Főmenü megnyitása

Julian Huxley

angol biológus, zoológus, szakíró

Sir Julian Sorell Huxley (London, 1887. június 22.London, 1975. február 14.) angol biológus, zoológus, szakíró.

Julian Huxley
Hux-Oxon-72.jpg
Született 1887. június 22.[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10]
London[3]
Elhunyt 1975. február 14. (87 évesen)[2][3][4][5][6][7][8][9][10]
London[3]
Állampolgársága
Gyermekei Anthony Huxley
SzüleiMary Augusta Ward
Leonard Huxley
Foglalkozása
  • evolutionary biologist
  • etológus
  • író
  • professzor
  • filozófus
  • fiziológus
Tisztség Director-General of UNESCO
Iskolái
Kitüntetései
  • Royal Society tagja
  • Albert Lasker Award for Basic Medical Research
  • Anisfield-Wolf Book Awards (1937)
  • Kalinga Prize (1953)
  • Darwin-érem (1956)[12]
  • Darwin–Wallace Medal (1958)[13]
  • Humanist of the Year (1962)
  • Godman-Salvin Medal (1971)
  • Frink Medal (1973)
Sírhely Golders Green Crematorium
A Wikimédia Commons tartalmaz Julian Huxley témájú médiaállományokat.

Zoológusként ismeretlen területek felkutatásában, megismerésében segédkezett. Mint evolucionista, felhívta a figyelmet az elődök felfedezéseinek társadalmi jelentőségére, az elméleti következtetések gyakorlati hasznosságára és a felfedezett jelenségek következményeire. Harcos humanista volt. Ő alapította a legnívósabb tudományos újságot, a NATURE-t.

Tartalomjegyzék

Családi háttérSzerkesztés

 
Nagyapja ölében

Julian Huxley jeles angol tudós család sarja. Apja Leonard Huxley író, szerkesztő. Apai nagyapja, Thomas H. Huxley biológus, a darwini fejlődéselméletet segítette győzelemre. Öccse, Aldous Huxley, ismert regényíró. Féltestvére, Andrew F. Huxley, Nobel-díjas biofizikus-fiziológus.

MunkahelyeiSzerkesztés

Európa és Ausztrália nagy egyetemein tanárként tevékenykedett.

UNESCO első főigazgatójaSzerkesztés

Az UNESCO első főigazgatójává Julian Huxley-t választották, aki nagyszabású tervekkel érkezett a szervezethez. Még az előkészítő ülések során Az UNESCO célja és szellemisége című füzetben osztotta meg a gondolatait (UNESCO, Its Purpose and Its Philosophy, 1946), amely vita tárgyává is vált, és végül a főigazgató saját személyes véleményének tekintették ahelyett, hogy valóban integrálták volna a szervezet alapdokumentumaiba.[14]

Huxley szekuláris humanista, kozmopolita és internacionalista volt és hitt abban, hogy az emberiség egy új fejlődési szakaszba lépett, és elérhető közelségbe került a világpolgárság. Úgy gondolta, hogy az UNESCO közvetítő szerepet játszhat abban, hogy létrejöjjön egy egységes világkultúra. Annak ellenére, hogy hirdette a kulturális egységesedést, tudatában volt annak, hogy az emberek különböznek egymástól. A sokszínűség megőrzését a múzeumok feladatának tekintette. Huxley még amellett is állást foglalt, hogy a volt gyarmatokat egységesen gyámság alá kellene helyezni, és a fejlettebb társadalmak feladata azok felzárkóztatása. A tudománynak is fontos szerepet szánt, így kiharcolta, hogy az UNESCO tudományokkal is foglalkozzon, lényegében ő helyezte az „S”-t az UNESCO betűszóba. A tudományoktól azt is remélte, hogy eugenika útján elősegítik az emberiség további fejlődését.[14]

MagyarulSzerkesztés

  • Az élet csodái. H. Wells, Julian Huxley, George Philip Wells nagy biológiája, 1-3.; ford. Lambrecht Kálmán; Pantheon, Bp., 1930
  • Élet és halál. Egy biológus esszéi; ford. Koroknay István, ford. átnézte Leidenforst Gyula; Révai, Bp., 1935 (Világkönyvtár. Új folyam)
  • E. N. da C. Andrade–Julian Huxleyː Mi történik körülöttünk; ford., átdolg. Fülöp Zsigmond; Singer-Wolfner, Bp., 1937
  • Az európai "fajkérdés"; University Press, Oxford, 1939 (Oxfordi füzetek világkérdésekről)
  • Az állatkertben; ford. Völgyesi Ferencné; Athenaeum, Bp., 1948 (Zsebkönyvtár)
  • Ils n'out que de l'áme. Tanulmány a madarak elmevilágáról; Abody Béla; in: Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai; vál. Európa Könyvkiadó munkaközössége, közrem. Ruttkay Kálmán, Ungvári Tamás, utószó Abody Béla, jegyz. Abádi Nagy Zoltán; Európa, Bp., 1967
  • Az Unesco célja és filozófiája; Unesco Magyar Nemzeti Bizottsága, Bp., 2017

EgyébSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b c d Encyclopædia Britannica (brit angol nyelven). Encyclopædia Britannica Inc., 1768
  4. a b Julian Sorell Huxley
  5. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Find A Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. a b Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  11. LIBRIS, 2007. március 20. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  12. https://docs.google.com/spreadsheets/d/1dsunM9ukGLgaW3HdG9cvJ_QKd7pWjGI0qi_fCb1ROD4/pubhtml?gid=216486814&single=true
  13. https://www.linnean.org/the-society/medals-awards-prizes-grants/the-darwin-wallace-medal, 2018. december 27.
  14. a b Hudecz (2016)

ForrásokSzerkesztés

  • Hudecz Bálint (2006) 70 éves az UNESCO: kezdeti remények és a politikai realitás. In: Hudecz Bálint (szerk.) Az UNESCO fennállása 70. évfordulójának emlékére. Budapest: Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága