Főmenü megnyitása

Milotay István

magyar szélsőjobboldali újságíró, politikus, író

Milotay István (Nyírbátor, 1883. május 3.Rheineck, Svájc, 1963. február 10.(?)), szélsőjobboldali újságíró, politikus, író.

Milotay István
Született 1883. május 3.
Nyírbátor
Elhunyt 1963. február 10. ? (79 évesen)
Rheineck, Svájc
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró,
politikus,
író
Munkáltató Nyugat
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Tartalomjegyzék

Élete, pályafutásaSzerkesztés

Édesapja Milotay Gábor (1847-1896),[1] nyirbáróti gyakorlóügyvéd, édesanyja Angyalossy Borbála (1845-1908) volt.[2] A debreceni református jogakadémia és a kolozsvári jogi doktorátus után rövid ideig közigazgatási gyakornok volt. 1907-től a Budapesti Hírlap munkatársa, majd 1913-tól az Új Nemzedék szerkesztője. 1919 februárjában keresztény-nemzeti beállítottságú lapja szerkesztőségét szétrombolták, a Tanácsköztársaság alatt pedig be is tiltották. A Tanácsköztársaság után támogatta a numerus clausust, a húszas években jobbról bírálta a Bethlen-rendszert. Cikkeiben üdvözölte a hitleri sörpuccsot (1923.) és a román Vasgárda erősödését.

1919 augusztusától újra az Új Nemzedék szerkesztője lett, de a közte és Bangha Béla között fennálló állandó nézeteltérés miatt egy évvel később új lapot volt kénytelen alapítani Magyarság címmel.

1930-ban jelent meg „Az ismeretlen Magyarország” című cikkgyűjteménye, amely akár korai szociográfiának is tekinthető. Ebben a műben kendőzetlenül ír a vidéki Magyarország nyomorúságos állapotáról, a szegény emberek kilátástalan helyzetéről, a kivándorlásról.

1920-22 között a KNEP (a kormánypárt) Debrecenben megválasztott nemzetgyűlési képviselője volt. Az 1922-es választásokon alulmaradt; legközelebb csak 1931-ben indult. Ekkor Eckhardt Tiborral közös listán szerepelt Miskolcon, amiről Eckhardt még igen, de Milotay már nem jutott be. 1933-ban aztán Eckhardt egy időközi választáson Mezőcsáton már mint kisgazda képviselő „megmérközőtt” az ott megüresedett országgyűlési helyért Purgly Emillel, a Károlyi Gyula-kormány fölművelődésügyi miniszterével és nyert, miskolci mandátumáról lemondott. Mivel utána a listán Milotay következett, pártonkívüliként ismét országgyűlési képviselővé vált.

A Parlamentben Imrédy Béla körének vezéralakja, politikai nézeteinek népszerűsítője volt, aminek érdekében 1934 augusztusában elindította a kormánypárti Új Magyarság című lapot. Ennek irányultsága az Imrédy-kormány bukása és Imrédy saját pártjának (Magyar Megújulás Pártja) után is megmaradt, ahogy némileg önmagának ellentmondva kormánypártisága is.

Milotay még az Imrédy-kormány alatt, annak 1938 novemberi átalakítása után többedmagával belépett a Nemzeti Egység Pártjába (a kormánypártba). Ezt az 1939-es választások előtt átneveztek Magyar Élet Pártjává, aminek színeiben újfent megválasztották és egészen 1944 végéig (jogilag 1945-ig) képviselő maradt. Imrédyt nem követte annak pártjába.

1944 szeptemberében a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének a tagja lett. Tisztségét a nyilas puccs után is megtartotta, habár többé már nem publikált.

1944 végén Németországba, majd onnan 1947-ben Brazíliába emigrált. 1956-tól haláláig egy svájci protestáns otthonban élt.

PublikációkSzerkesztés

  • Mohácstól Budaőrsig ISBN 9789639298385
  • Új világ felé
  • Népi válság, népi Magyarország
  • Tíz esztendő : cikkek, kortörténeti jegyzetek 1914-1924 (1924)
  • A függetlenség árnyékában : cikkek, kortörténeti jegyzetek (1929)
  • Az ismeretlen Magyarország (1930)
  • A szegedi tanyavilágban (1930)
  • Egy élet Magyarországért : ami Horthy emlékirataiból kimaradt (195?) ISBN 963929814X

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés