Főmenü megnyitása

Milotay István

magyar szélsőjobboldali újságíró, politikus, író

Milotay István (Nyírbátor, 1883. május 3. – Stein am Rhein[1], Svájc, 1963. február 10.), szélsőjobboldali újságíró, politikus, író.

Milotay István
Született 1883. május 3.
Nyírbátor
Elhunyt 1963. február 10. ? (79 évesen)
Rheineck, Svájc
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró,
politikus,
író
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Tartalomjegyzék

Élete, pályafutásaSzerkesztés

Édesapja Milotay Gábor (1847-1896),[2] nyirbáróti gyakorlóügyvéd, édesanyja Angyalossy Borbála (1845-1908) volt.[3] A debreceni református jogakadémia és a kolozsvári jogi doktorátus után rövid ideig közigazgatási gyakornok volt. 1907-től a Budapesti Hírlap munkatársa, majd 1913-tól az Új Nemzedék szerkesztője. 1919 februárjában keresztény-nemzeti beállítottságú lapja szerkesztőségét szétrombolták, a Tanácsköztársaság alatt pedig be is tiltották. A Tanácsköztársaság után támogatta a numerus clausust, a húszas években jobbról bírálta a Bethlen-rendszert. Cikkeiben üdvözölte a hitleri sörpuccsot (1923.) és a román Vasgárda erősödését.

1919 augusztusától újra az Új Nemzedék szerkesztője lett, de a közte és Bangha Béla között fennálló állandó nézeteltérés miatt egy évvel később új lapot volt kénytelen alapítani Magyarság címmel.

1930-ban jelent meg „Az ismeretlen Magyarország” című cikkgyűjteménye, amely akár korai szociográfiának is tekinthető. Ebben a műben kendőzetlenül ír a vidéki Magyarország nyomorúságos állapotáról, a szegény emberek kilátástalan helyzetéről, a kivándorlásról.

1920-22 között a KNEP (a kormánypárt) Debrecenben megválasztott nemzetgyűlési képviselője volt. Az 1922-es választásokon alulmaradt; legközelebb csak 1931-ben indult. Ekkor Eckhardt Tiborral közös listán szerepelt Miskolcon, amiről Eckhardt még igen, de Milotay már nem jutott be. 1933-ban aztán Eckhardt egy időközi választáson Mezőcsáton már mint kisgazda képviselő „megmérközőtt” az ott megüresedett országgyűlési helyért Purgly Emillel, a Károlyi Gyula-kormány fölművelődésügyi miniszterével és nyert, miskolci mandátumáról lemondott. Mivel utána a listán Milotay következett, pártonkívüliként ismét országgyűlési képviselővé vált.

A Parlamentben Imrédy Béla körének vezéralakja, politikai nézeteinek népszerűsítője volt, aminek érdekében 1934 augusztusában elindította a kormánypárti Új Magyarság című lapot. Ennek irányultsága az Imrédy-kormány bukása és Imrédy saját pártjának (Magyar Megújulás Pártja) után is megmaradt, ahogy némileg önmagának ellentmondva kormánypártisága is.

Milotay még az Imrédy-kormány alatt, annak 1938 novemberi átalakítása után többedmagával belépett a Nemzeti Egység Pártjába (a kormánypártba). Ezt az 1939-es választások előtt átneveztek Magyar Élet Pártjává, aminek színeiben újfent megválasztották és egészen 1944 végéig (jogilag 1945-ig) képviselő maradt. Imrédyt nem követte annak pártjába.

1944 szeptemberében a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének a tagja lett. Tisztségét a nyilas puccs után is megtartotta, habár többé már nem publikált.

1944 végén Németországba, majd onnan 1947-ben Brazíliába emigrált. 1956-tól haláláig egy svájci protestáns otthonban élt.

PublikációkSzerkesztés

  • Mohácstól Budaőrsig ISBN 9789639298385
  • Új világ felé
  • Népi válság, népi Magyarország
  • Tíz esztendő : cikkek, kortörténeti jegyzetek 1914-1924 (1924)
  • A függetlenség árnyékában : cikkek, kortörténeti jegyzetek (1929)
  • Az ismeretlen Magyarország (1930)
  • A szegedi tanyavilágban (1930)
  • Egy élet Magyarországért : ami Horthy emlékirataiból kimaradt (195?) ISBN 963929814X

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kortárs magyar írók, 1945-1997. Új Magyar Irodalmi Lexikonban tévesenː Bregenz, Ausztria. Borbándinál tévesenː Rheineck, Svájc.
  2. familysearch.org Milotay Gábor gyászjelentése
  3. familysearch.org Milotay gáborné Angyaléossy Borbála gyászjelentése

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés