Főmenü megnyitása

Bugac nagyközség Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházi járásában.

Bugac
Bugac4.jpg
Bugac címere
Bugac címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKiskunfélegyházi
Jogállás nagyközség
Polgármester Szabó László (független)[1]
Irányítószám 6114
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség2579 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség20,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület131,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bugac (Magyarország)
Bugac
Bugac
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 41′ 13″, k. h. 19° 40′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 13″, k. h. 19° 40′ 41″
Bugac (Bács-Kiskun megye)
Bugac
Bugac
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Bugac weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bugac témájú médiaállományokat.
A bugaci puszta
Rovásírásos tábla a falu szélén

FekvéseSzerkesztés

Bugac az Alföldön, a Duna és Tisza között, a kiskunsági homokhátságon, a Kiskunsági Nemzeti Park területén fekszik, Bács-Kiskun megye középső-keleti részén, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől mintegy 40 km-re. Szomszédos települések: Bugacpusztaháza, Móricgát, Kiskunfélegyháza. A megye hatodik legnagyobb területű települése.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton Kiskunfélegyháza (M5-ös autópálya, 5-ös főút) felől egy mellékúton, illetve Jászszentlászló és az 54-es főút felől is egy mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.

Vonattal a MÁV 149-es számú (Kecskemét KK-Törökfái-Bugac-Kiskunmajsa KK) vonalán volt elérhető. A személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[3] A vasútállomás Bugacpuszta és Bugac felső között található.

TörténeteSzerkesztés

 
Pásztormúzeum

A település neve először 1391-ben jelent meg oklevélben, a név eredete alapján feltehetőleg a tatárjárás után ide települt kunok alapították. Helyén – amint ezt egy 2010-ben megindított feltárás kimutatta – egy több négyzetkilométeres kiterjedésű, kőházakból álló, virágzó település állt az Árpád-korban, melynek középpontjában egy bazilika és egy monostor állt. Ez utóbbiak romjai között különösen jelentős leleteket tártak fel, köztük egy 1180 és 1190 közötti keletkezésűnek datált ereklyetartóval, amely eredetileg talán Szent Péter ereklyéjét őrizhette; értéke ez esetben szinte felbecsülhetetlen lehetett.[4][5]

A 16. századtól kezdve (amikortól biztosan be lehet azonosítani Bugac helyét) egészen 1950-ig Kecskemét város határához tartozott.

1910-ben jelölték ki ezt a helyet faluhelynek, Monostorfalva néven.

1950. január 1-jén vált önálló településsé, Kecskeméttől elszakadva. 1989-ben pedig már Bugactól szakadt el Bugacpusztaháza.

 
Kurultáj - 2014

2014-ben negyedszer rendezték meg a Kurultájt, Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényét Bugacon. A Turán Szövetség hívására 120 csapat érkezett Bugacra. Eljöttek Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék hagyományőrzői is. A Kurultáj a magyarok őseiről és történelme nagy alakjainak is emléket állít. Az eurázsiai puszta övezet népeinek törzsi gyűlése, a magyarokkal rokon keleti népek kulturális hagyományőrző találkozója. 2014-ben a három napos Kurultájon 26 magyarral rokon nemzet volt jelen. A gyűlésen seregszemle, harci bemutatók, lovas versenyek és lovas vetélkedők, íjász programok, a magyar –hun-avar örökséget bemutató kiállítások, népzenei programok voltak. Hatalmas jurtatábor épült, kézműves bemutatók, kézműves vásár, gyermek programok és tudományos ismeretterjesztő előadások is elhangzottak. A gyűlés fővédnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt.

 
Atilla nagykirály - Kurultáj, 2014

Atilla sátrában kiállították Kertai Gábor: A hunok bejövetele című körfestményét.

Nevének eredeteSzerkesztés

Bugac, Bugacs, Bugacháza, Monostorfalva, Bugacmonostor mind-mind Bugac megnevezése, s megoszlik a vélemény arról, hogy miről vagy kiről is kapta a település a nevét.

A kun kódex szerint a „Buga” szó bikát jelent. A Bugac, illetve a „Bugacs” szó a bikával foglalkozó egyén. A legrégibb, több mint 600 esztendős okmány, 1391. február 4-én kelt, amelyben először található meg a Bugac személynév.

