Nahicseván

Azerbajdzsán exklávéja

A Nahicseván Autonóm Köztársaság (azeri nyelven Naxçıvan Muxtar Respublikası) Azerbajdzsán 5363 km² területű, s mintegy félmilliós lakosságú exklávéja. Székhelye Nahicseván. (Területe kb. akkora, mint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye.)

Nahicseván Autonóm Köztársaság
Naxçıvan Muxtar Respublikası
Nahicseván zászlaja
Nahicseván zászlaja
Nahicseván címere
Nahicseván címere

FővárosaNahicseván
é. sz. 39° 13′, k. h. 45° 25′Koordináták: é. sz. 39° 13′, k. h. 45° 25′
Államformaautonóm köztársaság
...
Hivatalos nyelvazeri
Ország Azerbajdzsán
...
Népesség
Népszámlálás szerint
  • 439 800 fő (2015)[1]
  • 461 530 fő (2021)
Főbb etnikumokazeriek
Földrajzi adatok
Terület5363 km²
Pénznemazeri manat
Nemzetközi gépkocsijel
  • 67
  • 68
  • 69
  • 70
  • 71
  • 72
  • 73
  • 74
  • 75
Internet TLD.az
Közlekedés irányajobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Nahicseván Autonóm Köztársaság témájú médiaállományokat.

Nahicseván szovjet közigazgatási térképe
Nahicseván szovjet közigazgatási térképe
Nahicseván szovjet közigazgatási térképe

Nahicseván neve örményül annyit tesz: „az alászállás helye”, mivel itt szálltak alá a szomszédos Ararát hegyén megfeneklett bárkából Noé és fiai a Föld minden állatával.[2]

 
Nahicseván domborzati térképe

Északról és keletről Örményország, délről és nyugatról Irán, északnyugatról pedig kis részben Törökország határolja.

Az Örmény-felföldön fekszik, az Araksz völgyében. A síkság 700–1000 m-es tengerszint feletti magasságban található. Északról és keletről 3000 m magas hegyek határolják: északon a Daralgiaz és északkeleten a Zangezur. Az exklávé saját kis exklávéja északon Kiarki. Legmagasabb pontja a Kaputjugh (3904 m) a Zangezur-hegységben, az örmény határon.

Fő folyója az Araksz, amelyen egy víztározó található. Az Araksz délről és nyugatról határfolyó Irán és Törökország felé.

 
Nahicseváni panoráma

Története

szerkesztés

A mai Nahicseván területének történelme többnyire az örmény történelem részét képezi. Az arab befolyás és az ezzel összefüggő muszlim térhódítás azonban már korán megjelent, így a cári Oroszország 20. század eleji terjeszkedése idején már többnemzetiségű volt a terület, ám mikor a régiót az Azerbajdzsáni SZSZK-hoz csatolták az 1920-as években, a lakosság nagyobbik része még örmény volt.

Nahicseván státuszát az 1921. október 13-án a törökországi Karsban aláírt, majd 1922. szeptember 11-én Jerevánban ratifikált karsi szerződésben garantálta Törökország, Szovjet Örményország, Szovjet Azerbajdzsán és Szovjet Grúzia. Jogi érvényessége vita tárgya.

A Szovjetunión belül megvalósuló egység idején nem volt nagy jelentősége a köztársasági belső határoknak, így nem okozott problémát, hogy a területnek nincs összeköttetése Azerbajdzsánnal.

A szovjet rendszer összeomlása után lett Nahicseván igazi exklávé, az ellenséges örmény–azeri viszony miatt megközelítése csak harmadik országon – Iránon – keresztül lehetséges. Azerbajdzsán szempontjából kulcsfontosságú a terület, mivel itt található az egyetlen azeri-török határátkelőhely.

Lakossága ma leginkább azeri, az örmények nagy része a Hegyi-karabahi háború alatt kivándorolt, ám a területen maradók ma egy igen erős köteléket alkotnak egymással. A terület az azerbajdzsáni kereszténység központja, ami az örmény hagyományok részleges átvételének köszönhető.

Közigazgatás

szerkesztés

Nahicseván 7 kerületre (rajon) és a fővárosra oszlik.

 
Nahicseván megyéi
  1. Babek (Babək)
  2. Julfa (Culfa)
  3. Kangarli (Kəngərli)
  4. Nahicseván város (Naxçıvan Şəhər)
  5. Ordubad
  6. Szadarak (Sədərək)
  7. Sakhbuz (Şahbuz)
  8. Sarur (Şərur)
  1. http://www.stat.gov.az/source/demoqraphy/en/001_15en.xls
  2. Julfa, örmény temető Archiválva 2012. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – Wangfolyo.blogspot.hu, 2009. július 2.

További információk

szerkesztés