek visszafogottan kell öltözniük a konzervatív és vidéki területeken. A ramadán hónap folyamán a látogatók a nyilvános helyiségekben napközben nem ihatnak és nem ehetnek. Megfelelő öltözetben lévő külföldiek, nem muszlim turisták beléphetnek a mecsetekbe; a nőknek azonban be kell takarniuk a fejüket, a vállukat és a térdüket.

 
Kampong Ayer egy háza
 
Jame' Asr Hassanil Bolkiah mecset

Kulturális látnivalók

szerkesztés
  • Omar Ali Saifuddin szultán mecset Bandar Seri Begawanban
  • Brunei Múzeum
  • Istana Nurul Iman : Brunei szultán palotája és hivatalos rezidenciája
  • Jerudong Park : Vidámpark
  • Jame'Asr Hassanil Bolkiah mecset
  • Kampong Ayer („vízi falu”) Bandar Seri Begawan-ban
  • Olaj- és gázkutató központ Seria-ban

Javasolt oltások Bruneibe utazóknak:

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Brunei eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékok során.

A Brunei labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el nemzetközi sikereket.

Február 23. - Nemzeti ünnep - a védnökség megszűnésének napja, 1984

 
Shell vízi üzemanyagtöltő-állomás
  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. a b c Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
  3. World Weather Information Service - Bandar Seri Begawan. World Meteorological Organisation. (Hozzáférés: 2010. május 14.)
  4. Klimatafel von Bandar Seri Begawan (Int. Flugh.) / Brunei (german nyelven). Baseline climate means (1961-1990) from stations all over the world. Deutscher Wetterdienst. (Hozzáférés: 2016. november 22.)
  5. Brunei Darussalam Climate Normals 1961−1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2013. november 29.)
  6. FeetDoTravel: Brunei Jungle - Primary Rainforest Paradise (angol nyelven). FeetDoTravel. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  7. Archivált másolat. [2009. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 26.)
  8. a b c d Brunei country profile”, BBC News, 2019. július 9. (Hozzáférés: 2020. november 13.) (brit angol nyelvű) 
  9. a b c Brunei Demographics Profile 2019 (angol nyelven). www.indexmundi.com. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  10. Department of Economic Planning and Development - Population (amerikai angol nyelven). www.depd.gov.bn . [2017. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 12.)
  11. a b c d e Archivált másolat. [2015. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  12. Biggest Cities Brunei. www.geonames.org. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  13. Wayback Machine. web.archive.org, 2012. március 7. [2012. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  14. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  15. Cuisine of Brunei (ifood.tv). [2012. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)

További információk

szerkesztés
  • L. W. W. Gudgeon (1913). British North Borneo. (Brit Észak-Borneo), London, Adam and Charles Black.
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
  • Brunei.lap.hu (linkgyűjtemény)