Hasonló névvel lásd még: Java (egyértelműsítő lap)

Jáva (indonéz: Jawa) Indonézia egyik szigete, melyen az ország fővárosa, Jakarta is található. Ez a világ legnépesebb szigete, egyben a világ legsűrűbben lakott területeinek egyike. A Föld tizenharmadik legnagyobb szigete. Területe 126 650 km², lakossága 2015-ben mintegy 145 millió főre tehető. Népsűrűsége 2015-ben 1120 fő/km² körül volt.

Jáva
A Semeru és a Bromo vulkánok Kelet-Jáván
A Semeru és a Bromo vulkánok Kelet-Jáván
Közigazgatás
Ország  Indonézia
Székhely Jakarta
Legnagyobb településJakarta
Népesség
Teljes népesség160 293 748 fő (2015)
Jakarta népessége9 607 787 fő (2009)[1] +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Indiai-óceán keleti része és a Jáva-tenger között
Szigetcsoport Nagy-Szunda-szigetek
Terület126 650 km²
Hosszúság1062 km
Szélesség199 km
Tengerszint feletti magasság3676 m
Legmagasabb pont Semeru (3676 m)
Időzóna Indonesia Western Standard Time
Elhelyezkedése
Jáva (Indonézia)
Jáva
Jáva
Pozíció Indonézia térképén
d. sz. 7° 30′, k. h. 111° 15′Koordináták: d. sz. 7° 30′, k. h. 111° 15′
A Wikimédia Commons tartalmaz Jáva témájú médiaállományokat.

Földrajz szerkesztés

Szumátrával, Borneóval és Celebesszel együtt ez a négy sziget alkotja a Nagy-Szunda-szigeteket. Jáva Szumátrától délkeletre, Borneótól délre, Celebesztől pedig délnyugatra fekszik.

A sziget szinte teljesen vulkanikus eredetű, az ún. pacifikus tűzgyűrű része. 38 működő, illetve inaktív vulkáni kúp gazdagítja a tájat. Közöttük a két legismertebb a Bromo és a Merapi, melyek a világ legveszélyesebb vulkánjai közé tartoznak.

A Krakatau a Szunda-szorosban Jáva és Szumátra szigete között fekszik. 1883-ban hatalmas erővel tört ki és robbantotta darabjaira a szigethegyet és egyben a történelemben feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta, amelyet messze földeken is érzékeltek. A kitörés következtében kialakuló cunami (szökőár) legalább 36 ezer embert ölt meg.

A vulkánkitöréseknél is fenyegetőbb helyi veszély azonban, hogy Jávát gyakran rázzák meg földrengések.

 
Jáva és a szomszédos szigetek domborzata és fő vulkánjai

Aktív vulkánok szerkesztés

név alak magasság utolsó kitörés koordináták
Krakatau kaldera 813 2011 jan. d. sz. 6,102°, k. h. 105,423°
Pulosari rétegvulkán 1346 d. sz. 6,342°, k. h. 105,975°
Gunung Karang rétegvulkán 1778 d. sz. 6,270°, k. h. 106,042°
Kiaraberes-Gagak rétegvulkán 1511 1939 d. sz. 6,73°, k. h. 106,65°
Perbakti rétegvulkán 1699 d. sz. 6,75°, k. h. 106,68°
Salak rétegvulkán 2211 1938 d. sz. 6,72°, k. h. 106,73°
Gede rétegvulkán 2958 1957 d. sz. 6,78°, k. h. 106,98°
Patuha rétegvulkán 2434 d. sz. 7,160°, k. h. 107,400°
Wayang-Windu lávakupola 2182 d. sz. 7,208°, k. h. 107,630°
Malabar rétegvulkán 2343 d. sz. 7,13°, k. h. 107,65°
Tangkuban Perahu rétegvulkán 2084 1983 d. sz. 6,77°, k. h. 107,60°
Papandayan rétegvulkán 2665 2002 d. sz. 7,32°, k. h. 107,73°
Kendang rétegvulkán 2608 d. sz. 7,23°, k. h. 107,72°
Kamojang rétegvulkán 1730 d. sz. 7,125°, k. h. 107,800°
Guntur komplex vulkán 2249 1847 d. sz. 7,143°, k. h. 107,840°
Tampomas rétegvulkán 1684 d. sz. 6,77°, k. h. 107,95°
Galunggung rétegvulkán 2168 1984 d. sz. 7,250°, k. h. 108,058°
Talagabodas rétegvulkán 2201 d. sz. 7,208°, k. h. 108,070°
Karaha fumarola 1155 d. sz. 7,12°, k. h. 108,08°
Cereme rétegvulkán 3078 1951 d. sz. 6,892°, k. h. 108,400°
Slamet rétegvulkán 3432 1999 máj. d. sz. 7,242°, k. h. 109,208°
Dieng komplex vulkán 2565 1996 dec. d. sz. 7,20°, k. h. 109,92°
Sundoro rétegvulkán 3136 1971 okt. d. sz. 7,300°, k. h. 109,992°
Sumbing rétegvulkán 3371 1730 d. sz. 7,384°, k. h. 110,070°
Ungaran rétegvulkán 2050 d. sz. 7,18°, k. h. 110,33°
Telomoyo rétegvulkán 1894 d. sz. 7,37°, k. h. 110,40°
Merbabu rétegvulkán 3145 1797 d. sz. 7,45°, k. h. 110,43°
Merapi rétegvulkán 2968 2010 okt.[2] d. sz. 7,542°, k. h. 110,442°
Muria rétegvulkán 1625 160 körül d. sz. 6,62°, k. h. 110,88°
Lawu rétegvulkán 3265 1885 d. sz. 7,625°, k. h. 111,192°
Wilis rétegvulkán 2563 d. sz. 7,808°, k. h. 111,758°
Kelud rétegvulkán 1731 2014 feb. d. sz. 7,930°, k. h. 112,308°
Kawi-Butak rétegvulkán 2651 d. sz. 7,92°, k. h. 112,45°
Arjuno-Welirang rétegvulkán 3339 1952 aug. d. sz. 7,725°, k. h. 112,580°
Penanggungan rétegvulkán 1653 d. sz. 7,62°, k. h. 112,63°
Malang Plain maar 680 d. sz. 8,02°, k. h. 112,68°
Semeru rétegvulkán 3676 2021. január 16. d. sz. 8,108°, k. h. 112,920°
Tengger rétegvulkán 2329 2004 jún. d. sz. 7,942°, k. h. 112,950°
Lamongan rétegvulkán 1651 1898 d. sz. 7,979°, k. h. 113,342°
Lurus komplex vulkán 539 d. sz. 7,73°, k. h. 113,58°
Iyang-Argapura komplex vulkán 3088 d. sz. 7,97°, k. h. 113,57°
Raung rétegvulkán 3332 2002 jún. d. sz. 8,125°, k. h. 114,042°
Ijen rétegvulkán 2799 1999 jún. d. sz. 8,058°, k. h. 114,242°
Baluran rétegvulkán 1247 d. sz. 7,85°, k. h. 114,37°


Földrajzi térkép szerkesztés


Lakosság szerkesztés

 
Kelet-jávaiak

A sziget népsűrűsége igen magas, 2015-ben 1120 fő/km² körül van. Jáván koncentrálódik Indonézia lakosságának kb. 60%-a.

Jáva lakóinak kétharmada a jávai népcsoporthoz tartozik. A második legnagyobb etnikum a nyugaton élő szundanézeké. A sziget északkeleti partjain maduraiak (madurézek) is élnek, a délkeleti csücskében pedig balinézek. A hivatalos indonéz nyelven (Bahasa Indonesia) kívül még főleg a jávai nyelvet beszélik. Ez a nyelv a szundai nyelvcsaládba tartozik.

 
A sziget nyelvi térképe. sárga: maláj szundanéz, fehér: jávai, zöld: madura (maduréz, maduranéz) piros: balinéz

A lakosság 90%-a muzulmán. 1815-ben érkezett a szigetre az első keresztény misszionárius. Ma a keresztények száma 10% alatt van. Kelet-Jáván, Banyuwangi körül jelentősebb a hinduk száma is.

Nagyobb városai szerkesztés

 
Jáva közlekedési térképe

Jegyzetek szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Jáva témájú médiaállományokat.
Nézd meg a jáva címszót a Wikiszótárban!
  1. Jakarta lakossága (indonéz nyelven) (PHP), 2008 (Hozzáférés: 2009. július 5.)
  2. Mount Merapi Erupts”, ANTARA, 2010. október 26. (Hozzáférés ideje: 2010. október 27.) 

További információk szerkesztés