Kiskunsági-homokhát

A Kiskunsági-homokhát az Alföld tájegység, ezen belül a Duna–Tisza közi homokhátság középtáj része. Területe Pest vármegyében és Bács-Kiskun vármegyében helyezkedik el. Keletről a Pilis–Alpári-homokhát és a Kiskunsági löszös hát határolja, dél felől a Bugaci-homokhát. Északi és nyugati határát a Csepeli-sík és a Solti-sík adja. Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO hosszú távú előrejelzésében félsivatagi övezetté nyilvánította a Duna-Tisza közét, elemzések szerint az elsivatagosodás veszélye fenyegeti a tájegység nagy részét. Az Európai Unió felmérése szerint ez a terület lehet a klímaváltozás egyik első áldozata.

Kiskunsági-homokhát
Besorolás	kistáj
Nagytáj	Alföld
Középtáj	Duna–Tisza közi síkvidék
Fontosabb települések	Szabadszállás, Fülöpszállás, Kerekegyháza, Izsák, Orgovány
Kistérségek	Kiskunsági-homokhát
Földrajzi adatok
Terület	1263 km²
Térkép
Pozíció Magyarország térképén

Tipikus homokhátság jellegű enyhén hullámzó síkság, magassága 94 és 139 méter között változik. Területe mozaikosan tagolt, ami nagyrészt mezőgazdasági művelés alá vont terület, vagy állattartáshoz fenntartott legelők, sztyeppek. A Kiskunsági-homokhát számottevő részén természetes növényzet található, ezt főként a Kiskunsági Nemzeti Park öleli fel, melynek 2/3-át az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította 1979-ben. A széles homokhátak között északnyugat-délkeleti irányú mélyebb vízbeszivárgási területek találhatók, mellyek a lecsapolások ellenére vízben gazdag területek, így ideális élőhelye számos veszélyeztetett vagy ritka növény és állatfajnak. A természetes növényzet igen változatos képet mutat, a láprétektől, zsombékosoktól a sztyeppei területeken át a szikes pusztákig, mely területek jelentős részét extenzíven használják. Erdős területeinek zöme azonban már ültetvény eredetű.

• 
  Orgovány környéke

Források

• Növényzeti térkép
• Sulinet Kiskunsági-homokhát
• Komplex környezeti monitoring vízháztartási viszonyok elemzése a Kiskunsági-homokhát területén Buzetzky Blanka