ForrásokSzerkesztés

Kurultaj 2014 Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye Bugacon http://www.programturizmus.hu/tdestination-osok-napja.html (hozzáférés 2014-08-15)

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Endre Imre (független)[6]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Szabó László (független)[7]
  • 2014-2019:
  • 2019-től: Szabó László (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

VallásSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 88,5%-a római katolikus vallású. Kb. 5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a görögkatolikus, illetve evangélikus. Szintén kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 5%.[8]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,6%, református 4,1%, evangélikus 0,1%, görög katolikus 0,1%, felekezeten kívüli 7,1% (14,8% nem nyilatkozott).[9]

Római katolikus egyházSzerkesztés

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági Főesperességének Félegyházi Esperesi Kerületébe tartozik. 2 plébániával is rendelkezik: 1. Bugac plébániatemplomának titulusa: Szent István király. Anyakönyveit 1946-tól vezetik. 2. Bugac-Alsómonostor plébániatemplomának titulusa: Szent Anna. Ennek az anyakönyveit 1920 óta vezetik.

Református egyházSzerkesztés

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyházSzerkesztés

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kecskeméti Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékekSzerkesztés

  • Ősborókás: A Kiskunsági Nemzeti Park része, fokozottan védett.
  • Szürke gulya
  • Lovasbemutató
  • Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis)


Helyi gasztronómiaSzerkesztés

Az alföldi pásztorok anno azokból a nyersanyagokból főztek, amelyek a rendelkezésükre álltak, így nagy szerepet kapott étrendjükben a marhahús. Ételeik 200 év leforgása alatt a magyar konyhaművészet jellegzetes és uralkodó paprikás remekeivé váltak. A pörkölt és a gulyásleves klasszikusan magyar étel, melyet mára már szinte a világ minden táján ismernek és külhoni változataként fogyasztanak. A hús mellett a magyar konyha három legfontosabb alapanyaga adja az étel különleges ízvilágát: zsír, hagyma, őrölt pirospaprika.[10]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Pásztormúzeum: A múzeum a kiskunsági pásztorok életét hivatott bemutatni. A látogatók előtt felvonultatja az általuk használt hagyományos szerszámokat, eszközöket, illetve a környék természeti értékeit. Az autentikus élményhez hozzájárul a pusztán legelő szürke marhák, racka juhok és lovak látványa is. A múzeum mellett található az Ősborókás, valamint néhány régi pásztorépítmény, a hűvösölő, isztrogona, konytos kunyhó is látható itt. A Karikás Csárdánál váltott belépőjeggyel a Pásztormúzeum mellett egy hagyományos pusztai lovasbemutató is megtekinthető.[10]
  • Lovas színházi esték: A Nemzeti Lovas Színház előadásai új műfajt teremtettek, amely a cirkusz és a színházművészet között foglalja el egyre népszerűbb helyét. Bennünket, magyarokat, lovas nemzetként ismernek szerte a világban, ehhez a megbecsüléshez járulnak hozzá a pusztában rendezett színházi esték.[10]
  • Magyar Pásztorkutyák Találkozója: A magyar pásztorkutyák kiállításán mind az öt magyar pásztorkutya fajta bemutatkozik. A verseny legizgalmasabb része a terelő bajnokság és a fiatal kutyák terelési képességének vizsgája. A rendezvény szakmai szervezője a Duna-Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományőrző Egyesület.[10]
  • Ősök napja: Az Ősök Napján látványos hagyományőrző lovas és íjász versenyek, különleges övbirkózó és bothúzó bajnokság, tudományos előadások várnak több tízezer látogatót a bugaci pusztába. A kirakodóvásár a Kárpát-medence egyik legnagyobb és legszínvonalasabb kézműves találkozója.[10]
  • Alföld-fásítási gyűjtemény: Az alföldi erdők élővilágát, az erdőművelés eszközeit, az erdőgazdálkodás tudósait mutatja be.
  • Pásztormúzeum: A szárazmalomra emlékeztető épületet Kerényi József tervezte. 1975-ben épült. Az épületben a puszta történetéről, a pásztorok életformájáról, eszközeiről, díszítőművészetéről látható kiállítás. A szabadtéri múzeum területén gulyások és juhászok szállásai, cserényei láthatóak.
  • Buzsik-csőszház: A Kiskunsági Nemzeti Park vendégháza.
  • Bugaci csárda: Nádtetős épület.
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Római katolikus (Szent István-) templom: 1934-ben épült.
  • Római katolikus (Szent Anna-) templom.
  • Lourdes-i barlang.
  • Református templom: 1968-ban épült.
  • Millenniumi emlékpark
  • Kecskeméti Kisvasút

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Polgármesterek megyénk tízezer fő alatti településein (magyar nyelven) (html). Baon.hu., 2019. október 15. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
  4. Virágzó kultúrát dúltak fel a tatárok (Vig György cikke, Magyar Nemzet, 2014. január 20., 9. o.)
  5. Újraértékelik az Árpád-kort a szenzációs bugaci leletek
  6. Bugac települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  7. Bugac települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  8. [1]
  9. Bugac Helységnévtár
  10. a b c d e Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft.

További információkSzerkesztés