WWF

Természetvédelmi világalap

A WWF (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap) a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely 96 országban tevékenykedik, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt.

World Wide Fund for Nature (WWF)

Mottó „A Living Planet.”
Alapítva 1961. április 29.
Típus független társadalmi szervezet
Székhely Gland,  Svájc
Tagság 4,7 millió fő
Elnök Adil Najam
Vezérigazgató Marco Lambertini
Költségvetés 447 millió € (2008)
Dolgozók száma 6000

World Wide Fund for Nature (WWF) (Svájc)
World Wide Fund for Nature (WWF)
World Wide Fund for Nature (WWF)
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 24′ 57″, k. h. 6° 16′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 57″, k. h. 6° 16′ 41″
A World Wide Fund for Nature (WWF) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz World Wide Fund for Nature (WWF) témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

 
Sir Julian Huxley, a WWF egyik alapítója

Alapítása szerkesztés

1961. április 29.-én alakult meg Vadvédelmi Világalap World Wildlife Fund néven (Észak-Amerikában ma is ez a hivatalos elnevezése). Megalakulásának közvetlen előzménye Sir Julian Huxley kelet-afrikai útja volt, melynek során a biológus Afrika élővilágának nagymértékű csökkenésével szembesült. A szervezet alapítói közé tartozott Sir Peter Scott, a Wildfowl Trust alapítója, a híres sarkkutató (Robert Falcon Scott) fia, Luc Hoffman, Max Nicholson, a Brit Természetvédelmi Hivatal főigazgatója és Guy Mountfor, egy nemzetközi reklámügynökség vezetője, aki amatőr ornitológus is volt. Ezen kívül az UNESCO és az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) vezetői a kezdeményezés mellé álltak. Az első irodájuk egy svájci kisvárosban, Morges-ben nyílt meg ugyanazon év szeptember 11.-én.

Alapító tagjai szerkesztés

Céljai szerkesztés

A WWF céljai közé tartozik a biológiai sokféleség megőrzése, a környezetszennyezés csökkentése és a fenntartható fejlődés elősegítése. A szervezet számára ezért kiemelten fontos az olyan ökorégiók megőrzése, melyek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különösen jelentősek, ezek közé tartoznak az erdők, az édesvizek, valamint az óceánok. Céljaik megvalósításához sokféle eszközt használnak, ezek közé tartozik a terepi aktivitás, a politikai érdekérvényesítés, különböző figyelemfelkeltő kampányok.

"Célkitűzéseink sosem voltak világosabbak: az éghajlatváltozás mérséklése, a mérgező hatású szennyező anyagok csökkentése, édesvizeink és az óceánok védelme, az erdőirtások megállítása és a vadon élő állatfajok védelme."[1]

Munkája szerkesztés

 
WWF konferencia Bonnban, 1973. október 5-én

A hatvanas években a WWF tevékenykedett a Galapagos-szigetek élővilágának megmentéséért, ekkor kezdődött el a jávai orrszarvú védelmi program, az arábiai oryx visszatelepítési program és a spanyolországi Coto Donana védett területté nyilvánítása.[2]

A hetvenes években indították el a tigrisvédelmi programjukat, a WWF támogatásával jött létre a Ramsari egyezmény, a nemzetközi jelentőségű vadvizek védelmére. A hetvenes években kapcsolódott be a WWF a CITES nemzetközi egyezmény megfogalmazásába, mely a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok védelmét tűzte ki céljául. Ezen kívül ebben az évtizedben írta alá az öt északi-sarki állam a Nemzetközi Jegesmedve Egyezményt.[3]

A nyolcvanas években kezdődött meg a WWF óriáspanda védelmi programja, valamint ebben az évtizedben indult el a Botanikus Kertek Természetvédelmi Stratégiája, melynek célja a botanikus kertek nemzetközi hálózatának kiépítése volt. Az 1986-os 25 éves jubileumára a WWF nemzetközi konferenciát szervezett, melynek során megállapodtak az öt világvallás képviselőivel, így szövetségre lépett a vallás és a természetvédelem.[4]

A kilencvenes években a WWF főképp lobbitevékenységet folytatott, munkájuk eredményeképp jött létre számos nemzetközi egyezmény, többek között a Biodiverzitás Védelmi Egyezmény, a Kiotói egyezmény és a Stockholmi egyezmény. Kidolgozták a fenntartható erdőgazdálkodás (FSC) és a tengeri gazdálkodás (MSC) minősítő rendszerét. A WWF eddig több, 300 országos és nemzetközi jelentőségű védett terület kialakításában vett részt, számos fajt mentett meg a kihalástól.[5]

