Pethő Sándor

magyar történész, újságíró

Pethő Sándor (Pásztori, 1885. március 1.Balatonfüred, 1940. augusztus 25.)[1] magyar publicista, történész, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője.

Pethő Sándor
Pethő Sándor.jpg
Született 1885. március 1.
Pásztori
Elhunyt 1940. augusztus 25. (55 évesen)
Balatonfüred
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa Székely Lujza
Gyermekei Pethő Tibor
Foglalkozása tanár, publicista, történész
Halál okabaleset
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Pethő Sándor témájú médiaállományokat.
Pethő Sándor sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-1-59.

ÉletpályájaSzerkesztés

Pethő György és Cséry Mária fiaként született. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott, Nápolyban és Halléban végezte. 1909-től 1918-ig a budapesti VIII. kerületi állami főgimnázium történelemtanára volt, aztán kizárólag irodalmi és újságírói tevékenységet folytatott. 1912-ben szerkesztette az Élet című folyóiratot. 1918-ban egyik alapító tagja volt a Magyar Területvédő Ligának. A Magyarság című napilapnak előbb munkatársa, majd 1934-1938 között főszerkesztője volt. 1938-ban Hegedüs Gyulával alapítója és főszerkesztője lett a Magyar Nemzet című napilapnak, amely a hitleri nemzetiszocialista és a magyar szélsőjobboldali, nyilas mozgalmak elleni küzdelemben jelentékeny szerepet játszott. Számos történeti, politikai tanulmánya jelent meg különböző lapokban, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endre Előőrs című politikai hetilapjában. Tanulmányaiban legitimista felfogásának megfelelően gyakran konzervatív, de németellenes álláspontot foglalt el. Később megvált a Magyar Nemzettől is. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[2]

1940 nyarán autóbaleset áldozata lett a balatonfüredi Mussolini téren, nyaki gerinctörést szenvedett. Házasságából két gyermeke született: Tibor és Mária.

MűveiSzerkesztés

  • A római szent birodalom bomlásának okai és körülményei; Pannónia Ny., Győr, 1907
  • Politikai arcképek. Az új Magyarország vezéregyéniségei; Élet Ny., Bp., 1911
  • Sorsok; Szt. István Társulat, Bp., 1914
  • A szabadságharc eszméi (Budapest, 1916, 1934)
  • A szárazföldi háború mérlege. Függelékül a magyar és osztrák erőviszonyok mérlege; Táltos, Bp., 1917
  • Magyarország és az Entente-hatalmak 1848-1849-ben (Budapest, 1919)
  • Világostól Trianonig. A mai Magyarország kialakulásának története; földrajzi rész Fodor Ferenc; Enciklopédia, Bp., 1925
  • Világostól Trianonig védelme. Válasz Nagy Miklós bírálatára; Enciklopédia, Bp., 1926
  • "Viharos emberöltő". Hét portrait; Stádium, Bp., 1929
  • Görgey Artúr (Budapest, 1930)
  • A magyar Capitoliumon. A magyar királyeszme a Duna völgyében; Gellért Kiadóvállalat, Bp., 1932
  • A magyar nemzet története ősidőktől napjainkig (Asztalos Miklóssal, Budapest, 1933)
  • A magunk útján (Budapest, 1937)
  • Csillagos órák. 41 vezércikk; Globus, Bp., 1939
  • Egy kis nép nagy gondjai. Válogatott publicisztikai írások; Magvető, Bp., 1985
  • A szabadságharc eszméi; sajtó alá rend., tan. Závodszky Géza; Holnap, Bp., 2000
  • A magyar Capitoliumon. Pethő Sándor válogatott publicisztikája; vál., sajtó alá rend., tan., jegyz. Závodszky Géza; Akadémiai, Bp., 2005
  • Műveinek katalógusa a SZTE Egyetemi Könyvtár állományából

EmlékezeteSzerkesztés

  • Budapest VI. kerületében utcát neveztek el róla, ahol emléktbálája is található.
  • Sírja Budapesten a Kerepesi temetőben található (34-1-59).
  • 1992 óta évente átadják a Hemingway Alapítvány által alapított Pethő Sándor-díjat.

RólaSzerkesztés

  • Závodszky Géza: Závodszky Géza: A kolozsvári alma matertől a Magyar Nemzet rostrumáig. Pethő Sándor (1885–1940), Kronosz Kiadó, Budapest, 2019[3]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés