Főmenü megnyitása

Az indonéz szigetvilágban elterülő Borneó Földünk harmadik legnagyobb szigete, nagysága 743 330 km².

Borneó
A sziget műholdképe
A sziget műholdképe
Közigazgatás
Ország  Indonézia
 Malajzia
 Brunei
Népesség
Teljes népesség18 590 000 fő +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Csendes-óceán
Terület743 330 km²
Rang 3
Hosszúság1366 km
Szélesség1026 km
Legmagasabb pont Mount Kinabalu (4095 m)
Elhelyezkedése
Borneo Topography.png
Borneó (Indonézia)
Borneó
Borneó
Pozíció Indonézia térképén
é. sz. 1°, k. h. 114°Koordináták: é. sz. 1°, k. h. 114°
A Wikimédia Commons tartalmaz Borneó témájú médiaállományokat.

Területén három ország osztozik:

FöldrajzSzerkesztés

Borneót északról-északnyugatról a Dél-kínai-tenger, északkeletről a Sulu-tenger, keletről a Celebesz-tenger, valamint a Makassar-szoros, délről pedig Jáva-tenger, valamint a Karimata-szoros határolja. A szigettől nyugatra helyezkedik el a Maláj-félsziget, valamint Szumátra szigete, délre Jáva, keletre Celebesz, északkeletre pedig a Fülöp-szigetek.

A sziget legmagasabb pontja a Mount Kinabalu Malajzia Sabah tartományában, a Kinabalu Parkban a maga 4095 méterével.

Természeti környezetSzerkesztés

 
Az esőerdők irtása folyamatos

Borneó területén található az ázsiai térség egyik legkiterjedtebb, legegybefüggőbb trópusi esőerdőállománya, melynek mérete azonban a maláj ipar, valamint más, multinacionális cégek faigényének köszönhetően napról napra csökken. A világ jelenlegi trópusi fakitermelésének mintegy fele Borneóról származik. A fakitermelésen túl az esőerdők területét tovább csökkentik a folyamatosan szaporodó pálmaültvevények is, melyekből pálmaolaj készül. Jelentős faállomány pusztult el az 1997-ben és 1998-ban a szigeten dühöngő erdőtűz miatt, amelyet vélhetően emberi mulasztás okozott, felelőtlen tűzgyújtás formájában, az El Niño következményeként beköszöntő rendkívül száraz időszakban.

A még meglevő esőerdők jelentik a borneói orangután, valamint több endemikus, ritka faj, mint például a borneói törpeelefánt, a szumátrai orrszarvú vagy a ködfoltos párduc egyetlen természetes élőhelyét. Tény, hogy a sziget Délkelet-Ázsiában egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, és a WWF szerint a legtöbb itt élő fajt a kipusztulás fenyegeti, mivel az indonéz kormány a közelmúltban jelentette be a világ legnagyobb pálmaültetvénye létrehozásának tervét, amely nagyjából Magyarország területének egyötödével lesz egyenlő.

Mindez Jáva túlnépesedésedésének megoldását és a Borneóra telepedő farmerek támogatását szolgálná, ám az esőerdők talajának megfelelősége erősen kétségessé teszi a vállalkozást.

2007. február 19-én a WWF több évtizedes munkájának eredményeként Brunei, Indonézia és Malajzia aláírta a „Borneó Szíve Nyilatkozatot” (Heart of Borneo Declaration). Az aláíró felek arra tettek ígéretet, hogy megőrzik és fenntarthatóan kezelik a világ egyik legértékesebb élőhelyét, a „Borneó Szívének” nevezett esőerdőt. 1996 óta évente átlagosan 2 millió hektár területen vágták ki az erdőt, ami napjainkra eredeti méretének felére csökkent.


TörténelemSzerkesztés

Borneó a 15-17. század között élte virágkorát, ekkor a sziget egész területét egyetlen ország, a Brunei Birodalom irányította. Az európaiak terjeszkedésének köszönhetően a sziget közigazgatási egysége megbomlott, területén a hollandok és a britek osztozkodtak. A mai állapot 1984-ben, Brunei függetlenségének elnyerésével alakult ki.

1962 és 1964 között a szigeten fegyveres konfliktus robbant ki Indonézia és Malajzia között.

NépességSzerkesztés

A teljes sziget lakossága 2010-ben 19,8 millió fő volt.

KözigazgatásSzerkesztés

 
Borneó térképe

A sziget országainak területén jelenleg az alábbi közigazgatási beosztás van érvényben:

Legnagyobb városokSzerkesztés

A legnagyobb városok népességi sorrendben 2010-ben. Kalimantan Borneó indonéziai területe, Sabah és Sarawak maláj államok.

Város Ország Közig.
alegység
Népesség
(2010, fő)
Népsűrűség
(fő/km²)
1. Samarinda Indonézia Kalimantan 727 500 929
2. Banjarmasin Indonézia Kalimantan 625 481 8687
3. Kuching Malajzia Sarawak 617 886 332
4. Balikpapan Indonézia Kalimantan 557 579 1058
5. Pontianak Indonézia Kalimantan 554 764 5146
6. Kota Kinabalu Malajzia Sabah 462 963 1319
7. Tawau Malajzia Sabah 412 375 67
8. Sandakan Malajzia Sabah 409 056 181
9. Miri Malajzia Sarawak 300 543 64
10. Bandar Seri Begawan Brunei 300 000 490
11. Sibu Malajzia Sarawak 247 995 111
12. Palangkaraya Indonézia Kalimantan 220 962 92
13. Lahad Datu Malajzia Sabah 206 861 28
14. Banjarbaru Indonézia Kalimantan 199 627 538
15. Tarakan Indonézia Kalimantan 193 370 771

További információkSzerkesztés