Elnökei szerkesztés

 
Fülöp edinburgh-i herceg 2008-ban

A WWF elnökei az 1962-es alapítástól napjainkig:[6]

Év Elnök neve
19621976 Prince Bernhard of Lippe-Biesterfeld
19761981 John H. Loudon
19811996 Fülöp edinburgh-i herceg
19961999 Syed Babar Ali
2000 Ruud Lubbers
2000 - 2001 Sara Morrison
2001 - 2010 Emeka Anyaoku
2010 - 2017 Yolanda Kakabadse
2018 - Pavan Sukhdev

Tevékenysége, kampányai szerkesztés

 
Óriáspanda - a szervezet jelképe, veszélyeztetett faj

Édesvizek védelméért szerkesztés

A WWF programjai között az édesvízi ökoszisztémák és az óceánok kiemelt fontossággal bírnak. Külön programot dolgoztak ki a Nagy-korallzátony megőrzésére, illetve a Földön valaha élt legnagyobb faj, a kékbálna védelmére. Az édesvíz védelmi program célja, hogy az édesvízi élőhelyek világszerte védelem és fenntartható kezelés alá kerüljenek.[7]

Az erdőprogram szerkesztés

Az erdők a világ szárazföldi biológiai sokféleségének 2/3-a számára nyújtanak otthont, köztük olyan veszélyeztetett fajoknak, mint a gorilla, az orangután, a tigrisek és a panda. Ezen életközösség fennmaradását az illegális fakitermelés, az erdőtüzek, a gazdasági célú ültetvények és a klímaváltozás veszélyezteti.

A WWF erdőprogram célja 2010-re 75 millió hektár új védett erdőterület létrehozása, nemzeti parkok alapítása. A védelem alá vont területeken a hatékony és természetbarát erdőkezelési eljárások alkalmazása a cél. A már letarolt területeken erdősítést és helyreállítást végeznek, például Kelet-Afrikában (Kenya, Madagaszkár, Tanzánia), Ázsiában (India, Kína, Vietnám), a Földközi-tenger térségében (Portugália, Marokkó), Latin-Amerikában (Argentína, Brazília és Peru), és a Csendes-óceánon, Új-Kaledóniában.[8] A terepi munkák mellett a WWF szakértői részt vesznek az erdők védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok alkotásában, kutatásokban, a társadalom tájékoztatásában és mintaprogramok kidolgozásában.

Óceánok, partvidékek szerkesztés

A WWF programjának célkitűzése az óceánok rendkívül gazdag élővilágának megőrzése, különös tekintettel a kékbálnára, ezen kívül a túlhalászás és a szennyezések megelőzése. Ennek érdekében megpróbálja kialakítani a hosszú távon fenntartható halászat feltételeit, valamint a kontinensektől távoli vizeken is természetvédelmi területeket kívánnak létrehozni. A tervek szerint a jövőben a Föld óceánjainak legalább 10%-a ilyen természetvédelmi terület lesz.[9]

Éghajlatváltozás szerkesztés

A WWF éghajlatváltozással kapcsolatos programjának célja, hogy tudatosítsa a klímaváltozás okait, következményeit és a lehetséges megoldásokat. Célunk az energiatakarékos életmód és termelés elérése, valamint a jelenlegi energiaellátás és felhasználás átalakítása a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrások felé.

Veszélyeztetett fajok szerkesztés

1961-ben a biológiai sokféleség megőrzésének céljával hozták létre a szervezetet. Munkája során különleges figyelmet fordít az olyan kis egyedszámú, globálisan fontos fajokra, mint az óriáspanda, tigris, tengeri teknősök, főemlősök, kékbálna, afrikai és ázsiai elefántok és orrszarvúak.[10]

A Föld órája szerkesztés

 
Az elsötétült Colosseum a 2008-as Föld óráján

A Föld órája a WWF által életre hívott, minden év márciusának utolsó szombatján megrendezésre kerülő nemzetközi esemény. A kezdeményezés során arra kérik a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy kapcsolják le és ki a nem létfontosságú lámpáikat és elektromos berendezéseiket egy órára. Az akció célja a figyelemfelhívás, minél több emberhez eljuttatni a klímaváltozás elleni cselekvés szükségességének gondolatát. A kezdeményezés 2007-ben Ausztráliából indult, és 2008-ra nemzetközivé vált.

WWF Magyarország szerkesztés

 
Magyarországon a WWF hód-visszatelepítési programot végez

A WWF 1986-ban részt vett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ragadozómadár-védelmi programjában, melynek célja a kipusztulás szélére jutott magyarországi kerecsensólyom-állomány megmentése volt. Magyarországon a WWF alapítványi formában 1991 óta működik, 1998-ban pedig kiemelten közhasznú civil szervezetté minősítették.

Szervezeti felépítés szerkesztés

A WWF Magyarország kuratóriumának elnöke: Pogány Éda, a Coca-Cola Beverages vállalati kapcsolatok igazgatója A kuratórium tagja továbbá:[11]

  • Hartmut Jungius, a WWF Közép-Európa és Kelet-Ázsia programigazgatója
  • Dr. Radácsi László, CRS szakértő.

Magyarországi programok szerkesztés

A WWF Magyarország természetvédelmi programjai közé tartozik a hódok visszatelepítése hazánkba. A szervezet programot indított a Duna hajózási útjának a természetes élőhelyeket figyelembe vevő kialakításáért. Kísérletet tesz a pusztai tölgyesek megőrzésére. Kiemelten fontos projektként kezelik a vizes élőhelyek (folyóvízi és ártéri rendszerek) és erdőtársulások védelmét.

A WWF Magyarország 1997-ben indította el a PAN-Parks Programot, mely védett területek hálózatának kiépítését tűzte ki célul (a PAN elnevezés az angol Protected Area Network kifejezésből származik).[12] A program célja egy védett területeket függetlenül minősítő rendszer felállítása. Magyarországon a PAN-Parks védjegyre a Duna–Dráva Nemzeti Park pályázik. 2002-ben indult egy új nemzetközi program, a TRAFFIC Közép-Kelet Európai programja,[13] amely a régióban segíti a hatóságok munkáját a védett növény- és állatfajok kereskedelmének ellenőrzésében és szabályozásában.

A WWF Magyarország szakértői is részt vettek a Nemzeti Erdőstratégia és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését kidolgozó munkacsoport munkájában. Ezen kívül részt vesznek az évente megrendezésre kerülő Környezet- és Természetvédő szervezetek Országos Találkozóján (OT), tárcaközi szakmai bizottságokban, az Országos Környezetvédelmi Tanácsban, a Körös–Maros, valamint a Duna–Dráva Nemzeti Parki Tanácsokban is tevékenykednek.

Neve, védjegyei szerkesztés

A szervezet nevét később (az eredeti rövidítés meghagyásával) World Wide Fund for Nature-re (Világ Természetvédelmi Alap vagy Természetvédelmi Világalap) módosították, hogy ezzel is hangsúlyozzák, a WWF nem csupán óriáspandák, tigrisek és más látványos állatfajok védelmével foglalkozik, hanem az élővilág pusztítását kiváltó okok ellen küzd.

Néhány éve állásfoglalás született arról, hogy a nemzeti szervezetek nem próbálkoznak a szervezet nevének lefordításával, külön magyarázat nélkül mindenki a WWF nevet használja.

Komoly vita alakult ki a World Wrestling Federation Entertainment, Inc. céggel, amely a World Wrestling Federation (Nemzetközi Pankráció Szövetség) védjegyeinek a jogosultja számos országban, így Magyarországon is.

A WWF számokban szerkesztés

  • A WWF több mint 100 országban aktív.
  • 300 természetvédelmi területere figyel.
  • 2000 projektet támogatott 2004-ben.
  • 12 000 projektet támogatott 1961 óta.
  • 1,5 millió km²-nyi nemzeti parkot megmentett.
  • A világon 4400 fő dolgozik a WWF számára
  • A világon közel ötmillió ember támogatja a WWF-t
  • 2005-ben a WWF 362 millió eurót fordított környezetvédelemre.

Jegyzetek szerkesztés

  1. idézet dr. Claude Martin-tól (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  2. a WWF tevékenysége a hatvanas években (Hozzáférés: 2011. június 7.)
  3. a WWF tevékenysége a hetvenes években (Hozzáférés: 2011. június 7.)
  4. a WWF tevékenysége a nyolcvanas években (Hozzáférés: 2011. június 7.)
  5. a WWF tevékenysége a kilencvenes években (Hozzáférés: 2011. június 7.)
  6. A WWf elnökei (Hozzáférés: 2011. június 6.). [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  7. WWF Édesvíz védelmi program (Hozzáférés: 2011. június 6.). [2011. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  8. WWF erdőtelepítési program (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  9. WWF Óceánok program (Hozzáférés: 2011. június 6.). [2011. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  10. WWF Veszélyeztetett fajok program (Hozzáférés: 2011. június 6.). [2011. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  11. WWF Magyarország (Hozzáférés: 2013. március 13.). [2011. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  12. PAN-Parks Program (Hozzáférés: 2011. június 7.). [2011. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  13. About the TRAFFIC Network (Hozzáférés: 2011. június 7.). [2011. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 6.)

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz WWF témájú médiaállományokat.